A francia újság bukaresti keltezésű írása megemlíti, hogy a Románia lakosságának hét százalékát adó 1,5 millió magyar mintegy harmada tartja magát székelynek, s elsősorban az ország középső részén, Hargita, Kovászna és Maros megye területén élnek. A képviselet célja pedig Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke szerint az, hogy brüsszeli információkat gyűjtsenek és továbbítsanak, illetve a régiót népszerűsítsék és európai pénzeket vonzzanak oda.
A magyar kisebbség érvelését azonban - mint a lap emlékeztetett - nem nézik jó szemmel Bukarestben. A román külügyminisztérium sajnálatát fejezte ki a kezdeményezés miatt, és megkérdőjelezte annak alkotmányos alapját, valamint bekérette a bukaresti magyar nagykövetet is, hogy kifejezze tiltakozását.
Mihály László
A Le Monde idézi Corina Cretu román szocialista európai parlamenti képviselőt, aki szerint a Székelyföld csak azon szeparatisták fejében létezik, akik a román állammal való konfrontációt készítik elő. "Egy ilyen brüsszeli képviselet megnyitásának az a célja, hogy a magyar szélsőségesek autonómiatervükhöz kedvező döntéseket érjenek el, amelyhez a koszovói precedenst használják fel" - tette hozzá a képviselő. A Le Monde kommentárja szerint a román-magyar viszonyt Kelet-Európában olyan fontos kérdésnek tekintették, mint Nyugaton a francia-német megbékélést. Az ismétlődő történelmi feszültségek után a két ország meg is találta a párbeszéd útját az Európai Unióban, de "a múlt szellemei ismét felszínre törnek" - hangsúlyozta a cikkszerző Mirel Bran.
Ezt azzal magyarázza, hogy Románia nagyon lassú fejlődése jelentős életszínvonalbeli különbségekhez vezetett a romániai magyar kisebbség és a szomszédos Magyarország között, amely "szeretőként viselkedik ezzel a kisebbséggel". Évente 20 ezer romániai magyar emigrál az anyaországba egy jobb élet reményében. Ezzel párhuzamosan a területi autonómiáról szóló beszédek megsokszorozódtak, s egyre több romániai magyar ebben látja a jóléthez vezető utat - vélekedik a tudósító, aki szerint a mérsékelt Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) fokozatosan lemarad a területi autonómiát egyre határozottabban követelő frakciókkal szemben.
