Az ET szerint a médiatanács tartalomszabályozását nem eléggé világos fogalmakkal írják le, és ez félreértelmezésekre adhat okot, valamint nem biztosított eléggé az újságírói források védelme. A strasbourgi székhelyű, 47 tagállamot tömörítő ET - amely fő feladatának a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása feletti őrködést tekinti - szerdán ismertette az MTI-vel azt az előzetes jelentést, amelyet szakértői a magyar médiaszabályozásról készítettek.

Az előzetes jelentés nyilvánosságra hozatalát Strasbourg Thorbjorn Jagland, az ET főtitkára és Orbán Viktor miniszterelnök szerdai találkozója utánra időzítette.

Az elemzők felhívták a figyelmet: a magyar Alkotmánybíróság tavaly decemberben döntést hozott a médiacsomaggal kapcsolatban, és e döntés nyomán új törvénymódosító javaslatok várhatóak az alkotmánybírósági elvárások teljesítése érdekében. Az ET elemzése ezért előzetes jellegű, és csak akkor fogják véglegesíteni, amikor a módosítási javaslatok is a strasbourgi testület elé kerülnek. Az ET szakértői az európai emberi jogi egyezmény 10. cikkének - vagyis a véleménynyilvánítás szabadságának - érvényesítése szempontjából elemezték a magyar médiaszabályozást.

Bánkuti András

Ami az első számú fő kifogást, a politikai befolyásolástól való függetlenség garanciájának hiányát illeti, az ET szakértői egyfelől úgy vélik: a médiatanács tagjainak és elnökének kinevezési eljárásában bizonyos aspektusok nem eléggé átláthatóak, nem biztosítják kellőképpen a testület függetlenségének megőrzését. Másfelől szerintük a médiatanács aránytalanul súlyos szankciókat rendelhet el.

A másik fő kifogásra, a nem eléggé világos definíciók használatára az előzetes állásfoglalás példaként említi az "sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott" tájékoztatási kötelezettséget a televízió és a rádió tekintetében. A strasbourgi szakértők úgy látják: a "tárgyilagos" és a "kiegyensúlyozott" fogalom nagyon szubjektív módon is értelmezhető, és a médiatanácsot bírságolásra ösztönözheti akkor, ha a média olyan ügyeknek tulajdonít különösebb jelentőséget, amelyek nem illenek a "fősodorba".

Az ET az előzetes értékelésben felhívta a figyelmet arra is, hogy a médiaszabályozásnak a lehető legkisebb mértékű beavatkozással kell járnia, és a strasbourgi szakértők szerint a magyar szabályozás túlságosan beavatkozó jellegű.

A harmadik fő kifogással, az újságírói forrásvédelem hiányos voltával kapcsolatban az ET szakértői úgy vélik: túl tág fogalom a közérdek védelmére való hivatkozás. Ez - írták az értékelésben - nem biztosít elég előreláthatóságot azon lehetséges szituációkat illetően, amelyek között az újságíró nem hivatkozhat a forrásvédelem jogára. A törvénynek emellett az ET szerint egyértelműen le kell szögeznie, hogy az újságírói forrásvédelem mellőzése ellen független és pártatlan testület előtti - így például bírósági - jogorvoslatnak van helye.