"Sok itt a szoci, de a jobbikosok is jönnek-mennek"
A napszámból nem lehet megélni, a fiatalok elvándorolnak, akik pedig maradnak, a háztájiból próbálnak valahogyan túlélni. A Szeged környéki homokháti falvak fóliázásban és szabadföldi növénytermesztésben utaznak. Érzik, hogy a kormány kezdene valamit a vidékkel, de a támogatások hozzájuk már nem jutnak el. Erősödik a Jobbik, aminek még az sem mond ellent, hogy egyik helyi vezetőjük nemrég dobbantott Nyugatra, szintén a megélhetés reményében. Ágyúval verébre-sorozatunk következő részében egy dél-magyarországi választókerület aprófalvas részébe látogattunk.
„Sok itt a faluban a szoci, de a jobbikosok is jönnek-mennek. Cifra lesz, az biztos” – kommentálja a közelgő választást egy domaszéki nyugdíjas asszony, aki nemrég azt követően esett gondolkodóba, „csak el kéne menni szavazni”, amikor azt hallotta, hogy a Mesterházy 25 ezer forintot ígért gyógyszerre, ha a nyugdíj nem éri el a 100 ezer forintot. „Hát, az enyém 40 ezer, gyógyszereket meg szedek bőven” – mondja.
A család fóliában termel zöldségféléket, a zellert mossa éppen az asszony fia, nem akar véleményt mondani. A Szegedtől 10 kilométerre levő Domaszékre egyre többen települnek ki a városból, az „őslakosok” zöldséget, gyümölcsöt, főként sárgarépát termesztenek. Inkább számítanak Szeged kertvárosának, mint falunak, hasonlóan a határállomás mellett levő Röszkéhez, ahol nem a sárgarépa, hanem a fűszerpaprika-termesztés dívik.
Nincs színtiszta városi választókörzet Szegeden: az egyes választókerületben a városi szavazókörökhöz hozzácsaptak 6 falut 10 ezer fővel, a Szeged ketteshez pedig a homokhátsági települések tartoznak 35 ezer lakossal. A bajai úton Domaszék, majd a kistérségi központ, Mórahalom után épp a Homokhátságra jutunk: Zákányszék, Ásotthalom, Ruzsa, Üllés, Bordány, majd egészen a megye Bács-Kiskunnal határos szögletében Pusztamérges, Öttömös. Ez utóbbiak a legkisebbek és a legszegényebbek.
Kiskirály homokdombja
Mórahalmon a bajai út az Erzsébet Fürdőhöz visz be, amely a városnak a legtöbbet hozza a konyhára. Évtized alatt, lépésenként bővítették, nagy forgalmat bonyolít. A hajdani tanyaközpont helyén városközpont épült, de sokan vannak még mindig, akik birkóznak a homokkal. Paprikát fóliában, krumplit szabadföldön termesztenek, de többen barackültetvények gazdái.
A városban hozták létre az ország első termelési és értékesítési szövetkezetét (tész), a Mórakertet, amely éppen az előző választások idején ment csődbe, ami miatt több száz termelő került padlóra a térségben. Az egykori ötletgazda, Nógrádi Zoltán (Fidesz–KDNP) ennek ellenére is az első fordulóban nyerte az országgyűlési választásokat. A helyiek szerint a polgármester kiskirályságot épített magának, senki nem mer neki ellentmondani. (2010-ben még eggyel több körzetre volt Szeged és környéke osztva, valamint akkor még nem volt összeférhetetlen a polgármesteri és az országgyűlési képviselői pozíció, míg idén ősztől már az lesz – a szerk.)
Fűszerpaprika Kotányival
Nógrádi nemrég sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 30 termelő részvételével fűszerpaprika-termesztésbe kezdenek. A vetőmagot a termelők átvették, a piacot a Kotányi GmbH jelentheti, amely garantálta a felvásárlást. A termelők 1-2 hektárjukkal lépnek be a programba, egyikük azt mondja, két éve abbahagyta, nem érte meg, de „hátha most bejön”. A röszkeiek egyelőre nem aggódnak a konkurencia megjelenése miatt. A Röszkei Molnár Paprika Kft. egyik tulajdonosa a hvg.hu-nak azt mondta, hogy a piacot nehéz meghódítani. A cégnek majd félszáz családdal van szerződése a térségben a fűszerpaprikára, a „biztosat nem adják fel a csábítás miatt”.
Ágyúval verébre-sorozatunkban három választókerület (Szeged, Pécs, Budapest egy-egy körzete) politikai klímáját térképezzük fel.
Eddig megjelent cikkeink:
A Fidesz legyőzhető, ha az elvtársak nem kavarnak be
A térségben a legnagyobb probléma, hogy Romániából olcsón hoznak vendégmunkásokat, feleannyit fizetve nekik, mint amennyit egy hazai napszámosnak szoktak, és a közmunkaprogramba se tud bejutni mindenki. „Mórahalmon már van lovaspálya, épül a mini-Nagy-Magyarország (Dlusztus Imre, a Hír Tv egykori alapítójának cége nyert több száz millió forintot, hogy felépítse a Nagy-Magyarország területén felelhető műemléki épületek miniatűr változatát – a szerk.), de munka, az nincs, mert azt elveszik előlünk a külföldiek” – mondta lapunknak az egyik helybéli.
Vendégmunkások közt
A vendégmunkások okozta feszültség a Mórahalommal majdnem összenőtt Zákányszéken két évvel ezelőtt egyszer már robbant. Itt is évek óta dolgoznak erdélyi napszámosok a jobb módú gazdáknál, többen a tanyavilágban is megtelepedtek. Egy helyi kocsmai emberölés miatt fellángoltak az indulatok, a Jobbik tüntetést szervezett.
Lakossági javaslatra felállt egy vendégmunkásokat ellenőrző szervezet, melyben közterület-felügyelők vannak, akik a rendőrséggel és a polgárőrséggel is együttműködnek. Ha bejelentés érkezik rendbontás miatt, ez a szervezet ellenőrzi a nagygazdák foglalkoztatta vendégmunkásokat – ami így meglehetősen bizarr idegenrendészeti intézkedésnek tűnik.
A lakosok egy része jó kapcsolatokat ápol a beilleszkedni akaró vendégmunkásokkal, és nem szimpatizálnak az azokat megbélyegző Jobbikkal – véli Tatár Gábor, a körzet LMP-s jelöltje, aki szerint az itt letelepedő vendégmunkások integrációját kellene segíteni, amire nem lát sok hajlandóságot a helyi önkormányzati vezetőkben.
De ha a nagygazdák többet fizetnének a napszámért, és az egyszerűsített munkavállalás nyugdíjjogosultságot is jelenthetne, akkor a fiatalok nem mennének el a falvakból a városba, hanem megpróbálnának helyben boldogulni. A mórahalmi vásárban kampányolva Némethné Bátyai Edina, a Kormányváltók jelöltje is azt tapasztalta, hogy az itteniek egyik gondja, hogy a fiatalok elmennek: nem feltétlenül külföldre, de a falu így is elnéptelenedik.
Jövőnk a batáta
Mórahalomtól 10 kilométerre, Ásotthalmon az erdőjükre a legbüszkébbek a helyiek, ez egyébként a határsértőknek is kedvelt „bevándorlási útvonaluk”. Az itteniek minden igyekezete azon van, hogy kilábaljanak a szegénységből. Most épp a batátatermesztésben bíznak: az édesburgonya jóval drágább, mint gümős kistestvére, és nagy odafigyelést igényel. Annyit már sikerült elérniük, hogy levédették: A batáta Magyarországon az ásotthalmi. Egyelőre nagy áttörést nem értek el, de a közösséget összekovácsolta, erősítette bennük a különutasságot.
A változás szele már tavaly elérte a falut: ekkor választották meg Toroczkai Lászlót, a Hatvannégy Vármegye Mozgalom vezetőjét, a 2006-os tévészékház-ostrom egyik utcai szószólóját polgármesternek. Elődje, Petró Ferenc szerint a lemondatásának valódi oka, hogy az önkormányzatoknak nincs rendezve a finanszírozása. Toroczkainak nem volt ellenjelöltje, az új polgármester az eltelt három hónapban leverte a falu határát jelző cölöpöket, és kiadta a Rózsa Sándor Népe alapítványi lapot.
„Nem zörög a haraszt”
Mórahalomtól Zákányszéken keresztül Ruzsán kötünk ki. Itt főként burgonyával és spárgával foglalkoznak. „Végre terítékre került az öntözés, ez is valami” – mondja Vass Tibor, helyi termelő, aki szerint a szocialisták semmit sem törődtek a vidékkel, a lovak közé dobták a gyeplőt. „Az értékesítés a legnagyobb gondja mindenkinek, de a piac, az piac, abba nem lehet beleszólni.”
Ruzsán 13 millió forintból építettek helyi termelői piacot a falu központjában, szombatonként árulják a portékáikat a ruzsaiak. Egy utcával odébb egy üzletben zöldséget és húst is lehet kapni, egymásnak adják a kilincset a vásárlók. A tulajdonos szerint való igaz, hogy a mostani kormány nem kevés pénzt szán a vidéknek, de arra kíváncsi lenne, kinek megy a sok pályázati pénz, mert neki nem jut. „A tanyafejlesztési pályázatokhoz is 30-40 százalékos önerő kell, pályázata válogatja, hogy mennyi” – mondja.
Vass Tibor szerint viszont csak nőttek a költségeik: pénztárgép, útdíj, a 400 forint fölött ragadt üzemanyagár. Korábban volt alkalmazottjuk, de már nem engedhetik meg maguknak. „Az jó, hogy emelik a minimálbért, mert nem lehet megélni 60-70 ezer forintból. Viszont mi meg vállalkozóként nem tudjuk az emeléssel arányosan növekvő járulékokat fizetni, ezért mindent magunk csinálunk: hajnalban irány a nagybani piac, aztán egész nap itt a boltban. A nagygazdák meg vendégmunkásokkal dolgoztatnak, aztán vagy bejelentik, vagy nem, de ha be is jelentik, nekik nincsenek olyan költségeik, mint egy vállalkozónak az alkalmazottaik után” – érvel Vass Tibor.
Az üzlettulajdonos nem tagadja, szimpatizál a Jobbikkal, sőt Zákányszéken, ahol lakik, 2010-ben jelöltjük is volt.
Öttömös, a spárga hazája
Bár Ruzsán is termesztenek spárgát, de az öttömösiek mással sem foglalkoznak. A falu határában, amerre a szem ellát, rendezetten hevernek a fóliacsíkok, alattuk a bakhát (a föld 30 cm magasra töltve), ami megvédi a növényt a napfénytől, nehogy megliluljon.
„Öttömösön a 700 lakosból 40-50 foglalkozik a spárgával kicsiben, mondja Dobó István, a falu polgármestere, aki szerint ez esetükben csak kiegészítő tevékenység lehet, a megélhetésre nem elég. A településen van egy nagyobb vállalkozó, aki exportál, de egy tucatnyi közepes termelőnek is fix kereskedelmi kapcsolatai vannak. Annyira munkaigényes a spárgázás, hogy helyiekkel nem is bírják a termelők, sok a vendégmunkás.”
Dobóék pályáznának önkormányzati feldolgozóra: „abban a 6 hétben, amikor szedni kell, jönnek helybe a kereskedők, nem lehet nagyon piacolgatni vele” – mondja a polgármester. Öttömösön túl a megye határáig csak Pusztamérges van, itt szőlészkednek, borászkodnak néhányan. Az utcákon egy teremtett lelket sem látni, a helyi boltban azt mondják, hogy itt nem téma a választás, igaz, a tulaj nem helybéli.
Egy pusztamérgesi férfi áll a helyi könyvtár előtt, dohányzik. Szerinte sokan szavaznának a pici faluban a Jobbikra, korábban sokat szórólapoztak, „volt élet, de a Móra (a helyi Jobbik vezetője – a szerk.) elment külföldre dolgozni.”
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
