Hozz létre egy linket előfizetéssel nem rendelkező barátaid számára

Viták a kettős állampolgárságról

Egyéni kérelemre, itt lakás nélkül is megkaphatják a magyar állampolgárságot a határon túli magyarok – ilyen megállapodás körvonalazódik a parlamentben.

  • HVG HVG
  • +${remainingCount} szerző
Viták a kettős állampolgárságról

„A magyar nép döntött ebben a kérdésben. Én a dolgot alapvetően becsület és demokrácia kérdésének tekintem” – mondta a hétvégén Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a kettős állampolgárság ismét fellángoló vitája kapcsán. Az ellenzéki párt eddig is azt kommunikálta, hogy választási győzelme után az egyik első lépése lesz az állampolgárság megadása a határon túli magyarságnak, a múlt héten pedig váratlanul a parlament elé terjesztették az állampolgársági törvény módosításának tervezetét.

A Magyarok Világszövetsége kezdeményezte 2004. decemberi népszavazás után sokáig nem foglalkoztak a kérdéssel a pártok. A Fidesz ugyan az eredménytelen referendum óta fenntartotta véleményét a kettős állampolgárság támogatásáról azzal, hogy kormányra kerülése után megvalósítja a tervet (a népszavazáson a támogatók voltak többen, de nem elegen). Ebbe a helyzetbe éppen Orbán hozta a pártot, hiszen 2004 előtt a Fideszben messze nem volt egységes a kettős állampolgárság támogatása, sőt, 2002-ig tartó kormányzásuk idején a határon túli magyarok kérése ellenére elutasították az ötletet. Ezt persze főleg az uniós csatlakozásra tekintettel tették, a 2001-es, 93 százalékos többséggel elfogadott státustörvény megalkotásának éppen az volt az egyik célja, hogy a kettős állampolgárságra irányuló törekvéseket semlegesítse. Az EU-csatlakozás után azonban Orbán is aláírta a népszavazási ívet, s ezzel végleg lecövekelte a pártot a kettős állampolgárság gondolata mellett.

Az idei kormányfőváltás után aztán a KDNP úgy találta, hogy akár a mostani ciklusban is el lehet fogadni a törvénymódosítást, ha sikerül felsorakoztatni mögé a parlamenti pártokat. Az állampolgársági törvény kétharmados, tehát a szocialisták nélkül nem lehet rajta változtatni. A tárgyalásokhoz váratlanul partnert is találtak a kereszténydemokraták. Az elnökváltáson átesett szabaddemokraták már nem zárkóztak el, Szent-Iványi Istvánról például eddig is tudni lehetett, hogy véleménye ebben a kérdésben nem egyezik a korábbi pártvezetésével. Az új pártelnök, Retkes Attila pedig azt is elmondta, hogy ő igennel szavazott 2004 decemberében. A szocialisták is belementek a pártközi tárgyalásokba, s nem zárkóztak el a kettős állampolgárság bevezetésének gondolatától. „Szakértői tárgyalások voltak, amelyeken arról volt szó, milyen megoldásokkal lehet a kettős állampolgárság jogintézményét bevezetni” – értékelte a megbeszéléseket a HVG-nek Balla Mihály, a parlament külügyi bizottságának fideszes tagja.

E tárgyalások során a szocialisták főleg arra koncentráltak, hogy a kettős állampolgárság bevezetése ne érintse a választójogi törvényt, azaz a határon túl élő magyar állampolgárok továbbra se szavazhassanak a parlamenti választásokon (ma az alkotmány mindenféle választójoghoz megköveteli a magyarországi lakóhelyet). A módosítás egyelőre nem szerepel a Fidesz elképzelései között sem, bár a 2006-os választások előtt Mikola István már megpendítette, hogy akár ötmillió új szavazót is nyerhetne Magyarország a kettős állampolgársággal – s ennek nyomán 20 évre is bebetonozhatná magát a hatalomba a Fidesz. A választójogi törvény is kétharmados, annak megváltoztatására az MSZP most nyilván nem adja áldását. Az azonban kérdés, meg tudná-e állni a Fidesz, hogy a jövő tavaszi választásokon kialakuló új erőviszonyok mellett se terjessze ki a szavazati jogot a határon túliakra. Egyébként a nemzetközi gyakorlat szerint a kettős állampolgárok általában szavazhatnak mindkét országban, s nemcsak egyes szomszédos államokban van ez így (lásd Szomszéd példák című írásunkat), hanem például Olaszországban, Portugáliában is.

A szakértői tárgyalások eredményét meg sem várva a KDNP és a Fidesz képviselői a múlt héten benyújtották a saját javaslatukat. Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke ezt azzal indokolta, hogy így kívánták gyorsítani a törvényhozó munkát. Lehet, hogy elképzelése be is válik, hiszen Nyakó István, a szocialisták szóvivője azt nyilatkozta az egyik televízió híradójának, hogy „a határon túli magyarok érdekében (...) támogatnunk kell egy ilyen javaslatot”.

A tervezet szocialista fogadtatása ugyanakkor nem ilyen egyértelmű. „Nemzetpolitikai konszenzusra törekedtünk, de a Fidesz diktálni akar” – mondta a HVG kérdésére Kozma József, a külügyi bizottság szocialista alelnöke, elismerve, hogy váratlanul érte őket a fideszes lépés. S bár Németh Zsolt kilátásba helyezte, hogy visszavonják a javaslatukat, ha sikerül konszenzusos szövegben megállapodniuk, Kozma szerint a szocialisták saját javaslattal állnak majd elő. Ő maga még a nyáron egyfajta újragondolt státustörvényt és „külhoni magyar státust” javasolt, ami lényegében a kettős állampolgárság megkerülése lenne.

A helyzet iróniája, hogy tárgyalásaikba a pártok nem vonták be a frakcióját vesztett MDF-et, holott a most benyújtott fideszes törvénytervezet kísértetiesen hasonlít Csapody Miklós fórumos politikus 2003-as javaslatára, amit a pártja is megismételt a 2004-es népszavazási kampány során. Csapody tervezetét nem tárgyalta a parlament, míg a pártét igen, de napirendre vételét egy héttel a népszavazás előtt, a szocialisták és a szabaddemokraták szavazataival elutasította a Ház.

A tervezetek lényege, hogy lehetővé tennék az állampolgársághoz jutást azoknak is, akik nem élnek életvitelszerűen Magyarországon (a jelenlegi honosítási feltételekről lásd táblázatunkat a 13. oldalon). Két kikötésnek kellene csak megfelelni: igazolni, hogy a kérelmezőnek egy felmenője valamikor magyar állampolgár volt, s tudni kell magyarul. Ez persze azt is jelenti, hogy nem csak magyar nemzetiségűek kaphatják meg az állampolgárságot, a fideszes beadványban külön ki is emelik, hogy „nem járható út az állampolgárság etnikai alapon történő megszerzése”.

A magyar állampolgárság így a határon túliaknak gyakorlatilag azt jelentené, hogy magyar útlevélhez juthatnának, de más közvetlen előnyük nem származna belőle, így csak lélektanilag adna többet, mint a mai – például utazási kedvezménnyel járó – magyarigazolvány. A határátlépés megkönnyítését szolgáló eddigi indoklás ugyanakkor lassan érvényét veszti, hamarosan Szerbiából is vízummentesen lehet majd az EU-ba jutni, így a vajdasági magyarok számára is megszűnik a vízumkötelezettség. Ezért az állampolgárságnak ez a gyakorlati haszna egyedül a kárpátaljaiak számára lenne fontos, ám éppen ők nem érhetnék el, Ukrajna ugyanis a majd tízmilliós orosz kisebbség miatt kifejezetten tiltja a kettős állampolgárságot.

RIBA ISTVÁN

Nem kell összeszorított foggal szenvedni – így enyhíthetjük táplálkozással a menopauza kellemetlen tüneteit

Nem kell összeszorított foggal szenvedni – így enyhíthetjük táplálkozással a menopauza kellemetlen tüneteit

Magyarországon a nők 60 százaléka túlsúlyos, sokan így mennek neki a menopauza időszakának, amikor a férfiakkal szembeni egészségügyi előnyeik jelentős részét amúgy is elveszítik. Hogyan lehet féken tartani a kilókat, és közben az ingerlékenység, a hőhullámok, továbbá olyan veszélyes láthatatlan tünetek ellen is küzdeni, mint a koleszterinszint emelkedése? Milyen ételekkel lehet nyugodtabb az alvás, és hogyan neveljük rá magunkat a cukormentesebb életre? Erdélyi-Sipos Aliz dietetikust kérdeztük.