hvg.hu: Nemigen látni a konszolidációt, amit beígértek. Miért kell még most is ez a tempó?

Kósa Lajos: A korábbi időszakhoz képest korántsem volt olyan húzós a parlamenti munka, alig néhány törvényjavaslatot fogadtunk el sürgősséggel. Ezek határidősek voltak, vagy olyanok, amik tényleg nem várhatnak, például az önkormányzati választási rendszer kismértékű átalakítása. Vagy a reklámadó. De a kormány is elég komótosan alakult meg.

hvg.hu: Valóban, komótosabban már meg sem alakulhatott volna. De a házszabályt mégis sikerült úgy módosítani az utolsó pillanatban, hogy a kivételes sürgős eljárással mégis ugyanúgy élhessen a Fidesz, mint az előző ciklusban, pedig nem ezt ígérték.

K. L.: Ez egy technikai módosítás volt. Korábban is így működött.

hvg.hu: Éppen ez az, hogy azt ígérték, ezentúl nem így fog. Az eredeti előterjesztés szerint még kétharmad esetén is szükség lett volna az ellenzék egy részének támogatására a kivételes eljárásokhoz.

K. L.: Néhány esetben szükség lehet arra, hogy a parlament gyorsan reagáljon, ehhez kellett a módosítás. A régi rendszer szerint ez az eszköz nehezen használható, akkor pedig az egésznek nincs értelme.

hvg.hu: A fővárosi közgyűlés megválasztási szabályainak megváltoztatása kitől ered? Sok mindenről beszéltek Budapesttel kapcsolatban az elmúlt négy évben, de ezt senki nem vetette fel.

K. L.:  A Margitsziget vagy bármely más fővárosi fejlesztés mutatja, hogy a viták pártpolitikai alapon merülnek fel, és nem mint városrészeket érintő ügyek. Ezt már régóta meg akartuk szüntetni. Az sem véletlen, hogy minden más települési önkormányzatban csak személyekre lehetett szavazni, kivéve a fővárosi közgyűlést. Egyáltalán nem életszerűtlen a megoldás, hogy a kerületi polgármesterek legyenek a közgyűlés tagjai.

hvg.hu: Bejön a kettős többség elve a közgyűlésben, lehet vétójoga is akár a polgármesternek – ez mennyire fogja megbonyolítani a döntéshozatalt?

K. L.: Annyira, amennyire az egész önkormányzati szférában. A most bevezetendő logika jellemző már ma is az összes többi, tízezer fő feletti lélekszámú nagyvárosra. Egy kerület ugyanolyan heterogén önmagában, mint a Főváros. Újbuda Tétény felé nagyon másképp néz ki, mint a Gellért-hegyen, mégis egy kerület, mindkét helynek megvannak a saját egyéni képviselői az újbudai közgyűlésben, akik képviselik a helyi és a kerületi érdekeket is. Így kénytelenek kompromisszumot kötni.

A Fidesz alelnöke szerint konszolidáció van, csak akkor rohannnak a parlamentben, ha muszáj

Stiller Ákos

Cinkotának és Hűvösvölgynek sincs sok közös dolga, de vannak közös érdekeik. A megválasztott kerületi polgármestereknek ugyanilyen kompromisszumkényszerrel kell most majd szembenézniük. Ez még mindig életszerűbb, mint az, hogy pártpolitikai alapon legyenek törésvonalak Budapest döntéshozatalában. A pártpolitikai alapon működő döntéshozatali szervezetek abszurditásig menő anomáliáit tökéletesen mutatja a magyar parlament is. Megkérdeznek például egy szocialista képviselőt, nevezetesen Gurmai Zitát a gyed extráról, és kapásból rávágja, hogy „Eltöröljük!”, mert csak annyit tud, hogy ezt mi vezettük be. Aztán utána gondolkodik, hogy „Hoppá, ezt mi is szerettük volna!”, de annyira csak pártpolitikai logika mentén gondolkozik mindenki a parlamentben, hogy az már a józan ész határain túlmutat.

hvg.hu: Minden párt?

K. L.: Akiknek éppen nincsen az ország vezetésében felelősségük, igen.

hvg.hu: A reklámadóra miért volt ilyen sürgősen szükség? Főleg, hogy úgy tűnik, a fő célt, az RTL Klub megadóztatását, lehet, hogy nem sikerült elérni, a Portfolio.hu számításai szerint legalábbis. (A hvg.hu azóta elvégzett számításai szerint viszont az RTL sem ússza meg az adófizetést, igaz, kevesebbet kell fizetnie, mint korábban számolták, viszont a Simicska-birodalom tagjait jobban bünteti a sarc – a szerk.)

K. L.: Akkor ez jó hír, nem?

hvg.hu: De akkor nem teljesült a jogalkotói szándék. Érdemes volt ennyire rohanni?

K. L.: A jogalkotói szándék nem az volt, hogy mindenáron sarcoljuk meg az RTL Klubot, hanem az, hogy jelezzük: közteherviselés van. Válságban igenis létjogosultsága van a szektorális különadóknak, mint a bankadó, multiadó, energetikai cégek különadója, telekommunikációs adó. Vagy éppen a reklámadó. Nincs semmi különbség, legfeljebb annyi, hogy az újságok az őket érintő adót úgy tudják megírni, mint a politikai bűncselekmények non plus ultráját. Egyébként lehet ezt a jogszabályt bármikor korrigálni, köszönjük, hogy felhívták a figyelmet a hibáira, gondolkozni fogunk a kijavításán.

hvg.hu: A bulvárt kedveli?

K. L.: Tudomásul veszem a létezését.

hvg.hu: Csak mert ön is szerepelt korábban például a Playboyban.

K. L.: Ezért mondtam, hogy tudomásul veszem.

hvg.hu: De akkor miért mondja a Fidesz, hogy a reklámadót afféle tisztítótűzként használják a bulvár ellen, ami időnként népegészségügyi károkat okoz?

K. L.: Tisztítótűz? Ugyan már! Egyébként pedig valóban van a médiának olyan része, amit elnézve komolyan felmerül, jól van-e ez így, de ennek a reklámadóhoz semmi köze. Ezzel az erővel csak a közízlés ellen vétőket, vagy a hazugságokat, hülyeségeket terjesztő médiumokat kellene megadóztatni, de nem erről van szó. Az biztos, hogy a bulvárújságírók nem a Parnasszus tetején foglalnak majd helyet.

hvg.hu: Kinek a döntése volt, hogy a kormány nem támogatja az uniós finanszírozással megvalósítani tervezett fővárosi közlekedési nagyberuházásokat?

K. L.: Ez nem „ötlet” volt: nagy, tíz-, százmilliárdos beruházásokról van szó, melyek nem minden esetben találkoznak Brüsszel preferenciáival, így meg kell vizsgálnunk, hogy mit lehet jó eséllyel benyújtani, és mit nem. Ezek nagy, drága, időigényes projektek, nem jó, ha visszadobják őket. Van egy csomó életszerűtlen szabály ugyanis: vidéki nagyváros esetében például csak akkor lehet útfelújítást eszközölni, ha a pályázatban tömegközlekedési fejlesztés is szerepel, még akkor is, ha ennek adott esetben semmi értelme nincsen. Ilyenkor mit csinál egy polgármester? Felújítja az utat uniós pénzből, és a szélső sávot, amit parkolónak tervezett, elnevezi a pályázatban bicikli- vagy buszsávnak, még ha nem is jár ott soha busz, vagy kevés a bicikli. Pusztán azért, mert különben nem kapna támogatást. Amúgy az egész értelmetlen, de csinálni kell, mert különben nem lesz támogatás. Nagyon sok brüsszeli pályázatnál vannak teljesen értelmetlen, ésszerűtlen kikötések, amik kompromisszumokra kényszerítik az embert. A fővárosban van egy sor ilyen vonatkozású beruházás, így nem általánosságban hoztuk meg ezt a döntést, hanem minden egyes esetben megvizsgáljuk, hogy van-e értelme kivinni Brüsszelbe, vagy sem. A főváros ráadásul fejlettségét tekintve kívül esik a támogatható körön.

"A hülyeség a világ építőköve"

Stiller Ákos

hvg.hu: Ha a Regionális Fejlesztési Alapokat nézzük, akkor igen, de a Kohéziós Alapból, amiben 1800 milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére, lehetne támogatást pályázni. A városi, elővárosi közlekedés kifejezetten uniós prioritás, ehhez képest a Miniszterelnökség azt mondta, amit ön is, hogy Budapest túl fejlett, amiről tudjuk, hogy nem áll meg teljesen. A kormány viszont arra hivatkozik, a Kohéziós Alap 1800 milliárdja vidéki szennyvízberuházásokra és egyéb célokra kell. Én itt ellentmondást látok.

K. L.: Nincs ellentmondás, mindkét állítás igaz: van olyan alap, amiből Budapest nem kaphat pénzt, mert túl fejlett, és olyan is, amiből kaphat, onnan meg a keretek többszörösére lenne szükségünk. A fejlesztéspolitikába jobb nem bevinni azt a hülyeséget, hogy lélegeztetőgépekben adjuk meg a stadionok árát, mert megszűnik az ésszerű vita lehetősége. Egy kormány hadd ítélje már meg, hogy országos szintű beruházások esetén mire van inkább igény, mit lehet másból finanszírozni. Bármibe bele lehet kötni, bármely uniós pályázathoz oda lehet tenni, hogy például a genderelveknek nem felel meg eléggé, vagy nem követi a szükséges foglalkoztatáspolitikai trendeket.

hvg.hu: De ezek a fejlesztések szerepelnek az Orbán Viktor és Tarlós István által 2013. március 8-án aláírt Budapest 21 megállapodásban, mint a kormány által is támogatandó fejlesztések. Tény, hogy nincs odaírva: uniós forrásból, de ebben az esetben a magyar költségvetésben kellene 450 milliárd forintot találni, mert nagyjából ennyibe kerülnének.

K. L.: A regionális közlekedési fejlesztést biztosan támogatni fogja a kormány, de hogy hogyan fejlesztjük a főváros regionális közlekedését, annak sok módja van. Például úgy, hogy ingyenessé tesszük a BKV-t, ahogy a nagyon okos főpolgármester-helyettes, Horváth Csaba javasolta. Vagy alagutat építünk a Duna alatt, hosszában, és még lehetne sorolni a jobbnál jobb ötleteket. Nem lenne sokkal elegánsabb, ha a fővárosi választói akaratot megvárva döntenénk ezekről, az októberi választás után? Addig ódzkodnék attól, hogy kihúzhatatlan karókat verjek le fejlesztéspolitikai ügyekben. Pedig a 2021-es vizes világbajnokság főszervezőjeként nekem már lennének kéréseim. Például milyen jó lenne, ha valóban megvalósulna végre, hogy a Dunát bevonjuk Budapest észak-déli irányú közlekedésébe, és „vaporettók” vinnék a vébé helyszínére a nézőket, vagy látványos lenne szállodahajókkal biztosítani az ideiglenes igényeket.

hvg.hu: De azokat a cölöpöket Tarlós István, és Orbán Viktor „verte le” a saját aláírásával.

K. L.: Ezek szándékok egyelőre. Ezeket a beruházásokat egyébként sem jó túlzottan előre megtervezni, mert minden nagyon gyorsan változik, hadd mondjak egy példát: ma egy intermodális központ megtervezéséhez (csak azért használom ezt a szót, mert a szakértők is ezt használják, hogy más ne értse, amit mondanak) rendkívül komoly légteret kell tervezni, ha buszok jelenlétével is számolunk, a kipufogógázok miatt. Ön szerint öt év múlva lesz még dízelmotorral működtetett városi busz? Amelyik nem hibrid? Így pár év múlva az intermodális központokat is lehet akár föld alá is tervezni, mert teljesen más lesz a technológia.

hvg.hu: Tarlós István gondja jelenleg nem a majd felépülő intermodális központok, hanem a 3-as metró, ami veszélyessé válik, ha nem újítják fel.

K. L.: Persze, ez természetes. Ezek mindennapos feladatok.

hvg.hu: De honnan lesz erre pénz? Százmilliárd forintnál is több csak ez a beruházás, és a fővárosnak nincs rá pénze. A központi költségvetésben lesz?

K. L.: Miért olyan evidens, hogy az ország leggazdagabb városának nincs erre pénze?

hvg.hu: Mert például központilag elvonják.

K. L.: Helyi adót nem von el a kormány, azokat pedig a főváros és a kerületek osztják el maguk között.

hvg.hu: A képződött személyi jövedelemadó túlnyomó része megy a büdzsébe. Helyben pedig a kerületek szívják el ezeket a forrásokat.

K. L.: Az szja, miként például az áfa is, központi adó, félrevezető „elvonásról” beszélni. A helyi adókat pedig régóta a Főváros és a kerületek alkujaként határozzák meg. Ez csak rajtuk múlik.

hvg.hu: Van olyan interpretáció is, hogy az egész Lázár–Tarlós-csörte csak a színfalak előtt játszódik, valójában arról van szó, hogy az októberi helyhatósági választások előtt Tarlós István hirtelen „látványos győzelmet arat”, így nagyobbak lesznek az esélyei az újraválasztásra.

K. L.: Az elmeorvosi praxisokban ismert az a tünet, amikor valaki az élet bármely jelenségét el tudja helyezni a New York–Tel-Aviv-tengelyen. De ilyenkor gyorsan fel kell keresni az orvost. Gyakran találkozom ilyennel, félreértés ne essék, minden oldalon. „Orbán Viktor szerkeszti a Híradót!”. Persze, korábban meg Lendvai Ildikó szerkesztette. Természetesen minden, ami történik az országban, az belső fideszes harc, és a Bilderberg-csoport irányítja a világot. Én be vagyok oltva a túlzott lényeglátás, az összeesküvés-elméletek ellen, csak nevetek rajtuk. De gondolatkísérletként bármiről bebizonyítom önnek, hogy egy „Tarlós–Lázár-konfliktus” áll a háttérben. Vagy szeretné, ha leleplezném a Tóbiás–Mesterházy-párharcot?

hvg.hu: Simán.

K. L.: Molnár Zsolt fővárosi MSZP-elnök a Mesterházy embere, Mesterházy MSZP-elnökként rajta keresztül akarta kézben tartani a fővárost. Tarlós István pedig egy sor fejlesztési kérdésben együttműködött a fővárosi MSZP-vel. Vagyis Molnár Tarlós embere is. Lázár János frakcióvezetőként viszont Tóbiás Józseffel volt jóban korábban, hiszen figyelembe vette az MSZP több kérését, bizonyíthatóan. Tehát Tóbiás pandantja Lázárnak. Ergo a Tóbiás–Mesterházy-konfliktus – quod erat demonstrandum – egy Lázár–Tarlós-deathmeccs. Na, ilyenkor hívjuk az orvost, vagy igyunk meg még egy pohár bort!

Stiller Ákos

hvg.hu: De Lázár János és Rogán Antal között tudjuk, hogy van konfliktus.

K. L.: Minek mentén vezessem le? Legyen népi-urbánus, esetleg Washington-Moszkva? New York-Tel Aviv? Szerintem őrizzük meg a józan eszünket! Ez a kórisme a „túlzott lényeglátás”. Frank Zappát hadd idézzem, aki szerint sokan gondolják, hogy a hidrogén a legnagyobb tömegben előforduló anyag az univerzumban, tehát ez a világ építőkockája, pedig ő biztosan tudja, hogy ez a hülyeség, mert abból van a legtöbb. Zappa sokkal jobban eligazít a politikai döntéshozatalban, mint az összeesküvés-elmélet. Ha valamit nem értünk a politikában, nyugodtan keressük a hülyeséget mögötte. Vagy második helyen a nőt.

hvg.hu: Ebben sosem kételkedtünk, idézhetném a Rátóti legényanya plébánosát is, aki azért nem hisz Istenben, mert nem hiszi, hogy lenne erő, ami ennyi hülyeséget képes teremteni. De az tény, hogy Lázár Jánosnak kimutathatóan a legtöbb hatásköre van az új kormányban, ő diszponál a legtöbb pénz fölött is.

K. L.: Igen, 150 kilós hatáskörökkel gyúr minden nap, hogy ő legyen a legerősebb. Ennek semmi jelentősége nincs, ugyanis a magyar alkotmányos berendezkedés szerint a miniszterelnöknek vannak miniszterei, akik tőle függenek. Lázár Jánost éppen olyan gyorsan állítja fel Orbán Viktor, mint bármelyik, az ön által leggyengébbnek tartott minisztert. Ha pedig így van, akkor gyanakodjunk az egyszerű munkamegosztásra. A legtöbb forrás fölött pedig Balog Zoltán és az Emmi „diszponál”, ha lehet ezt így értelmezni.

hvg.hu: És ha Rogán Antal kabinetfőnök lesz, akkor az mit jelez a Lázár-Rogán viszonyban?

K. L.: Akkor neki 160 kilós hatáskörökkel kell majd minden reggel gyúrnia.

hvg.hu: Csak, hogy egy kicsit még csavarjunk rajta a végére: önre milyen feladat vár? Azt hallani, ha Rogán Antal bemegy a miniszterelnöki kabinetbe, ön lesz a frakcióvezető.

K. L.: Egészen biztos, hogy az októberi önkormányzati választásokig Debrecen polgármestereként és parlamenti képviselőjeként dolgozok, utána majd meglátjuk.