Nagyon sok a kérdés az ügyben, amit tisztázni kell, és ha jó válaszokat ad Simon Gábor, akkor nem biztos, hogy van mitől félnie – mondta a hvg.hu-nak egy volt gazdaságvédelmi területen dolgozó nyomozó. Szerinte a legkisebb esélye annak van, hogy az osztrák pénzmosás elleni egység vette észre a számlán lévő nagyobb összeget.
Ismert, a Központi Nyomozó Főügyészség tavaly november óta folytatott nyomozást Simon Gáborral, az MSZP volt elnökhelyettesével szemben, mert egy ausztriai pénzintézetnél nyitott értékpapírszámlára 2008 januárjában 575 ezer eurót, majd 2009 áprilisában további 169 ezer amerikai dollárt helyezett el. A számlán tavaly októberben, akkori árfolyamon, 228 millió forintnyi összeg volt.
„Az egykori nyomozó szerint a jelentős mennyiségű deviza feltűnhetett egy itthoni számla ellenőrzésével kapcsolatban úgy, hogy onnan utaltak az osztrák pénzintézetbe. „A hírek szerint készpénzben tette be Simon Gábor a pénzt, tehát ez a verzió sem túl erős, ugyanúgy, ahogy nem valószínű, hogy az ausztriai pénzmosás elleni szervnél figyeltek fel a számlán tartott jelentős összegre” – mondta a volt rendőr.
A Legfőbb Ügyészség (LÜ) szóvivője, Fazekas Géza február 7-én a Népszabadsággal azt közölte, hogy a pénzmosás elleni nemzetközi hálózat (FIU) osztrák tagszervezetétől augusztus 9-én kelt és Magyarországon augusztus 13-án iktatott leveléből az derül ki, hogy az osztrák FIU-egység egyik kutató-elemző munkatársa rutinszerű ellenőrzést végzett a rendszerükben, miután a sajtóból értesült arról, hogy valamilyen pénzügyi bűncselekménnyel kapcsolatban a magyar legfőbb ügyész Simon mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte. A hvg.hu megkereste az osztrák szervezetet, de a cikk megjelenéséig nem reagáltak a kérdésekre.
|
Tavaly márciusban a legfőbb ügyész egy 2008-as minisztériumi teljesítésigazolás aláírása miatt kérte a 2008 és 2010 között munkaügyi államtitkárként dolgozó Simon Gábor mentelmi jogának felfüggesztését. Simon Gábor államtitkárként – az ügyészség gyanúja szerint – megbízási szerződéseket kötött egy pszichológussal egyebek mellett vezetői készségek fejlesztésére és rendszeres tanácsadásra. A díjazás 2008-ban és 2009-ben napi ötvenezer, 2010-ben hatvanezer forint volt áfa nélkül. Simon a bűnsegédként elkövetett csalással összességében 300 ezer forint kárt okozott. |
Visszatérve a több százmillió forint kiderülésére a gazdasági bűncselekmények felderítésében jártas rendőr úgy vélte, vagy Simon Gábor levelezését ellenőrizve akadtak rá számlaértesítőkre, vagy valaki, aki tudott a jelentős összegről, elkotyogta. „Mindenesetre, ha nem nyilatkozik arról, hogy honnan van a pénz, nehéz lesz annak eredetére fényt deríteni. És még ha nem is nyilatkozik arról honnan tett szert a számlán lévő összegre, mondhatják a hatóságok, hogy be kellett volna vallania és az elmaradt adót befizettetik vele.”
Az egykori nyomozó szerint ekkor sem lehet Simon nagy bajban, hiszen a 240 millióból nem lesz nehéz a kiszabott összeget teljesíteni. „Ekkor pedig a büntetése korlátlanul enyhíthető. Egyébként is a pénz eredetére adhat olyan válaszokat, amelyek alapján nem bizonyul bűnösnek. Még az sem biztos, hogy azzal, hogy a devizát nem szerepeltette a vagyonnyilatkozatában, magánokirat-hamisítást követett el.”
Minden attól függ, hogy a politikus miként beszél – összegezte a volt nyomozó. Az adócsalást, jelenleg már költségvetési csalást, ha jó válaszokat ad, nem biztos, hogy sikerül rá bizonyítani. Igaz – tette hozzá –, amit mond, azt Simon Gábornak alá is kell támasztania. „Például ugyanis, ha kölcsönkérte, vagy más valaki pénze van a számlán, és az illető ezt tudja igazolni, akkor jövedelemként nem kellett az összeget feltüntetni. Hallottam olyasmit, hogy 2010 óta tudta Simon, hogy a hatóságok tudtak a számláról. Ha így volt, miért nem készült fel arra, hogy elszámoltathatják?” – vetette fel az egykori nyomozó. Ebben az esetben vagy nagyon hülye volt, vagy lehet, egyáltalán nem is volt – és van – mitől tartania.
Simon Gábor, mint ismert, február 6-án közölte, hogy minden, a szocialista pártban viselt tisztségéről lemond, kilép az MSZP-ből, visszalép a képviselőjelöltségtől és február 12-i hatállyal lemondott parlamenti képviselői mandátumáról. Ezt követően az MSZP székházából a nyomozók Simon Gábor a párt számára külön leadott vagyonnyilatkozatát vitték el. Az LÜ szóvivője az üggyel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy azért nem tudtak három hónapon át semmilyen nyomozati lépést tenni, mert Simon Gábort védte a mentelmi jog. Ez érthetetlen, hiszen a legfőbb ügyész korábban is kérhette volna a szocialista politikus mentelmi jogának felfüggesztését.