szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A májusi átlagos csapadékmennyiség másfélszerese, 84,9 milliméternyi eső zúdult le tegnap a Bács-Kiskun megye déli csücskében fekvő Katymáron néhány óra leforgása alatt, míg Budapesten hétfőn délután akadt olyan időszak, amikor percenként majdnem 4 milliméternyi csapadékot mértek - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ).

A nyári félévben Magyarországon rendszeresen előfordulnak olyan időszakok, amikor a légkörben annyi energia és nedvesség halmozódik fel, hogy az kedvező feltételeket teremt intenzív zivatarok kialakulásához - írta elemzésében az OMSZ.

A zivatarok definíciójából adódóan a dörgés, villámlás minden esetben kialakul, azonban a légkörben elegendő mennyiségű vízgőz jelenléte esetén igen nagy mennyiségű csapadék is lehullhat nagyon rövid idő alatt.

Május 2-án, 3-án a Börzsöny környezetében alakult ki rendkívül nagy csapadék, Királyréten egy nap leforgása alatt 87,1 millimétert mért a szolgálat észlelője. Ezen a területen azonban a magasabb hegyek sokszor elősegítik a csapadékképződést, így nem meglepő egy-egy nagyon heves felhőszakadás kialakulása.

Az Alföldön azonban nincs ilyen hatás, de azért ott is előfordulhat olyan tartós zivatartevékenység, ami egy-egy települést kiemelkedő mennyiségű csapadékkal „szór meg”. A május 6-i csúcstartó valószínűleg a Bács-Kiskun megye déli csücskében fekvő Katymár, ahol néhány óra leforgása alatt 84,9 milliméteres eső zúdult le, ami nagyjából a májusi átlagos csapadékmennyiség másfélszerese.

Hétfőn az első komolyabb zivatarok a Duna vonalában jelentek meg déltájban, amelyek gyorsan észak felé terjedtek. Egy ilyen komoly góc okozta a kora délutáni fővárosi felhőszakadást is. Budapesten az OMSZ pestszentlőrinci obszervatóriumában kevesebb, mint fél óra leforgása alatt 27 milliméternyi csapadékot mértek, volt olyan egyperces időszak, amikor a 4 millimétert is megközelítette a lezúduló vízmennyiség.

Átmeneti szünet után kora este dél felől egy még fejlettebb struktúrájú zivatarzóna érte el Magyarország déli részeit, amelyet a meteorológiai szakzsargon mezoléptékű konvektív rendszernek nevez. Az ilyen zivatarrendszer több zivatarfelhő egybeolvadásával jön létre, egységes rendszert alkotva, esetenként akár Magyarországnyi területet érintve okoz rendszerint nagy mennyiségű csapadékot.

Általában a mezoléptékű konvektív rendszerek olyan heves kísérőjelenségeket - nagyméretű jeget, orkán erejű szelet - nem produkálnak, mint az egyes „magányos” szupercellák, merthogy a sok zivatarfelhő együttese általában egymás energiáit „elszívja”, a rendelkezésre álló rendkívül nagy mennyiségű hasznosítható potenciális energia sok zivatarcella fenntartására fordítódik.

A május 6-án este érkezett, a szerb-bosnyák-horvát hármashatár közelében kifejlődött mezoléptékű zivatarrendszer Magyarország északi részére érve, mintegy nyolcórás élettartam után vesztette el erejét, és bomlott fel a csapadékstruktúrája.

Eközben a Duna-Tisza köze déli részét, főként Bács-Kiskunt és Pest megye déli vidékét öntözte jelentős csapadékkal, de Csongrád megye nyugati fele is 20 milliméter feletti csapadékhozamokat ért el. A rendszer az esti órákban fokozatosan gyengült, amelyet a villámtevékenység intenzitásának jelentős csökkenése is jól mutatott.

A mezoléptékű konvektív rendszerben kialakult zivatarcellák főleg a Vajdaság területén, illetve Bács-Kiskun megye déli részén okozták a legnagyobb csapadékot.

A legfrissebb előrejelzések szerint szerda estig még előfordulhatnak záporok, zivatarok az ország területén, szerdára viszont már főleg a Dunántúlon lesznek jellemzőek. Két csapadékmentes napot követően szombaton egy erőteljes hidegfront vonul át az országon, a „fagyosszentek” idejére jelentős, közel tíz fokos lehűlést okozva - tette hozzá az OMSZ.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!