Az Európai Bizottság (EB) és a kormány között a médiatörvény módosításával kapcsolatos, szerdán aláírt megállapodás szerint a magyar kormányzat az uniós végrehajtó testület által felvetett mind a négy kérdésben Brüsszel számára megfelelő módon fogja megváltoztatni a törvényt várhatóan két héten belül. A módosítás négy kérdéskört érinthet: a törvény érvényének a külföldi médiavállalkozásokra való kiterjesztését, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének túl széles körre történő előírását, a túl szigorú regisztrációs kötelezettséget, illetve a többség és a kisebbség „megsértésének” tilalmát, amit a kormány a gyűlöletkeltés vagy diszkriminációra felszólítás tilalmára változtathat majd.

„Nagyon örülök, hogy a magyar hatóságok beleegyeztek a médiatörvény olyan módosításába, aminek nyomán az eleget tesz az EU-jognak - beleértve az Alapvető Jogok Chartáját – az általunk felvetett szempontokból. Tovább figyeljük a helyzetet, és szorosan együttműködünk a magyar hatóságokkal annak biztosítása érdekében, hogy a változtatásokat, amelyekben most megállapodtunk, beillesszék a magyar jogba, és hogy a felülvizsgált törvényt következetesen alkalmazzák a gyakorlatban” – írta az MTI szerint szerdai közleményében Neelie Kroes médiaügyekért felelős EU-biztos.

A médiatörvény ellen tiltakozó civilek egy budapesti tüntetésen

Stiller Ákos

A hazai jogvédő és civil szervezetek egy része szerint azonban a megegyezés nem érint több olyan területet, amely a médiaszabályozás kapcsán korábban szintén heves tiltakozást váltott ki itthon és külföldön is.

„Ennél sokkal tágabb a problémakör, a médiatörvény sem a magyar alkotmánnyal, sem pedig az Alapjogi Chartával sincs összhangban” – mondta a hvg.hu-nak Simon Éva, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvivője. Szerinte az Európai Bizottság nem vizsgálta például a médiatörvénynek a források védelméről szóló passzusát, a túlzottnak tekinthető szankciók kérdését, mint ahogy a csak a Fidesz delegáltjaiból álló Médiatanácshoz kapcsolódó kockázatokat sem. (A médiaalkotmány főszabálya szerint az újságírók nem kötelesek kiadni a forrásaikat, kivéve olyan "kivételesen indokolt esetben", amikor veszélybe kerül a nemzetbiztonság és a közrend védelme.) Simon szerint kívánatos lenne egy olyan vizsgálat is az Európai Bizottság részéről, amelyben a médiatörvényt az Alapjogi Chartának való megfelelés szempontjából tekintenék át.

„Nagyon jó hír, hogy az Európai Bizottságnak a nemzetközi botrány után sikerült rávennie a kormányt, hogy módosítsa a törvény legdrasztikusabb részeit, ugyanakkor a bizottság számos területen nem folytatott vizsgálatot” – mondta Hegedűs István szociológus, a Magyarországi Európa Társaság (MET) civil szervezet elnöke. „Így a megállapodástól függetlenül a médiatörvényben rengeteg vitás részlet maradhat” – tette hozzá, utalva például a Médiatanács „egypártiságára”. Hegedűs István szerint az Európai Parlamentben – amely szerdai ülése után csütörtökön is foglalkozik a magyar médiatörvény kérdésével – a képviselők többsége várhatóan a törvény teljes átírása mellett foglalhat majd állást.

A médiatörvény további megváltoztatására egyéni jogsérelem esetén a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete is alapul szolgálhat, de a legoptimálisabb megoldás az lenne, ha a magyar Alkotmánybíróság vizsgálná meg a szabályozást – mondta Simon Éva, a TASZ ügyvivője. Januárban a szervezet – a Helsinki Bizottsággal és az Eötvös Károly Intézettel közösen – levélben fordult Viviane Redinghez, az EU igazságügyért és alapjogokért felelős biztoshoz a médiatörvény mellett több más téma miatt is, hogy az Alapjogi Charta szempontjából vizsgálja meg többek közt a magánnyugdíjpénztárakról, az alkotmánybíróság hatásköréről vagy a visszamenőleges adóztatásról szóló törvényeket. A biztos válaszában annyit írt, hogy továbbította az aggályokat Neelie Kroesnek.