A radarállomást 2012 végén kezdték el építeni, és 2013 szeptemberére készült el a radat védő 18 méter átmérőjű, másfél tonnás csonkagömb. Daruval emelték rá a vasbeton toronyra.

MTI / Sóki Tamás

A HM korábbi közlése szerint az 1 milliárd 50 millió forintos beruházás költségének 94 százalékát a NATO állja, és további 19 évig a működési költségekhez is hozzájárul. A medinai mellett két, már meglévő, réskitöltő radarszázad, valamint a békéscsabai és bánkúti 3D-s radar biztosítja az ország légterének védelmét.

A miniszter a keddi avatón emlékeztetett, hogy az új radarállomásról még a Horn-kormány döntött 1998-ban, de 2010-ig mind a Zengőre, mind a Tubesre tervezett beruházás meghiúsult, "mert nem sikerült elmagyarázni az embereknek, miért fontos ez a radar". A legnagyobb siker, hogy a Tolna megyei Medinán az emberek "saját akaratukból és jól felfogott érdeküket követve" a honvédelem ügy mellé álltak – fogalmazott.

Hende Csaba szólt arról is, hogy évente több mint félmillió repülőgép halad át Magyarország légterén, és ahhoz, hogy biztonságosan lehessen kezelni ezt a forgalmat, elengedhetetlenül szükséges a korszerű légtérfigyelő rendszer.

A Honvédelmi Minisztérium jó partnerre talált a radarberendezést szállító, olasz Selex ES vállalatban, a cégnek is köszönhetően a radar beüzemelése lett a legegyszerűbb része a radarépítési folyamatnak – tette hozzá.

Koen Gijsbers, a NATO Kommunkációs és Információs Ügynökségének főigazgatója arról számolt be, hogy Csehországban, Lengyelországban és Magyarországban összesen nyolc radart állítottak hadrendbe. Hozzátette, hogy ezek a legjobb radarok, amivel a NATO Európában rendelkezik.

A medinai háromdimenziós radar ötödik generációs, számítógépes jelfeldolgozású berendezés, amely hatékonyabban, kisebb energiabefektetéssel működik, ugyanakkor nagyobb teljesítményre képes és könnyebben fenntartható, mint a leváltott orosz radarok.