“Ebbe bele lehet halni?”

“Ha egy nap alatt nem veszik ki, akkor belém jön a méreg?”

A helyszín a monori szegénytelep, a kérdéseket pedig a telepen élő asszonyok tették fel a doktornőnek, aki aznap épp a kullancscsípésről tartott előadást. Elmondta, hogy mi a különbség a Lyme-kor és az agyhártyagyulladás között, hogyan érdemes kiszedni a kullancsot, és elsősorban azt tanácsolta, hogy ne essenek pánikba.

Abcúg / Magócsi Márton

A monori szegénytelep lakói nincsenek magukra hagyva, a Máltai Szeretetszolgálat évek óta a helyszínen dolgozik, van tanoda a gyerekeknek, közösségi ház, a gyermekes anyukáknak pedig a Szent János Kórház orvosa és az Aprónép alapítvány vezetője, Dr. Madarasi Anna tart havonta egészségnevelési előadásokat. A nyirkos falak és a nélkülözés megviseli a szegények szervezetét. Az itt élők között a gyószerek népszerűek, fogorvoshoz senki sem szeret járni, a mentőt azonban még a szomszédra is ráhívják, ha köhögni látják.

Folyton folyik a gyerekek orra

“Ők jobban ki vannak téve a fertőzéseknek, az éléskődöknek. Az ágyi poloska, fejtetű, rüh mindennapos dolgok” – mondta Madarasi Anna. Ez nem is csoda, amikor a doktornő először járt a telepen, akkor például a legtöbb házon ablak és ajtó sem volt.

Az egészségtelen életmód már csecsemőkorban hatással van a teleplakók életére. “Dohányzás, alkoholproblémák, a körülmények, amelyek között élnek, például, hogy télen nincs fűtés” – sorolta a Máltai Szeretszolgálat helyi munkatársa, Juhász Kata, hogy milyen megpróbáltatások várnak a terhes nőkre. Sokan felfáznak vagy tüdőgyulladást kapnak, amelyet csak tünetileg tudnak kezelni a helyi orvosok, elsősorban antibiotikum kúrával, de mivel a lakhatási körülmények nem változnak, ezért sokan visszaesnek.

Abcúg / Magócsi Márton

Nóri gyerekkorában kapott fertőző agyhártyagyulladást. A helyi orvosnak nem tűnt fel azonnal, emiatt a kislánynál szövődmények is felléptek. Ma már gyógyulófélben van, számára azonban különösen rosszul jön a gyakori megfázás. A betegsége miatt ugyanis rendszeresen kell műtétekre járnia.

“Mindig a téli megfázásos időszakkal van gond, mert ha beteg, akkor nem tudják altatni, ezért csúszik a műtét” – mondta Juhász Kata. De ha pont nincs pénze a családnak beutazni a kórházba, vagy épp nincs olyan, aki el tud menni vele, akkor is csúszik. Volt már olyan, hogy egy éven keresztül húzódott a beavatkozás.

El kellett magyarázni, miért fontos a szellőztetés

A telepen a légúti problémák a leggyakoribbak, a házak falai ugyanis nyirkosak, penészesek. “Sok gyerek asztmás vagy allergiás” – mondta Ági, aki szintén Monoron lakik, és a telepen lévő gyerekházban dolgozik. Szerinte ezért is fontosak azok az egészségnevelő előadások, amelyeket Madarasi doktornő tart a közösségi házban. “Én például nem tudtam, hogyha egy kicsi befullad, akkor mit kell tenni, hogyan kell használni a pumpát” – mondta. Vagy azt, hogy mennyire fontos a szellőztetés, allergiás gyerek esetében pedig még a plüssállatot is mosni kell.

Abcúg / Magócsi Márton

A helyiek többségének nincs meg a kellő tudása ahhoz, hogy az olyan problémákat  meg tudják oldani, mint egy asztmás gyerek kezelése, vagy akár a leégés. “Megjegyzem, azt, hogy egy fulladós gyereket hogyan kell ellátni, a Rózsadombon sem tudják” – mondta Madarasi Anna. Ő az előadásait ezért olyan témák köré építi, amelyekkel a teleplakók gyakran találkoznak. Ilyen például a lázcsillapítás, vagy az, hogy mikor kell a kullanccsal orvoshoz menni. “Az én egészségnevelésem arről szól, hogy tudják, mely betegséggel kell gyorsan orvoshoz fordulni, és melyiket tudják maguk is kezelni” – mondta.

A szomszédra is ráhívják a mentőt

A telepiek a szükségesnél sokkal többször kérik a háziorvos segítségét vagy riasztják a mentőket, Juhász Kata tapasztalatai szerint azért, mert a lakók hajlamosak túlreagálni helyzeteket. “Ha bármit látnak a gyereken, az jellemző, hogy viszik az orvoshoz” – mondta. Sőt, olyan is volt, hogy valaki a szomszédjának hívott mentőt annak tudta nélkül, mert azt gondolta róla, hogy beteg, és végül a szomszédnak kellett elmagyaráznia a kiérkező mentősöknek, hogy nem szeretne ellátást.

Ennek ellenére bizonyos kezelésekre csak nagy nehezen lehet rávenni őket. A monori telepen élő gyerekeknek például lehetőségük lett volna részt venni egy fejlesztő képzésen  a Szent János kórházban, mégse volt rá elég jelentkező. Juhász szerint általános tapasztalat, hogy a háziorvost sokszor indokolatlan esetben is felkeresik, a szakellátást viszont sokszor még akkor sem veszik igénybe, ha tényleg szükségük lenne rá.

Abcúg / Magócsi Márton

Juhász szerint sok esetben bagatell dolgokra hivatkozva hagyják ott a kórházi ellátást. Egy kislánynak például egy szívsörényműtét után kellett volna résztvennie egy háromhetes kórházi rehabilitáción.  “Az anyukának három nap alatt megesett rajta a szíve, azt mondta, otthon biztos jobb lesz neki, és hazavitte” – mesélte. Máskor már akkor hazahozzák a gyereket a kórházból, ha az a cukorkát hiányolja.

Juhász szerint ennek hátterében a szegényekre jellemző pillanatnyi szükséglet-kielégítés áll. A szegénytelepen élő édesanyák igyekeznek mindent megtenni a gyereküknek, ami módjukban áll, hiszen csak azzal tudják boldoggá tenni őket, amiket meg tudnak adni nekik. Ezek pedig jellemzően kisebb dolgok.

Többek között ezért is van az, hogy a szegénytelepeken élőknek rosszak a fogaik. A gyerekek ugyanis gyakran kapnak édességet a szüleiktől, akik más olyat, ami örömet okozhat nekik, nem igazán tudnak adni. “A Danone az, amivel a szülő a szeretetet ki tudja fejezni” – mondta Juhász Kata.

A gyógyszerekből jellemzően szintén sok fogy, “az algopyrint úgy szedik, mint a cukorkát”. Márha van rá pénz, vagy az orvos felírja. Juhász szerint a gyógyszerfogyasztás is a pillanatnyi szükségletek kielégítésével függ össze: azt szeretnék elérni, hogy azonnal legyen hatás.

Sok a rosszullátó

A szűrővizsgálatok nem túl népszerűek a monori szegénytelepen. Fogorvoshoz például nem csak a gyerekek, de a felnőttek sem járnak szívesen, inkább bedagadt arccal mennek dolgozni. A rosszullátás szintén komoly probléma. A Máltai Szeretetszolgálat önkéntes orvoscsoportja rendszeresen jár szemvizsgálatokat csinálni, legutóbb százból hetven embernek kellett szemüveget felírnuk. Juhász Kata szerint a szemüveg azért számít hiánycikknek, mert drága és a sokgyerekes családokban gyorsan el is használódik.

Abcúg / Magócsi Márton

A monoriak a segélyszervezettől ingyen kapnak szemüveget, más telepeken azonban nehezebb hozzájutni a drága szemüvegekhez. “Van olyan, hogy a gyereket, aki a hátsó padban ül, elkönyvelik rossz tanulónak, de aztán kiderül róla, hogy csak azért nem tudja, mert semmit sem lát” – mondta Juhász.

A monori szegénytelep lakói mindezek ellenére még szerencsésnek érezhetik magukat. A háziorvosi ellátásuk Madarasi doktornő szerint megoldott, gyógyszertámogatást az önkormányzattól és a Máltai Szeretszolgálattól is kapnak. Más telepeken, ahol nincsenek jelen segélyszervezetek, a szegényekre nem irányul ennyi figyelem.