Jogtechnikai, nyelvhelyességi pontosításokat fogadott el a törvényalkotási bizottság. A módosító javaslatot a fideszes Kósa Lajos nyújtotta be, a kormány támogatta, a bizottság pedig 24 igen, hat nem szavazattal és egy tartózkodás mellett hagyta jóvá. Az egyik módosítás szerint a kihirdetését követő harminc nap helyett augusztus elsején lép hatályba a törvényjavaslat, ha az Országgyűlés elfogadja.

A szavazás előtt lefolytatott részletes vitában Harangozó Tamás (MSZP) kifogásait hangoztatta a módosító indítvány kapcsán, mert az a kormány 55 pontos javaslatát 28 ponton helyesbíti, pontosítja. Szerinte ez a módosító javaslat nem változtat azon, hogy a magyar hatóságoknak ugyanakkora apparátussal, infrastruktúrával kell majd a jövőben is a növekvő migrációs helyzettel szembenézni. Az ellenzéki politikus az MSZP törvényjavaslatait ajánlotta elfogadásra, azok ugyanis pénzügyi segítséget nyújtanának a rendőrségnek, illetve a bevándorlási hivatalnak, továbbá szigorúbban büntetnék az embercsempészést.

Harangozó Tamás módosító javaslatait is ismertette, így azt, amely törölné a javaslatból, hogy a bevándorlóknak egy meghatározott megyét jelölhetnének ki tartózkodási helyként. Értékelése szerint ezzel "rászabadítják" a magyar lakosságra a bevándorlókat. A törvényjavaslat azon pontjával sem értett egyet, hogy engedély nélkül 24 órára elhagyhassák a migránsok a befogadóállomást.

Kucsák László (Fidesz) és Mátrai Márta (Fidesz) is vitába szállt az ellenzéki képviselővel, azt hiányolták, hogy nem volt konkrét javaslata. Kucsák László szerint a szocialista politikus takarékosan bánt az igazsággal, és az MSZP hónapokkal ezelőtt még a probléma létét sem akarta elismerni. Mint mondta, ha nemzetközi szintéren gyors megoldás nincs, akkor nemzeti szinten kell lépni. Mátrai Márta felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar emberek 80 százaléka szigorúbb szabályozást szeretne.

Lukács László György (Jobbik) pártja módosító javaslataira hívta fel a figyelmet, bírálta azt, hogy bevonnák a közfoglalkoztatásba a bevándorlókat, mert szerinte ezzel tényleg elveszik a munkát a magyar emberektől, és a munkavégzéshez is tolmács kellene. Kezdeményezte azt is, hogy a kormány tartózkodjon a megengedő kijelentésektől. Példaként erre azt hozta fel, hogy a visszaküldéshez, hazautazáshoz, tartáshoz, ellátáshoz szükséges anyagi forrásokat ne csupán lefoglalhassa, hanem foglalja le az állam. Azt is javasolta, hogy tegyék zárttá a befogadóállomásokat.

Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a vitában elhangzottakra válaszolva elmondta, hogy a javaslat 3-4 hete készül, és elég tipikus, hogy módosító indítványokban javítják ki a nyelvhelyességi hibákat. Felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál 60 fős létszámfejlesztés volt a hatósági munka megerősítésére, idén 92 embert került oda, olyanok, akiket a rendőrség visszafoglalkoztat. Hozzátette: a táborokban mintegy száz közfoglalkoztatott dolgozik. Úgy értékelt, érdemi létszámfejlesztés volt a hivatalnál, de nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy a következő hónapokban is lesz létszámbővítés. Az államtitkár közölte, a rendőrség idén nyolcmilliárd forint plusz forrást kapott, illetve háromezerrel bővült az elmúlt három évben a létszáma. Felkai László arra, hogy menekülteknek egy meghatározott megyét jelölhetnének ki tartózkodási helyként, azt mondta, ha nem veszik őrizetbe a menekültet, akkor szabadon mozoghat, és ez egy szigorító szabály, mert elő lehet neki írni a jelentkezési kötelezettséget egy megyében.

Beszélt arról is, hogy rengeteg jogos indok – orvos, tárgyalás – van, amely miatt a bevándorlók 24 órára távozhatnak a táborból. Ha ezt engedélyhez kötnék, akkor több ezer hatósági határozatot kellene hozni – mutatott rá, megjegyezve, hogy aki visszaél ezzel a szabállyal, az őrizetbe vehető. Felkai László elmondta azt is, másfél évvel ezelőtt hoztak egy szabályt, hogy az elismert menekülteknek el kell hagyniuk a befogadóállomást, és meghirdették számukra a közfoglalkoztatás (Bicskén ároktisztítást), de egyetlen menekült sem jelentkezett. Hozzátette: ez nem kötelezettség lesz, hanem lehetőség a törvényjavaslat elfogadása után sem. A kormány célja, hogy minden olyan embernek, aki dolgozni akar, legalább a közfoglalkoztatást biztosítsa, így nem veszik el a migránsok "a magyar emberektől a kenyeret", mert a Belügyminisztériumnak kötelessége mindenkinek biztosítani a közfoglalkoztatást – magyarázta.

Az államtitkár elmondta, ha minden tábort zárttá tennének az azt jelentené, hogy a menedékeseket őrizetben kellene tartani, ez pedig ellentétes az uniós jogszabályokkal.