Az Országgyűlés kedden fogadta el a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, amely kihirdetését követő nyolcadik napon, várhatóan június második felében lép hatályba.

A képviselők a javaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit 258 igen és 93 nem szavazattal, míg egyszerű többséget igénylő részeit 257 igen, valamint 94 ellenszavazattal fogadta el. A parlament kedden döntött arról, hogy kéri a törvény sürgőséggel történő kihirdetését.

A törvény átnevezi a köztisztviselők egy bizonyos körét: kormánytisztviselők dolgoznának a jövőben a Miniszterelnökségnél, a minisztériumokban, a kormányhivatalokban, a központi hivatalokban, valamint ezen utóbbi hivatalok területi, helyi szervénél, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervénél, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem szerveinél, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál.

Ezeket a kormánytisztviselőket kéthónapos felmentési idővel, indoklás nélkül bocsájthatja el a munkáltató. Egy korábban elfogadott módosító indítvány e körre is megtartja a munka törvénykönyvének azt a szabályát, hogy felmentési védelem illeti meg a munkavállalót, ha többek között betegség miatti keresőképtelenség, a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, a közeli hozzátartozó otthoni ápolása, vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt. A felmentési idő a felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik.

Az előterjesztés vitájában az ellenzék többek között kifogásolta, hogy míg a köztisztviselőknek kötelező e poszt betöltéséhez 2009. december 1-je óta versenyvizsgát tenniük, addig a kormánytisztviselőknek nem.

A központi államigazgatás - mint munkáltató - vonzerejét növelendő, bevezetnék a közigazgatási (fő)tanácsadói címet, amely már a kinevezéstől magasabb javadalmazást biztosíthat a megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkezőknek. A rendkívüli munkavégzés időtartamát évi 200 órában maximálja, melyért legfeljebb 25 munkanap szabadidő átalány állapítható meg.

Új általános szabály, hogy a jogellenesen elbocsátott köztisztviselő a munkáltatói jogsértés súlyához igazodó átalány kártérítésre lesz jogosult, és csak kivételes esetben (például felmentési tilalomba ütköző felmentés) lesz mód a visszahelyezésre. Ekkor viszont a bírósági eljárás során igazolni szükséges a kárenyhítés érdekében tett erőfeszítéseket, így például azt, hogy a volt köztisztviselő keresett-e aktívan állást, együttműködött-e a munkaügyi központtal. Az említett szabály hatálya kiterjed a kormánytisztviselői jogviszonyra is.

A törvény rendelkezik kormánytisztviselők illetményéről, a pótlékokról és a jutalmakról, a végkieléítés összegéről is. Kimondja azt is, hogy a miniszteri kabinethez tartozó politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó - a kormánytisztviselői jogviszonyban eltöltött idejére tekintet nélkül - vezető-főtanácsos vagy főtanácsos besorolást kap, illetményét a besorolásától függetlenül a munkáltatói jogkör gyakorlója, miniszter vagy államtitkár, állapítja meg.