Az elmúlt időszakban ismét elszaporodtak a Gina néven elterjedt kábítószerrel kapcsolatos hírek a médiában, a GHB használatának azonban sokszor a valósnál nagyobb jelentőséget tulajdonítunk, miközben az ezzel kapcsolatos bűncselekményekről nincsenek pontos adatok.

Legutóbb Zacher Gábor toxikológus nevében terjedt el egy körlevél, amely diszkókban kiszemelt áldozatokról, teljes tudatkiesésről, nemi erőszakról és a célpont kirablásáról szólt. Zacher - ahogy azt a 2009-es roham után is tette - cáfolta, hogy köze lenne a levélhez. „Sem magánemberként, sem orvosként vagy toxikológusként nem írtam és nem is fogok semmilyen körlevelet írni. Természetesen ehhez sincs semmi közöm. Ha bármilyen tudományos vagy orvosi dolgot publikálni szeretnék, nem ilyen pongyolán megfogalmazott, pánikot keltő módon és nem lánclevél formájában teszem.”

A toxikológus a hvg.hu-nak azt mondta, tapasztalatai szerint nagyon ritka, hogy valakinek idegenek tesznek Ginát az italába. A hozzájuk (Péterfy Sándor Utcai Kórház klinikai toxikológiája) befutó évi kétszáz GHB-s eset 99,5 százalékában a kliens maga szedi be a szert, mégis könnyebb azt mondania, hogy valaki más volt, ehhez pedig kiváló inspiráció lehet akár egy a fentihez hasonló állevél is.

Pörget, kiüt

A szer valós hatásairól a szakember azt mondta, mint minden drog, ez is dózisfüggő. Nagyon kis adagban testépítők használják izomnövelésre. Nagyobb adagban euforikus állapotot okoz és pörget, ennél is nagyobb mennyiségben pedig tulajdonképpen kiüti az illetőt, ezért is alkalmas altatásra.

Fazekas István

Zacher azt is elmagyarázta, hogy a fiatalok tulajdonképpen a Gina előanyagát, a GBL-t juttatják be a szervezetükbe, a vegyület pedig ott alakul át GHB-vá. Mivel azonban az előanyag hatóanyagtartalma nem ismert, és azt sem lehet kiszámítani, kinek milyen hatással alakul át a szervezetében, a szakorvos a Gina használatát az orosz ruletthez hasonlította.

Semmi köze a dizájnerdrogokhoz

Mivel a Gina népszerű partidrog, gyakran összemossák a dizájnerdrogokkal, holott semmi köze hozzájuk. Listás szerről van szó, ami azt jelenti, hogy az ezzel kapcsolatos mindennemű tevékenységet (birtoklás, terjesztés) tilt a törvény. Ezzel szemben a dizájnerdrog kifejezést azokra a szerekre használják, amelyek molekuláris szerkezetükben illegális drogokra hasonlítanak, így azokhoz hasonló hatásokat idéznek elő, viszont nem szerepelnek a tiltólistákon, ezért forgalmazásuk és használatuk legális.

Az olykor túlmarketingelt Gina mellett tehát számtalan veszélyes szer hemzseg a piacon, Zacher lapunknak többek között a metilont, a butilont, a 4-MEC-et, és az MDPV-t említette (utóbbi kettő január óta szintén tiltólistás).

2012 január 7. - Ginától lett rosszul három fiatal, akik a Hajógyári-szigetről tartottak hazafelé

MTI / Mihádák Zoltán

A kémiai úton kreált dizájnerdrogok diadalmenete Magyarországon 2009-ben kezdődött, a piacuk pedig eddig szinte követhetetlen tempóban változott. Megjelenésükkel a korábban népszerű ecstasy tabletták 2009-re gyakorlatilag eltűntek a feketepiacról. Az új anyagok közül a legdinamikusabban a mefedron terjedt el, amely 2011-es tiltólistára kerülése óta szorult vissza, azóta pedig nem is lett kiugróan erős „utódja”.

Ezt a burjánzást korlátozhatná a nemzeti drogstratégia márciustól élő C-listája, az új pszichoaktív anyagok jegyzéke, amely a konkrét tudatmódosító szerek mellett az előállításukhoz szükséges alapvegyületeket is tartalmazza. Így megakadályozható lenne, hogy minimális változtatással, pillanatok alatt teljesen új vegyületek jelenjenek meg a piacon.

Zacher is azt mondja, hogy az alapvegyületeket tartalmazó felsorolás célja, hogy a hatóságok hatékonyabban tudjanak fellépni a tudatmódosító szerek kereskedelmével szemben. A toxikológus szerint a C-lista elsősorban az internetes kereskedelmet szoríthatja vissza.

Mi van a csomagban?

A toxikológus „nem engedélyezett emberkísérletként” tekint a drogkereskedelem ezen típusára, és azt is elmesélte lapunknak, hogy az olyan régi szerek, mint a heroin vagy az amfetamin a fogyasztóknak "sokkal szerethetőbbek", mert mindent tudunk róluk, és kiszámítható a hatásuk, a dizájnerdrogokról viszont azt mondják: "ez egy nagyon geci cucc".

A Bűnügyi Szakértő és Kutatóintézet (BSZK) tapasztalatai szerint a dizájnerdrogok többek között azért veszélyesek, mert az egyforma csomagolás sokszor eltérő hatóanyagokat rejt, de az sem ritka, hogy ezeket összekeverik. A fogyasztó ezért gyakran nem is tudja, mit rejt a csomagoláson szereplő fantázianév, ami főleg sürgősségi esetekben okozhat gondot.

Az egyes szerekből rendelhető mennyiség a minimális 1 grammtól a kifejezetten nagy, 1000 grammos tételekig terjed, általában a posta viszi ki a szállítmányt, de van, ahol futárszolgálattal dolgoznak, és ingyenes házhozszállítással kecsegtetnek.

Azt szinte az összes hirdetés feltünteti, hogy legális anyagokkal kereskednek, felhívják a figyelmet, hogy a szerek emberi fogyasztásra nem alkalmasak, illetve azt is jelzik, hogy csak 18 éven felülieknek értékesítenek. A dizájnerdrogokat általában növényi tápszerként, fürdősóként, füstölőként, illatosítóként, ajándéktárgyként, vagy éppen kutatási vegyszerként árulják a neten.

Végel Dániel

200 új vegyület egy év alatt

Az újonnan megjelenő anyagok azért is veszélyesek, mert laboratóriumban is nehéz őket azonosítani, kiszámíthatatlan a hatásuk, néhány hetente váltják egymást, a piac pedig a jogszabályi változásokra is igen gyorsan reagál – olvasható a Nemzeti Drog Fókuszpont 2011-es elemzésében, mely szerint tavaly több mint tizennyolc új hatóanyagot azonosítottak be. Ezt az adatot Zacher kettőszázra korrigálta lapunknak, a Fókuszpont ugyanis csak a lefoglalt anyagokat tudja megjeleníteni statisztikáiban.