Tíz magyarból három idegenellenes

Idén áprilisban a felnőtt lakosság egyharmada (32 százaléka) értett egyet azzal a nyíltan idegenellenesnek tekinthető állítással, hogy az országba egyetlen menedékkérőt se kellene beengedni - írja közleményében a Tárki. Velük szemben csak negyedannyian, a magyar felnőttek összesen 8 százaléka tekinthető idegenbarátnak: szerintük minden menedékkérőt be kell fogadni. A többség (a megkérdezettek 60 százaléka) mérlegelné a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdését.

Mint az alábbi ábrán látható, a nyílt idegenellenesség mértéke a kezdeti gyors növekedés (1992-1995) után előbb erőteljesen ingadozott (1996-2002), majd 2003 óta jóval kisebb ingadozások figyelhetők meg, azaz a nyílt idegenellenesek aránya lényegében változatlan: minden harmadik-negyedik felnőtt magyar vállalja fel nyíltan elutasító véleményét. A mérlegelőket megkérdezték, hogy milyen nemzetiségű, etnikumú menedékkérőket nem fogadnának be. A mérlegelők körében az utóbbi négy év során minden potenciális bevándorló csoporttal szemben csökkent vagy változatlan az elutasítás mértéke. Ugyanakkor 2011-ben a kínaiak elutasítása kiugró mértékben csökkent az előző évekhez képest, de még így is a mérlegelők közel kétharmada utasítja el őket (is) - olvasható a kutatásról kiadott közleményben.

A látens és teljes idegellenesség mértéke tovább csökkent: tízből három magyar felnőtt nyíltan elutasító (30 százalék), további kettő (22 százalék) mérlegelésbe bújtatva, de valójában szintén elutasítóan viszonyul a menedékkérő külföldiekhez, így összességében minden második magyar jellemezhető idegenellenességgel (52 százalék).