„Nem vagyunk kíváncsiak hálószoba titkokra, nem a dolgozók magánéletében akarunk kutakodni, hanem a hivatásos állomány feddhetetlen életvitelére vonatkozó jogos társadalmi elvárást szeretnénk teljesíteni” – szögezte le a Nemzeti Védelmi Szolgálat, és azon belül is a KSZVSZ működésével kapcsolatban Juhász István igazgató.

Hozzátette: a rengeteg téves hír, ami elterjedt a belső bűnmegelőzésről és bűnfelderítésről azért rossz, mert az állományt félinformálttá teszi. „A pletykákkal ellentétben a vizsgálatot tilos megalázó módon végrehajtani, alapkövetelmény az emberi jogok tiszteletben tartása. Ezt egyébként a törvénybe beépített garanciák is biztosítják. Az, aki becsületesen végzi a munkáját, annak nincs mitől tartania.”

A 2011. január 1-jével megalakult, ötszáz fős NVSZ, és az annak részeként működő Közigazgatási Szervek Védelmi Szolgálata a korrupció ellen küzd, védelmi feladatokat  végez. Kizárólagos hatáskörrel ellenőrzi a hivatásos állomány tagjainak, és az állományba jelentkezők kifogástalan életvitelét, és gondoskodik a megbízhatósági vizsgálatok lefolytatásáról.

A KSZVSZ a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Katasztrófavédelem, illetve az önkormányzati tűzoltóságok állományának tagjait védi. A szervezet a munkáltató felkérésére vizsgálja a dolgozók életvitelét, ami feltétel ahhoz, hogy valaki ezeknél a testületeknél hivatásosként dolgozhasson. „Az NVSZ-nél eddig elvégzett több mint ezer ellenőrzés esetében kevesebb, mint egy százaléknál találtunk olyan kifogást, ami alapján az illető nem felelt meg a kifogástalan életvitel követelményének, például azért, mert nem árulta el, hogy volt büntetve, vagy eltitkolta, hogy büntetőeljárás van vele szemben folyamatban.”

Arra a kérdésre, hogy ha nem egy konkrét dolog merül fel, mint a büntetőeljárás, mi alapján dönthető el, hogy valakinek az életmódja kifogástalan-e, Juhász István elismerte, hogy egy tág, nem meghatározott fogalomról van szó. „Az NVSZ vezetése azon dolgozik a védett szervezetek állományának munkáltatóival, az érdekképviseletekkel, a rendvédelmi oktatási intézményekkel, így a Rendőrtiszti Főiskolával, valamint az Országos Kriminológiai Intézettel együtt, hogy egzakt módon meghatározható legyen, mi számít kifogástalan életmódnak, milyen magatartás fér bele, és mi nem.” Az igazgató leszögezte, nem akarják a tisztességes közszolgákat meghurcolni, a cél a védelmi funkció kidomborítása. Ezt szolgálja a megbízhatósági vizsgálat is, amelynek külföldi megfelelője  az integritás teszt – tette hozzá.

A megbízhatósági vizsgálat minden esetben ügyészi felügyelet mellett zajlik, és olyan eszközökkel, amelyeket az ügyész hagy jóvá – válaszolta Juhász István. Továbbá a vizsgálat nem tarthat 15 napnál tovább, évente legfeljebb három alkalommal végezhető. Amennyiben pedig valaki úgy érzi, hogy méltatlan volt az eljárás, panasszal élhet, de erre még nem volt példa.

„A vizsgálatok célzottak lesznek, és elsősorban olyan személyekre irányulnak, akikről olyan adatok állnak a rendelkezésünkre, melyből arra lehet következtetni, hogy hivatali kötelezettségeiknek nem tesznek eleget.” Mindez – hangsúlyozta a Közigazgatási Szervek Védelmi Szolgálatának igazgatója – nem új dolog, hiszen megvolt eddig is, csak most az európai uniós elvárásoknak megfelelő szervezeti struktúra került kialakításra. Egy szervezet fogja össze ezt a tevékenységet, és bővült a védett szervek köre. Ez a struktúra külföldön is ismert, elfogadott és működőképes. Az NVSZ kijelölt nemzeti tagként részt vesz az Európai Unió Korrupcióellenes Kapcsolattartói Hálózatának munkájában is. 

„A fontos a becsületes többség védelme, hogy tisztává váljon a közélet úgy, hogy a dolgozókat ne érje méltatlan eljárás.” Juhász István megjegyezte az eljárás eredményéről, akár találnak valamit, akár nem, értesítik az ellenőrzött személyt. „Számunkra az jelent sikert, ha minél több kollégának mondhatjuk el azt, köszönjük, hogy becsületesen végzi a munkáját.”