Kukorelli: a Ctrl C, Ctrl V "nem igaz az igényes alkotmánybíráskodásra"

Kukorelli István volt alkotmánybíró szerint az Alkotmánybíróság (Ab) függetlenségét érinthetik a Fidesz elnökségének az Ab-vel kapcsolatos elképzelései. Az ELTE egyetemi tanárát azzal kapcsolatban kérdezte az MTI, hogy Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke szerdán bejelentette, az Ab-t érintő több változtatást is javasol a Fidesz elnöksége, és azokat várhatóan tavasszal fogadja majd el az Országgyűlés.

  • MTI MTI
Kukorelli: a Ctrl C, Ctrl V

A jövőben a legfőbb ügyész és a Kúria elnöke is fordulhatna a testülethez, továbbá az Ab az egyes konkrét esetek eldöntése előtt köteles lenne kikérni és megismerni az ügyben érintettek véleményét, valamint felülvizsgáltatnák a korábbi Ab-határozatokat - derült ki a Fidesz terveiből.

Ez utóbbival kapcsolatban Kósa Lajos úgy fogalmazott: "Puskázni nem lehet úgy, hogy előveszünk egy régi állásfoglalást, (...) Ctrl C, Ctrl V, és azt mondjuk, kész van". 

Kukorelli István - aki 1999 és 2008 között volt az Alkotmánybíróság tagja - pozitívnak és mindenképpen üdvözlendőnek értékelte azt az elképzelést, hogy a jövőben a legfőbb ügyész és a Kúria elnöke is fordulhatna a testülethez. 

Az ügyben érintettek véleményének kötelező kikéréséről ugyanakkor azt mondta, szerinte ezzel "nyitott kapukat döngetnek", mert az Ab a nagyobb és jelentősebb ügyekben eddig is rendszeresen megkérdezte a másik felet. Úgy vélte, hogy "az Alkotmánybíróság függetlenségének problémája", ha ezt minden ügyben és jogilag kötelezővé tennék.

A korábbi Ab-határozatokra vonatkozó elképzeléssel kapcsolatban Kukorelli István azt hangsúlyozta: az automatikus másolásra utaló Ctrl C, Ctrl V "messze nem igaz az igényes alkotmánybíráskodásra", mert az "sohasem automatizmusban gondolkodik". Mindig "kontroll alatt van, C nélkül" az egész korábbi precedensrendszer, mert a kiszámíthatóság sokkal fontosabb, és ez a testület mindenkori összetételétől függetlenné teszi az alkotmánybíráskodást - fogalmazott Kukorelli István.

A volt alkotmánybíró arra hívta fel a figyelmet: az alaptörvény átmeneti rendelkezései között szerepel, hogy az alaptörvény hatályba lépése nem érinti az ezt megelőzően alkotott jogszabályokat és meghozott jogalkalmazói döntéseket, így az Ab-határozatokat sem.

Emellett az Ab a 34/2012-es határozatában maga mondta ki azt a tételt, hogy ha az alaptörvény változatlan szöveggel vagy tartalmilag azonosan szabályoz valamely alapelvet vagy alapjogot, és egyéb körülményekben nem következett be alapvető változás, akkor az Ab fenntartja korábbi gyakorlatát - tette hozzá.

Kukorelli István ezért jogállami kritériumnak és az Ab függetlenségét érintőnek tartja, hogy kiszámítható legyen az alkotmánybíráskodás. A korábbi határozatokat nem lehet kidobni és nem lehet tabula rasa-alapról ítélkezni az új alaptörvényi értelmezési keretek között sem - jelentette ki.

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.