Jelzésértékűnek, ezen belül is erős üzenetnek tartja Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének docense a meg nem nevezett magyarok kitiltását. „Az Egyesült Államok üzenetet küldött, a magyar diplomáciának pedig most meg kell fejtenie az üzenetet. Valóban lehetnek konkrét ügyek, amelyekre hivatkoztak, és lehetnek más okok is, amelyekre figyelmeztetnek” – mondta. Szerinte az elmúlt időszakban több olyan amerikai megnyilvánulás volt, amelyeket „akár össze is lehet fűzni egy lánccá”. „Mindenesetre az is jelzésértékű, hogy mindez akkor történik, amikor a magyar diplomáciának magas szintű látogatás során lehetősége lesz megbeszélni a történeteket” – utalt Szijjártó Péter külügyminiszter küszöbön álló amerikai látogatására.

Gálik Zoltán a bizonyítékok követelésével kapcsolatban kiemelte, hogy a szuverén államok, így az Egyesült Államok sem kötelezhető indokolásra, így a bizonyítékról szóló információk átadásának kikényszerítése nem érhet célt. „A nemzetközi rendszerben mindenesetre a történteknek rossz szájíze van, Magyarországnak minél hamarabb rendezni kellene a kiváltó okokat, ami nem lesz könnyű” – tette hozzá a Corvinus Egyetem docense.

(Még) nem nemzetközi jogi kérdés

Kende Tamás nemzetközi jogász szerint ennek az ügynek valójában csak áttételesen van nemzetközi jogi háttere. „André Goodfriend, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője is világosan megmondta, hogy ez egy amerikai belső jogi intézkedés. Minden állam eldöntheti, hogy kinek engedélyezi a belépést a területére” – mondta a nemzetközi jogász. Hozzátette, kissé megtévesztő, amikor a kérdést bevándorlási kérdésként kezelik, mert az USA-ban gyakorlatilag bármilyen belépés az „immigration” körébe tartozik. „Miközben senki nem gondolhatja, hogy például ha a NAV-elnök valóban érintett, akkor ő bevándorolni akarna az USA-ba” – jegyezte meg.

„A Bush elnök által 2004-ben aláírt 7750-es számú utasítás alapján rátenni valakit erre a listára természetesen belső jogi hatáskör. Az a kérdés azonban felvethető, hogy ha egyszer az Egyesült Államok lehetővé tette a vízummentes beutazást Magyarországnak, joga van-e ettől eltérnie” – mondta a hvg.hu-nak Valki László nemzetközi jogász. A válasz szerinte igen, mivel Washington 2009-ben egyoldalúan nyújtott vízummentességet a magyar állampolgároknak, fenntartva magának azt a jogot, hogy meghatározza, személy szerint kit enged beutazni az Egyesült Államok területére, és kit nem.

Ennek az amerikai aktusnak azonban volt egy nemzetközi jogi feltétele: 2008-ban a két állam megállapodást kötött egymással a bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelemben folytatott együttműködés fokozásáról. Ebben a felek kötelezettséget vállaltak például arra, hogy hozzáférést engednek egymásnak automatizált ujjnyomat-azonosító vagy DNS-mintákat összehasonlító rendszereikhez. A megállapodás értelmében a felek tájékoztatják egymást egyes büntetőeljárási cselekmények – például letartóztatás –foganatosításáról, vagy arról, hogy feltételezésük szerint egy adott személy szervezett bűnözői csoportban vagy bűnszervezetben vett, illetve vesz részt. Így az elmúlt években előfordulhatott olyan eset is, hogy valakinek éppen a Budapestről küldött adatok alapján tagadták meg a beutazást az Egyesült Államok területére.

Most viszont nem erről van szó, az amerikai fél azt egyértelművé tette, hogy saját diplomáciai forrásokból értesült a korrupciós gyanúról. Az amerikai külögyminisztériumot ráadásul törvény kötelezi, hogy tartsa titokban minden 7750 alapján visszavont vízum ügyét.

Mi jövünk

André Goodfriend az ATV Szabad szemmel című vasárnap esti műsorában azt mondta, hogy a magyar kormány tisztában van az aggályos cselekményekkel. Valki szerint ezzel feltehetően azt akarta nyilvánvalóvá tenni, hogy most a magyar félnek kell lépnie. „Ha nem lép, hanem továbbra is várja az érintett személyek megnevezését, illetve a bizonyítékokat, akkor félő, hogy újabb hasonló lépések következnek, például az érintettek amerikai számláinak befagyasztása és vagyontárgyaik lefoglalása” – magyarázta.

Szerinte az ügyvivő az interjúban azt is kiemelte, hogy az amerikai kormány egyébként sem elégedett a magyar demokrácia elmúlt négyévi alakulásával. „Ez utóbbival függhet össze az is, hogy Magyarországot éppen ki akarják zárni a Demokráciák Közössége nevű nemzetközi szervezet kormányzótanácsából” – tette hozzá Valki László.

Kérdés, hogy Magyarország mit tesz akkor, ha a felszólítása ellenére az Egyesült Államok nem ad bizonyítékot a korrupciós gyanúra – mondta egy név nélkül nyilatkozó politikai elemző. „Ebben az esetben akár azt is mondhatja, hogy az USA beavatkozik a magyar belügyekbe. Rogán Antal vasárnapi nyilatkozata úgy tűnik, már ezt a magyar pozíciót készíti elő”. A Fidesz frakcióvezetője az ATV Szabad szemmel című vasárnap esti műsorában ismét a korrupciógyanú bizonyítékait kérte az amerikaiaktól, ellenkező esetben szerinte nyilvánvalóan provokációra kell gondolni. Pedig az amerikai követség már pénteken közölte, hogy szabályaik értelmében nem adhatnak ki adatokat.

Ugyanebben a műsorban Goodfriend azt mondta: nem akarták nyilvánosságra hozni a belépési tilalmat, csak a Külügyminisztériumot keresték meg. A napigazdasag.hu cikke után kezdte rájuk zúdulni a kérdések, aminek nem örültek, de már nem volt mint tenni. Forrásunk szerint az, hogy a kormányközeli Századvéghez köthető újság hozta le először az információt, egyértelműen amerikaellenes hozzáállásra utal, illetve arra, hogy „a kormány beleáll” a konfliktusba.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságának hétfői ülésén ezzel szemben Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter kifejezetten udvariasan fogalmazott tudósítónk szerint, mint mondta, a magyar kormány stratégiai szövetségesként, partnerként, barátként tekint az Egyesült Államokra. „Amerika barátságára, segítségére és támogatására van szükségünk, nem vitatjuk az amerikai lépés jogszerűségét, csak tájékoztatást várnánk. A konkrét ügy egy jogi aktus, az amerikai elnöknek joga kitiltani embereket az országból, ezt tudomásul vesszük, de barátként szeretnénk megismerni a hátterét”.

Izgalmas lenne, ha pont most kellene utazni

Példátlan esetnek mondta Agg Géza, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének (KSZSZ) elnöke, hogy az USA olyanokkal szemben vezetett be beutazási tilalmat, akik valamilyen beosztásban mind a kormánynak dolgoznak. Ha kormánytagról van szó, akkor a központi államigazgatási szervekről szóló, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény az irányadó, ha alacsonyabb szintű kormánytisztviselőkről van szó, akkor ők a közszolgálati törvény hatálya alá eshetnek. Agg Géza szerint utóbbi körbe tartoznak Vida Ildikó NAV-vezér és helyettesei is, akikről felmerült, hogy rajta lehetnek a kitiltottak listáján.

Hogy mi lenne, ha az érintett kormánytisztviselőnek most kellene a munkaköréhez tartozó amerikai úton részt vennie? Az egyik, közszolgálati dolgozókat is képviselő szakszervezet főtitkára - neve hallgatását kérve – szerint ilyenkor jelentenie kell felettesének, ha nem tud külföldre utazni. „Ugyanakkor a jog azt mondja, senki nem kötelezhető arra, hogy saját magát bűncselekmény elkövetésével vádolja meg, így miért is kellene az érintettnek beszámolnia a vele szemben korrupciógyanú miatt meghozott szankcióról” – vetette fel, vagyis érdekes szituáció lehet, ha az illető jogosan nem jelenti a főnökének a dolgot, viszont utaznia kellene.