Neue Zürcher Zeitung
A magyar családtámogatásnak vannak nemkívánatos mellékhatásai, pl. hogy nem sikerült feltornászni a születések számát – írja a svájci lap összeállítása, amelynek fő mondanivalója, hogy pénzzel semmit sem érnek el ezen a téren a kormányok.
A cikkben megszólal Zsigó Anna szabadúszó színházi szakember, aki inkább a kivándorláson gondolkodott el, semmint azon, hogy új gyereket vállaljon a meglévő kettő mellé. Pedig az Orbán-rendszer dönti a pántlikázott pénzeket. Csakhogy a politika ebben a tekintetben is bűzlik Hunniában.
Papíron minden oké, ám a csodahatás csak átmenetileg érvényesült. Az utóbbi 4 évben ismét süllyed a termékenységi ráta, mert a kedvezmények nem minden családra vonatkoznak. Sok juttatás a família anyagi viszonyaitól függ. Zsigóék is csak álmodozhattak arról, hogy állami közreműködéssel házat vesznek. Esélyük nem volt a banki hitelvizsgálat során.
Egy harmadik gyerekkel lényegesen javíthattak volna pénzügyi helyzetükön, ám itt van egy bibi: jelentősen csökken a várható nyugdíj. Az asszony emlékeztet arra, hogy Orbán nem titkolja: nem sokra tartja a genderegyenlőséget. Neki a keresztény, értékkonzervatív család az ideálja.
Ezzel – főleg vidéken – sok nőnek nincs gondja, a felmérések szerint változatlanul népszerű a kemény bevándorlási, illetve nagyvonalú családpolitika. Ám a népességszám növelésével szemben áll, hogy bizonyos társadalmi rétegek körében erős az elvándorlás. Főként a jól képzett fiatalok veszik a kalapjukat, ami tönkrevágja a demográfiai erőfeszítéseket.
Zsigóék azért maradtak, mert nem adták fel, hogy valami változik az országban, és szeretnék megélni.
Egyébként a világban ma már teljesen általános, hogy az utódok világrajövetele nemzetbiztonsági kérdés. Ám nem lehet csak pénzzel eredményt elérni, mert a gyerekvállalás drága. Svájcban pl. kiszámították, hogy egy gyerek 20 éves koráig 370 ezer frankba (kb. 155 millió forint) kerül a szülőknek.