Belső kormányzati vizsgálat indulhat a honvédelmi tárcánál a használt Mi–8-as helikopterek április eleji, közbeszerzést mellőző beszerzésével kapcsolatban – értesült a HVG.
Három nappal az országgyűlési választások előtt, április 3-án érkezett – nem saját rotorján, hanem egy AN–124-es óriásgépen – Kecskemétre az a három orosz Mi–8T szállítóhelikopter, amelyet a Honvédelmi Minisztérium szerint civil – katasztrófavédelmi – célokból szereztek be, 3 milliárd forintért. Az eladó a honvédség évtizedes beszállítója, a korábban MSZP-közeliség vádjával illetett Solar Kft. volt – a cég lehetséges szerepét a Népszabadság említette először, de most a HVG-nek hivatalosan megerősítette a kft. Az ügylet kapcsán a lemaradt piaci szereplők értetlenkednek: eddigi ajánlataikat rendre azzal utasította vissza a honvédelmi tárca, hogy hamarosan tendert írnak ki helikopterbeszerzésre.
A vásárlás ügyében pályázatnak nem lelni nyomát a Közbeszerzési Értesítőben, s a HVG által megkérdezett parlamenti nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi bizottsági tagok sem emlékeznek, hogy ez ügyben titkos beszerzésre kért volna engedélyt a tárca. A HM sajtóosztálya egy kifejezetten haditechnikai termékekre vonatkozó kormányrendeletre hivatkozott. Csakhogy a hivatalos közlések szerint a most vett Mi–8-asok civil gépek, ráadásul ez a rendelet sem teszi lehetővé a közbeszerzés megkerülését, kivéve, ha az ajánlat nemzetközi megállapodásban érkezik. A HM közlése szerint a tárca nem kezd vizsgálatot. Más forrásból a HVG úgy tudja, hogy a Miniszterelnökségen akadnak, akik ellenőrzést szorgalmaznak helikopterügyben.
A mostani beszerzés azért is érthetetlen, mert a Nemzeti Közlekedési Hatóság tavaly júniusban a HM kérésére törölt öt Mi–8-ast a légijármű-nyilvántartásból, mivel azokat Oroszországba értékesítették. Ráadásul az ukrán–orosz viszály fényében is kényes a NATO-tag Magyarország mostani beszerzése orosz forrásból. A helikopterekről keveset tudni: mivel repülőn szállították őket, a „Minyók” hatótávolságánál, 450 kilométernél alighanem messzebbről valók, festésük (kettő fehér, egy narancsszínű) alapján civilek, a fehérek alighanem ENSZ-misszióban szolgálhattak (utóbbi lehetőséget egy szakember a bérautó megvásárlásához hasonlította). A HTKA haditechnikai online fórum résztvevői által kikeresett orosz lajstromadatok szerint a gépek késő huszonévesek, de nemrég estek át teljes felújításon.
A köztes tulajdonos Solarnál – hangsúlyozva, hogy a Mi–8-asok nem harcászati célra érkeztek – annyit közöltek a HVG-vel, hogy a helikoptereket a cég „a vonatkozó jogszabályok betartásával vásárolta meg, majd értékesítette a Magyar Honvédség számára”, s a kft az eladáskor „iparágnak megfelelő haszonkulccsal” dolgozott. Dési János, a 2012-ben 140 millió forintos nyereséggel gazdálkodó Solar ügyvezetője korábbi interjújában úgy nyilatkozott, hogy 5-10 százalékot szoktak keresni az üzletek után.
A moszkvai Zsukovszkij Repülőmérnöki Akadémián végzett, 61 éves Dési a néphadseregnél, majd a minisztériumban dolgozott a rendszerváltásig, 1990 után konzerveket exportált Oroszországba, majd haditermék-kereskedelembe fogott, miközben vámraktárat is működtet Csepelen. Orosz üzleti partnereit ifjabb Apró Antalnak (aki Gyurcsány Ferenc DK-elnök, volt kormányfő anyósának a testvére) a cége őrizte, s a kapcsolat tartósnak bizonyult: ifjabb Apró később Dési élelmiszer-kereskedő érdekeltségének, a Regainvest Zrt.-nek a felügyelőbizottságában is helyet kapott a kilencvenes évek közepén. E kapcsolatok miatt 2010 előtt sokat támadták a céget a jobboldali sajtóban. Ezek megszűntek a kormányváltás után, pedig a Solar az egyik jelentős honvédségi partner maradt, például – a HMEI Zrt. adatai szerint – legutóbb 22 millió forintért vásárolhatott harckocsivontatót. Nagyobb volumenű üzlete volt 2008–2013 között az, amikor a hadrendből kivont, egykori NDK-ból származó Mi–24-es helikoptereket mint roncsokat szerezte be. Hogy a kormányokon átnyúló együttműködésre a Solar büszke, Dési HVG-nek írásban adott válaszából kiolvasható: „külföldi kapcsolataink és lehetőségeink függvényében próbáltuk munkánkkal támogatni a Magyar Honvédséget”.
Mások nehezebben férnek hozzá a honvédségi ügyletekhez. Több gyártó kínált szállítóhelikoptereket részben a HM-nél, részben a Miniszterelnökségen érdeklődve, a miskolci székhelyű Borsodi Általános Gépgyár Kft. például a Mi–8-asnál erősebb (korábban Nepálba szánt, de az ottani fizetési nehézségek miatt a gyártó nyakán maradt) új Mi–17-eseket kínált bérletben, 2500 USD órabérért – addig szóló szerződéssel, amíg a tervezett beszerzési tendert nem írják ki. A cégnél a HVG érdeklődésére nem kívántak részleteket elárulni, de arra rábólintottak, hogy tavalyi ajánlatukra, amelyet a tárca a HM Védelemgazdasági Hivatalára szignált, máig nem érkezett válasz.
Hende Csaba miniszter korábban a parlament nemzetbiztonsági bizottságának faggatózására felelve maga is úgy fogalmazva érvelt, hogy „a szovjet helikopterek üzemben tartása egy üzemórára vetítve pont a duplájába kerül, mint egy új típus egy órára vetített költsége”. A tárcavezető tavaly júniusban azt ígérte, hogy 2014 elején kiírják a beszerzési pályázatot, amit a választások után megalakuló kormány adminisztrációja bírál majd el. „Folyik a szakértői munka, kizárólag szakmai szempontok vezetnek minket. Rengeteg jó helikopter van” – fogalmazott akkor a miniszter. Most a tárca azt közölte, a kiírás is az új kormányra vár.
Az egykori MDF-ben Dávid Ibolya bizalmasaként ismertté vált, majd a polgári körökön át a Fideszben landolt Hendét és tárcáját a második Orbán-kormány idején csaknem végig elkerülték a komolyabb botrányok. Az utóbbi hónapok megtépázták ugyan a renoméját: szombathelyi bizalmasa, Lazáry Viktor alpolgármester drogügye, a miniszter házassági válsága és válása azonban a bulvárszférában maradt, így a milliárdos beszerzés kérdőjelei ellenére is esélyes Hende az ismételt miniszteri kinevezésre. Fideszes berkekben a hírek szerint elégedetlenkednek, sugallva, hogy évente egymilliárd dollár megy el a honvédségre, ám ebből sem a magyar gazdaság nem lát „egy fillér hasznot sem”, és még a párthoz lojális holdudvarnak sem jutott a hadiüzletből.
T öbben megkérdőjelezik az alapkoncepciót is: hogy tudniillik az árvízi védekezéshez elengedhetetlenül szükséges lenne a helikopter. Az árvízvédelemben jártasnak tűnő egyik HTKA-fórumozó szerint például a szállítás „Minyókkal” drága és lassú, a rotorszél a legtöbbször többet árt, mint használ (szétnyomhatja például a rézsűt), a gátszakadásnál pedig már késő bevetni; így a helikopteres mentés nem több gyakorlatozásnál és a híradókban mutatható látványos pr-akciónál. Ha viszont mégis azoknak van igazuk, akik szerint a helikopter elengedhetetlen az árvízvédelemhez, jó lesz sietni. Tavaly a hosszú telet követően júniusra ért ide a dunai áradás, az idén pedig korábban várható. Márpedig a Magyar Nemzet legfrissebb közlése szerint a most beszerzett és engedélyekre váró régi-új Mi–8-asok éppen júniusra kerülnek repülőképes állapotba.
RÁDI ANTÓNIA
Mázsaszám pakolta, porciózta, leltározta a drogot, miközben a megfelelő légcserélő nélküli helyiségekben marta a szemét, bőrét a sokféle vegyi anyag – így nézett ki B.I. átlagos munkanapja a magyar rendőrség központi kábítószer-raktárában.
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG.
Új helyzet van.
Molnár Áron és Rainer-Micsinyei Nóra csavartak még egyet az amúgy is abszurd alapanyagon.
A több mint másfél millió gyorshajtónak mintegy hatoda nem fizetett.
Az izraeli-iráni konfliktus miatt.
