Évről évre több bűntett - Mikor telik le a két hét?

„Magyarország ma már jobban teljesít a rend- és biztonságvédelem területén is” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara tisztavatási ünnepségén a budai Várban június 30-án. Ezzel, mint a két alatt rend lesz ígérettel szemben is a Legfőbb Ügyészség (LÜ) frissen közölt összefoglaló bűnügyi statisztikai adatai azt mutatják, hogy évről-évre több bűncselekményt regisztrálnak. Tavaly 472 ezer bűncselekményt regisztráltak, 21 ezerrel többet, mint 2011-ben (251 ezer) és 25 ezerrel többet, mint 2010-ben (447 ezer) – derül ki az LÜ honlapján található, a Bűnözés és igazságszolgáltatás 2004-2012. című tájékoztatóból.

Több betörés és jármű lopás, kevesebb bűnöző

A vagyonelleni bűncselekményeknél hullámzó képet mutatnak az adatok az elmúlt három évre: 273 ezer után két évvel ezelőtt 256 ezer, tavaly pedig 259 ezer esetet regisztráltak. Ezen a kategórián belül a szabálysértési értékre elkövetett – tavaly április 15-e óta ötvenezer forintra – bűntettek száma 33 ezerrel nőtt (2010: 62 ezer; 2012: 95 ezer). Tavaly mintegy 2 500 több betöréses lopást követtek el és 4 ezerrel több járművet loptak el a két évvel ezelőtti állapotokhoz képest. Az okirat-hamisítók is belehúztak, az ügyészség által közölt adatok szerint az okirattal visszaélés és egyedi azonosító jel meghamisítása majdnem megduplázódott 2010-ről 2012-re: 112 ezer eljárás indult a korábbi 64 ezerrel szemben.

Hogy a bűnözés életformává válik, és egyeseknek a mindennapi megélhetést jelenti, mutathatja, hogy a tavalyi 472 ezer bűncselekményt mintegy százezren követték el. Több mint harmaduk – 37 ezer – a tolvajok, a betörők és a rablók. A bűnözők száma 2011-ben 112 ezer volt. A csökkenésre vonatkozóan idén februárban Polt Péter legfőbb ügyész azt mondta, „ez is alátámasztja a büntetőpolitikának azt az alapelvét, hogy az igazi küzdelem a bűnismétlő, visszaeső, életvitelszerűen a törvényeket megsértő "masszív bűnözők" ellen folyik. Velük szemben a társadalom védelmében nagy szigorral kell eljárni.”

Július 1.: újabb Btk-szigorítás

Erre hivatkozva tolta ki a kormány a ma hatályba lépő Büntető törvénykönyvben a büntethetőség korhatárát, és tette felelősségre vonhatóvá a súlyos bűncselekményt elkövető, 12. életévüket betöltött gyerekeket. Ismert, eddig ez a korhatár a 14. életév volt, az ennél fiatalabbakkal szemben akkor sem lehetett eljárni, ha lopáson érték.

Ugyanakkor a kormánypárti politikusok túlzott aggodalmát ezen a téren a statisztika nem támasztja alá. 2010-ben ugyanis 14, 2011-ben 8 és 2012-ben 9 gyerekkel szemben jártak el a hatóságok. A fiatalkorú „bűnözők” száma pedig a 2010-es 509-ről 443-ra csökkent. Ezen adatok alapján a kormány aggodalma túlzott volt és feleslegesnek tűnik a Büntető törvénykönyv július 1-jével hatályba lépő szigorítása, az, hogy a 12. életévet betöltött súlyos bűntettet elkövető gyerekeket javító intézetbe küldjék.

Megelőzni jobb-e vagy szigorítani?

A hvg.hu korábban írt arról, hogy örökös vita a jogászok között, hogy a bűncselekmények számának csökkentésében melyik a hatásosabb eszköz: a megelőzés vagy a szigorítás. Finszter Géza szerint bár 2010 óta a parlament minden évben módosította a Büntető törvénykönyvet, a szigorítás hatásai, a tendencia még nem láthatók. A kriminológus szerint leghamarabb öt év múlva lehet a következtetéseket levonni.

Hack Péter büntetőjogász a hvg.hu-nak azt mondta, a szigorítás nem feltétlenül eredményezi a bűnesetek számának csökkenését. Példaként az Egyesült Államokat említette: „Amerikában van halálbüntetés, ennek ellenére emberölések tekintetében az egyik legfertőzöttebb országnak számít”. A büntetőjogász szerint az elkövetések visszaszorításában nem játszik szerepet a büntetések súlyának növelése.

Az emberek közbiztonsági érzete

A hvg.hu-nak tavaly nyilatkozó Finszter Géza, az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa a vagyonelleni és az életelleni bűntettek számának növekedésére mondta azt, hogy jelezhetik a közbiztonság romlását. „A lopásokat, betöréseket szinte mindig bejelentik a kárvallottak, azaz nem maradnak rejtve a hatóságok elől és bekerülnek az adatsorokba rontva a statisztikát.” Egyébként is ezek a vagyonelleni bűncselekmények alkották mindig is a bűncselekmények legnagyobb halmazát Magyarországon – 2011-ben 256 ezer ilyen ügyet vett nyilvántartásba a Legfőbb Ügyészség.

A közbiztonsági érzetet a vagyonelleni bűntetteken kívül a súlyos, életellenes bűncselekmények, az emberölés és annak kísérlete befolyásolják jelentősebben. Ezekben összességében az előző évek stagnálása (2010 - 276, 2011 - 275) után 2012-ben csökkenést mutat az ügyészségi ststisztika; míg 2011-ben 142 emberölést regisztráltak, addig a az LÜ adatai szerint 2012-ben 113 büntetőeljárás indult.

A kriminológus egy másik, szintén a közbiztonság helyzetéhez kapcsolódó cikkünkben annak mérésére a lakosság megkérdezését tartotta a legjobb módszernek. Nyugat-Európában – mint megemítette – az ilyen megkérdezéseket minden évben elvégzik, az eredmény jól összevethető a bűnügyi statisztikával, megmutatja, hol van egyezés, vagy, hogy mely területeken nagyok az eltérések.