„Tavaly decemberben kaptunk egy számlát több mint százhetven ezer forintról, mondván, ennyivel léptük túl az átalánydíjas fogyasztásunkat az év folyamán. Szóltunk a szolgáltatónak, kijöttek, megállapították, hogy rossz az óra, lecserélték, a régit pedig elvitték megvizsgálni. Néhány héttel később küldtek egy levelet, melyben arról tájékoztattak, hogy a hatósági bemérés azt állapította meg: az órát erős mágneses hatás érte. Szerződésszegésre hivatkozva 300 ezer forintos kötbért róttak ki ránk, de a túlfogyasztás miatt kiszámlázott összeget végül nem kellett befizetni, mert az új óra négy hónappal később feljegyzett fogyasztása szerint irreális volt a korábbi összeg” – meséli Simonné Kozák Katalin, aki egyetemista gyerekeinek vásárolta 2003-ban azt a pécsi panellakást, amelynek villanyórájáról azt állapította meg az E.ON, hogy „megmágnesezték”, vagyis egy erős mágnes segítségével befolyásolták a működését. Azt mondja, egyáltalán nem nyúltak az órához, s bár készséggel elhiszi, hogy sokan ezt teszik, azt felháborítónak tartja, hogy esélye sincs az igazát bizonyítani – legalábbis a több hetes kérdezősködés és kutakodás eredményeként így látja.

Ahogy arról egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk, azok a fogyasztók sem indulnak jobb helyzetből, akik nem rongálják meg gáz- és/vagy villanyóráikat, mint azok, akik áramot és gázt lopnak. „Ha egy szolgáltató azt vélelmezi, hogy rosszhiszeműen áramot vagy gázt lopott valaki, akkor gyakorlatilag esélytelen annak bizonyítása, hogy nem történt ilyesmi” – nyilatkozta akkor lapunknak Szép Gábor, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szóvivője. S mivel a törvény és az üzletszabályzatok szerint a teljes, objektív felelősség a fogyasztóé, így hiába tesz kárt az órájában bárki más, neki kell állnia a több százezres kötbért. Egy panelházban például, ahol a lépcsőházi szekrény bárki, de legalábbis a szomszédok számára hozzáférhető, viszonylag nehéz az óra védelmét megoldani azoknak is, akikben a szándék erre megvan.

Marton Szilvia

Ahogy azt az E.ON-tól megtudtuk, ha az illegális beavatkozás gyanúja felmerül, független igazságügyi szakértővel vizsgáltatják be az órát. Amennyiben megállapítják a szabálytalanságot, kötbért rónak ki, ennek összege a mérőhelyen rendelkezésre álló teljesítménytől és a mérő manipulálásának módjától függ. „A szolgáltatónak a szándékosságot nem kell vizsgálnia, csak azt, hogy a szerződésszerű magatartás fennállt-e vagy sem” – érveltek.

A kérdésre, előfordulhat-e, hogy beavatkozás nélkül is elromlik az óra, azt mondták: “természetesen előfordul, hogy egy mérőberendezés elromlik akkor is, ha nem manipulálták”, ekkor csak az elfogyasztott energiamennyiséget számlázzák ki – bár azt nem tudni, hogy a problémás esetek hány százalékában jut erre a szolgáltató. Felhívták a figyelmet, hogy a legtöbb “mágnesezéssel” próbálkozó fogyasztó – aki akár az interneten is vásárolhat úgynevezett “szupermágnest” – nincs tisztában azzal, hogy ez, bár egy ideig lelassítja az órát, csökkentve így a kimutatható fogyasztást, idővel meghibásodik, s ezt követően vagy a mágnes eltávolításakor felpörög az óra, jóval többet mutatva a valós fogyasztásnál.

Bár a szolgáltató azt mondja, egyéb okból is elromolhat az óra, a téma egyik szakértője szerint ez nem így van. „Ha valaki az úgynevezett szupermágnest használja, az tönkreteszi az óra belsejében található mérőmágnest, ezért egyértelműen megállapítható az óra manipulálása” – mondta lapunknak Morva György, az Óbudai Egyetem Villamosenergetikai Intézetének professzora. Az intézetben az elmúlt öt évben több tízezer vizsgálatot végeztek, melyek során például a villámcsapást és a kialakuló zárlati áramokat is modellezték. Megállapították, hogy csak speciális mágnessel lehet a mérőmágnest tönkretenni. Arra a kérdésre, hogy a mérőóra természetes elhasználódása, avagy hálózati jelenségek okozhatnak-e a manipuláláshoz hasonló problémát, azt válaszolja: a tapasztalatok alapján biztonsággal kijelenthető, hogy a jelenleg használt mérőórák „robosztusságuknak” köszönhetően nem hibásodnak. A mágnesezés következtében viszont – amikor a ráhelyezett mágnes lefékezi az óra pörgését – levételkor felpörög, és így akár tízszeres fogyasztást is mérhet.

A mágnesezés lehetőségét többen vitatják, például Balogh Dezső villamosmérnök, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság nyugalmazott munkatársa. Ő például – ahogy a Kontroll fogyasztóvédelmi oldalon megjelent írásából kiderül – azt mondja: „a gyártók, melyek termékeit az áramszolgáltatók alkalmazzák, adatlapon deklarálják, hogy a berendezések külső mágneses terekkel jelentősen nem befolyásolhatók, valamint zárlati áramokkal szemben védettek”. A szakember arra is hivatkozik, hogy ha lehet mágnessel hathatósan befolyásolni a mérőt, akkor a rendellenes állapot még a fékszerkezet meghibásodása után is fennállna. A probléma kapcsán májusban egy kerekasztal-beszélgetést is tartottak a Magyar Újságírók Szövetségének székházában, szolgáltatók, szakemberek részvételével (a részletes beszámoló és vélemények itt), de ezen is csak annyit sikerült megállapítaniuk a jelenlevőknek, továbbra is tisztázatlan kérdés maradt, ha csal is az óra, akkor azt pontosan kinek, minek a hibájából teszi. Pedig érintett van néhány, akik tapasztalataikat a fogyasztóvédelemmel, valamint kifejezetten a témával foglalkozó blogon is megosztják egymással.

Abban tehát nincs egységes álláspont, hogy manipulálható-e mágnessel az óra vagy sem. Megkeresésünkre ugyanakkor a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sajtóosztálya azt közölte: álláspontjuk szerint a törvényi előírások kellő védelmet nyújtanak a fogyasztóknak. Egy 2005-ös alkotmánybírósági határozatra hivatkoztak. Eszerint: „A szerződésszegés megállapítása ellen az érintett védekezhet, nem kerülhet sor olyan jogkövetkezmény alkalmazására, amely miatt a felelősség hiányának későbbi megállapítását követően nincs jogorvoslat. A közüzemi szerződés fogyasztó részéről történő megszegésének jogkövetkezményeiről szóló rendelkezés nem sérti tehát az Alkotmánynak az ártatlanság vélelmét kimondó szabályát.” A tárca szerint inkább a fogyasztóvédelmi jogok hatékonyabb kommunikálása, megismertetése lehet a megoldás – bár azt egyelőre nehéz átlátni, hogy a cikkünk elején említett esetben ez miképpen segíthetne a bajba került ügyfélnek.

Simonné a Magyar Energia hivatalhoz (MEH) fordult, az ügy vizsgálatát kérve. A pedagógus azt mondja, az ügyfélszolgálaton azt mondták neki, sok ilyen panasz érkezik hozzájuk (a lapunknak adott hivatalos tájékoztatás szerint 2009-ben 178, míg 2010-ben 229 panaszügy volt). A MEH a hvg.hu-t úgy tájékoztatta: a felülvizsgálati kérelmek jellemzően halasztó hatályúak, s igaz ez a kötbér megfizetésére is. Ennek ellenére a pécsi történet szereplőitől a szolgáltató most kéri a kötbér befizetését, s az E-ON úgy tájékoztatott: „a szolgáltatónak nincs olyan kötelezettsége, hogy ha a felhasználó az energiahivatalnál panaszt tesz, akkor a vizsgálat ideje alatt az adott kötbértételt zároljuk a felszólítási folyamat alól”. A MEH-határozat után a bírósághoz fordulhat a panaszos, ha nem ért egyet a hivatal megállapításaival.

Történetünk - egyelőre úgy tűnik - Simonné kitartásának köszönhetően az ügyfél számára pozitív véget érhet. Az energia hivatal hétfőn kézhez kapott levele szerint a MEH a kötbér eltörléséről határozott, vagyis nem kell befizetniük a szolgáltató által kirótt 300 ezer forintot. A határozatból kiderül, hogy a hivatal több dolgot is figyelembe vett a felülvizsgálat során. Egyrészt a lakás paramétereit, az elektornikus berendezések mennyiségét, másrészt azt a tényt, hogy tulajdonosok többször is jelezte a meghibásodást az E.ON felé. Azt is megnézték, hogy öt évre visszamenőleg mennyi volt az elfogyasztott áram mennyisége évenként (ez évről-évre nem változott, kivéve a hibás óra utolsó évét, vagyis 2009-et). Bár a szolgáltató a bírósághoz fordulhat a döntés ellen fellebbezve, de történetünk szerepelői remélik, nem így lesz. "Ez azt jelenti számomra, hogy mindenkinek, aki így jár, érdemes az igazát keresni"- kommentálta Simonné a MEH döntését.

A jövőre nézve annyi biztosnak látszik, hogy a szolgáltatók megkezdték – az E.ON például ettől az évtől –, olyan elektronikus mérőórák használatát, amelyeket nem lehet mágnesezéssel befolyásolni, illetve rögtön jelzik, ha bármilyen manipuláció éri őket. Persze a több millió mérőóra lecserélése években mérhető program lehet. Magyarországon több milliárd forintos kárt okoznak évente illegális vételezéssel – ennek szigorú számkérésében gyakorlatilag mindenki egyetért. A MEH azt is közölte, hogy újabb üzletszabályzatot dolgoztak ki például a mágnesezéssel kapcsolatos szerződésszegésekre – bár részleteket nem árultak el. Ugyanakkor egyelőre nincs megnyugtató válasz azok számára, akik vétlenül keverednek ilyen ügybe, s több százezer forintos számlát kellene rendezniük. Morva György szerint fontos lenne a vitás ügyek elkerülése érdekében, hogy minden mérőóra valamilyen módon zárt legyen, például egy műanyag távoltartó fedéllel. „A lakótelepi társasházakban bárki hozzáférhet az órákhoz, így – elvileg – megtörténhet, hogy egy rosszindulatú szomszéd kárt tesz az órában. A felelősség pedig a fogyasztóé” – mondja.