"Sajnos a náci vírus elleni 'oltás', amelyet a nürnbergi perek idején Európa egyes országaiban kifejlesztettek, veszít erejéből.” Aki nem tudja, hogy az idézet kitől származik, biztosan az utolsók között gondolna Vlagyimir Putyinra, aki Szerbia náci megszállás alóli felszabadításának 70. évfordulója alkalmából mondta ezeket. Belgrádban szerb katonák csütörtökön több ezer fős díszfelvonulást tartanak, gyakorlatilag az ő tiszteletére.

A fenti mondat a náci vírus elleni oltásról akár Putyin ironikus megjegyzésének is érthető: legalábbis annak tükrében, hogy éppen Oroszország  Európa-szerte a radikális jobboldal fő támogatója – állapította meg Krekó Péter a Putyin trójai falovai című, főként Oroszország jelenlegi európai befolyásszerzésének módjairól szóló kerekasztal-beszélgetésen. Ezen Krekón kívül Deák András ismert Oroszország-szakértő, illetve egy cseh és egy szlovák szakember vettek részt.

A mi Bélánk: Kovács Bélák máshol is vannak

Stiller Ákos

Krekó szerint ezeknél az EU-tagállamokban tevékeny szélsőjobbos pártoknál a nacionalista szólamok és a nemzeti szuverenitás hangsúlyozása valójában csak az EU-ellenességig terjednek, a Putyin vezette Eurázsiai Unióért – amellyel Vona Gábor is bevallottan szimpatizál – Krekó szerint többé-kevésbé leplezetlenül feladnák önállóságukat. Bár a politológus nyíltan nem vádolt meg senkit semmivel, hivatkozott arra, hogy Kovács Béla valószínűleg nincs egyedül: az EU euroszkeptikus, szélsőjobboldali  szárnyánál – akik éppen Kovács kezdeményezésére forrtak hivatalosan is egységbe – rendszerint kilóg a lóláb a gyanús orosz kapcsolatok és támogatások miatt.

Krekó példaként a Jobbik mellett a francia Nemzeti Frontot hozta fel, amelynek vezetője, Marine Le Pen – Vonához hasonlóan – rendszeresen találkozik orosz nagytőkésekkel, és a nyugati politikusok közül talán a legmarkánsabban állt ki a putyini törekvések mellett. Krekó szerint még ha nem is bizonyítható rá semmi száz százalékig sem Kovácsra, sem Le Penre, az könnyen belátható, hogy az oroszok számára „jó befektetést” jelenthettek pártjaik.

A magyar politológus és szlovák kollégája, Andrej Nosko szerint Európa-szerte összehangolt, titkosszolgálati módszerekre legalábbis emlékeztető offenzíva zajlik az EU destabilizálása érdekében, aminek bizonyos pártok mellett valószínűleg egyes látszólag „underground”, radikális nézeteket vagy akár összeesküvés-elméleteket terjesztő online médiumok is részei. „Egy cuki állatos kép, egy toborzó hirdetés a donyecki harcokba” – írja le ezen orgánumokat Krekó.

A zsarolás fő eszköze a gáz

Petr Kolář egykori oroszországi cseh nagykövet szerint azonban a legkomolyabb aknamunkát nem a marginálisabb radikális mozgalmakon keresztül fejti ki az orosz fél, hanem a papíron nem nyilvánvalóan oroszbarát kormányok, vezetők üzleti lekötelezése által. Az ő esetükben aggasztóbbak is lehetnek az EU-ellenes döntések következményei – konkrét neveket persze ő sem említett.

A megszólalók szerint a zsarolás fő eszköze a gáz – ilyen szempontból Magyarország különösen rosszul áll. Ugyanis az olyan környező országok, mint Csehország vagy Lengyelország  vannak olyan jó gazdasági helyzetben, hogy „merhessenek feleselni az oroszokkal”, ráadásul tőlük a rendszerváltás idején még a régi moszkvai kádereket is kitakarították, mondta Nosko. De még Szlovákia is kevésbé kiszolgáltatott, mint mi. Erre példaként az egykori cseh nagykövetet felhozta, hogy mi nem mertük megtenni, hogy ne állítsuk el az Ukrajnába menő gázellátást, addig ők igen, pedig az oroszok annak rendje szerint szankcionálták is őket emiatt. A gázzal fűtő Magyarországot egy kis gázleállás már megbénítaná, így egyre mélyebb energiafüggőségi spirálba kerülünk, ami a külpolitikai döntések terén is szükségszerűen érezteti hatását.

Belgrád Putyinra várva

AFP / Andrej Isakovic

Nosko szerint Oroszország taktikája, hogy megosztja az európai országokat aszerint, hogy milyen feltételekkel biztosít számukra gázt. Deák András szerint a Gazprommal kapcsolatban szembetűnő, hogy nincs marketingje, PR-ja, ugyanis anélkül is eléri, amit akar – gyorsan lehet velük dolgozni és jól eltalált, személyre szabott ajánlatokat kínálnak. Nosko azonban úgy látja, ha Európa képes lenne összefogásra, akkor  képes lenne a feltételeket is diktálni: Oroszország ugyanis a gázexport nélkül jelentéktelenné válna, „alig lenne erősebb, mint Magyarország”.

Még az idén közös hadgyakorlat a horvát határnál

Az orosz hatalmi ambíciókra legújabban a szerbiai katonai parádé-ügy irányította rá a figyelmet: a vonulás utójátékaként Szerbia és Oroszország ráadásul még az idén közös hadgyakorlatot tart a szomszédos, NATO-tag Horvátország határán. Szerbia most tapasztalt kelet és nyugat közti egyensúlyozásában is a gazdasági és a nacionalista érdekek keverednek. Az oroszok által megépítendő gázvezeték mellett fontos a történelmi jó viszony Oroszország és Szerbia között, ami a közelmúltban abban nyilvánult meg, hogy Koszovó önállóságát az oroszok rendszeresen megvétózták. Ez viszont most változhat, mivel a Krím megszállását és Ukrajnától való elválasztását éppen a koszovói precedenssel igazolhatják, így érthető, ha a szerbek úgy érzik, „pedálozniuk” kell.

Nem lehet azonban az oroszok nyugati pozíciószerzését egyszerűen csak gazdasági, politikai vagy titkosszolgálati manőverezésekkel magyarázni. A megszólalók szerint a „trójai falóként” funkcionáló pártok és a gazdasági zsarolás mellett Putyinék harmadik fő fegyvere, hogy Európában egyre többen ábrándulnak ki a demokráciából, és kezdenek el az erős kezű, autoriter, gyors, egyszerű megoldások után vágyakozni – épp úgy, ahogy az orosz nép tette a jelcini demokrácia válsága idején. A Nyugatot újra szexivé kell tenni – fogalmazta meg a konklúziót a beszélgetést moderáló Széky János, az ÉS újságírója.