szerző:
Kálmán Attila
Tetszett a cikk?

Szeptember 15-ével szinte nullára csökken annak az esélye, hogy valaki menekültstátuszt szerezzen Magyarországon. A legális csatornákon próbálkozókat Szerbiába toloncolhatják vissza nagyon könnyen, az illegálisan érkezőkre pedig kiutasítás és börtön várhat. A rendőröknél és a katonáknál lesz éles lőfegyver, de tűzparancsot nem kaptak. A könnygáz, a vízágyú és a gumibot továbbra is segíti őket a menekültek kerítések mögött tartásában.

Orbán Viktor és Lázár János többször elmondta, hogy szeptember 15-től indul az új időszámítás menekültügyben, a kormány kihirdeti a válsághelyzetet. A rendőrség jogköreinek szélesítése és a katonaság bevetése mellett a menedékkérelmi, illetve a bírósági eljárásokban és a Btk.-ban is jelentős változások lesznek. Tranzitzónák nem lesznek, de a déli határátlépés is lényegesen máshogy fog zajlani.

A szeptember 4-ei rendkívüli országgyűlési napon fogadták el a tizenhárom törvény módosítását magába foglaló menekültügyi csomagot, ez lép 15-én életbe. A rendőrségi és a honvédelmi törvény módosítását legkorábban 21-én szavazhatja meg a parlament, minden más módosítás átment a kormánypártok és a Jobbik igen szavazatainak köszönhetően, így semmi nem áll a válsághelyzet kihirdetésének útjába. A válsághelyzet bevezetése után pedig olyan szabályok lépnek érvénybe, amelyek összhangban lesznek Orbán központi üzenetével: „Ne gyertek!”.

Exportáljuk Szerbiába Röszke gondjait

A kormány összes menekültüggyel összefüggő intézkedése egyetlen cél felé mutat: minden eszközzel azt igyekeznek elérni, hogy a migrációs útvonalak megváltozzanak, és kerüljék el Magyarországot. Ennek legegyértelműbb jele a Szerbiával közös határon épülő kerítésrendszer, ami a menekülők kedvelt belépési pontjain már jórészt kész van, és a röszkei vasúti sínre is felépül lassan a kapu. De az ezt kiegészítő, szigorúan rendpárti változások sem fogják Magyarországra csábítani a menedékkérőket.

Röszke
©

Korábban arról volt szó, hogy U-alakú, csak Szerbia felé nyitott tranzitzónákat alakítanak ki a határ mentén. Azonban hiába nyilvánították volna ezeket olyan semleges területeknek, mint a reptéri tranzitokat, az ingoványos jogi terep miatt inkább úgy döntött a kormány, hogy más megoldást választ. Most úgy néz ki, a menedékkérőknek a szerb oldalon kell majd várakozniuk, és kizárólag a határkerítés szigorúan őrzött pontjainál, nyitvatartási időben regisztrálhatják magukat. Így csak az léphet Magyarország területére, akinek az ügyét már befogadták a magyar hatóságok.

Ezzel a lépéssel rögtön lelassul a Szerbiából érkező tömeg áramlása. Bármennyire meggyorsítják is az ügyintézést, és növelik a bürokrácia kapacitását magyar részről, biztosan kevesebben érkezhetnek így, mint az elmúlt időszakra jellemző napi többezres csoportok. Ennek következtében a röszkei regisztrációs pont is tehermentesülni fog némileg.

Arról egyelőre nem sokat tudni, hogy a magyar oldalon a mostani regisztrációs pontokon kívül épül-e új infrastruktúra. Az már többször vezető uniós politikusok szájából is elhangzott, hogy EU-s pénzből hotspotokat kellene telepíteni a szerb-magyar határhoz. Itt a regisztráció mellett az elszállásolás és az alapvető ellátások is biztosítva lennének. De mint hangoztatta, Orbán Viktor biztosan nem szeretne több százezres menekülttábort a magyar oldalra.

99 százalék szinte rögtön fordulhat vissza

Akik a fent leírt belépést választják, azok beadhatják menedékjogi kérelmüket a Bevándorlási és Állampolgári Hivatalnál (BÁH): itt egy körülbelül egyórás elbeszélgetés után regisztrálják is a menedékkérőket az EURODAC menekült-nyilvántartó rendszerébe.

A legtöbbeket – a Magyar Helsinki Bizottság becslése szerint a menedékkérők 99 százalékát – ezek után jó eséllyel ki fogják utasítani az országból annak köszönhetően, hogy egy júliusi kormányrendeletben biztonságos harmadik országgá nyilvánította a magyar kormány Szerbiát. Kizárólag akkor foglalkozik a BÁH érdemben a menedékkérő ügyével, ha korábban nyújtott be menedékjogi kérelmet Szerbiában, és azt a szerb hatóságok nem fogadták be, vagy nem tárgyalták fair módon. Ezek a kiutasítások futószalagon követhetik egymást: Lázár tájékoztatása szerint egy ügy maximum 12 napig fog tartani.

Menekült vár a buszra Szerbiában
©

Ha mégis a magyar hatóságokhoz kerül egy ügy, úgy a határhoz szállított apparátus a korábbi átlagosan 60 napig tartó procedúra helyett negyedennyi idő alatt lezavarható gyorsított eljárásban fog eljárni. Ennyi idő alatt kellene begyűjteni a legfrissebb információkat az országról, ahonnan a menekült érkezett (például, hogy fenyegeti-e odahaza bármi), tolmácsot találni, orvosi és pszichológiai szakvéleményt beszerezni, vagy az eljárást segítő pszichoterápiát lefolytatni.

A határon lefolytatott eljárás alatt a menedékkérők már nem lesznek egyből jogosultak Magyarországon tartózkodni és dolgozni, míg korábban akár 9 hónapig is tartózkodhattak eközben menekülttáborban. Szintén új elem, hogy az elutasító döntéssel szemben új tényre vagy bizonyítékra sem lehet hivatkozni, de indokolt esetben új eljárás indulhat.

Arról eddig nem esett szó, hogy ezalatt a néhány nap alatt hol szállásolnák el a menedékkérőket. A határon folyó eljárástól távoli menekülttáborokba és befogadó állomásokra szállításuk nem lenne okos lépés, de a határ mentén ennyi ember fogadása nem megoldott. Pedig mivel a menedékkérők be sem léphetnek Magyarország területére, ezért a korábbi gyakorlattól eltérően a határozathozatal előtti Nyugat-Európa felé indulás is lényegesen nehezebben lesz kivitelezhető.

Lehet kerülni, börtönbe menni, vagy lassabban visszafordulni

Akiket ez a nem sok sikerrel kecsegtető legális eljárás elriaszt, azok két lehetőség közül választhatnak:

  • A kormány akaratának megfelelően megkerülhetik Magyarországot: vagy óriási kerülőt tesznek Románia felé, vagy Horvátországon és Szlovénián át indulnak Ausztriába.
  • Illegálisan jönnek Magyarországra, és megpróbálják kicselezni a magyar hatóságokat.

Akik a második megoldást választják, azok szeptember 15-étől a korábbihoz képest még nagyobb nehézségekkel szembesülnek. Kezdve rögtön azzal, hogy a kerítéshez vezényelt 4300 katonával és határvadász egységekkel megtámogatott rendőrséget csak nagyon kevesen fogják tudni elkerülni.

Rendőrök és katonák válsághelyzetben

A rendkívüli ülésnapon a rendőrségi és a honvédelmi törvény módosításait nem sikerült gyorsított eljárásban megszavazni, mert nem volt meg a kétharmados törvények ilyen tárgyalását megengedő parlamenti négyötödös többség. Szeptember 21-én azonban ezeket is megszavazhatják a kormánypártok a Jobbik segítségével.

Éles lőfegyver ugyan lesz a katonáknál is, de tűzparancs nem lesz érvényben: a vízágyú, a könnygáz és a gumibot lesznek továbbra is a tömegoszlatás és a határvédelem eszközei.

A katonák nem vehetik át a rendőrök feladatköreit, de segíteni fogják őket munkájukban.

A rendőrök válsághelyzetben nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködve külföldön is gyűjthetnek információt, és hatósági határozat nélkül is bemehetnek magánlakásokba, ha felmerül, hogy ott „illegális migránsok” tartózkodnak. Ezek mellett járványügyi szempontokra hivatkozva lezárhatnak utakat és épületeket is, korlátozhatják közintézmények működését, valamint lakásokba is bemehetnek megfigyelni és helyszínt biztosítani.

Ekkor pedig a Btk. módosításai és a három új határátlépéssel kapcsolatos tényállás fog nehéz perceket szerezni nekik. A legfontosabb változás, hogy az illegális határátlépők a korábbitól eltérően nem szabálysértést, hanem bűncselekményt követnek el, ha a határzáron keresztül érkeznek, magyarul a kerítésen átmászva. Ezért a korábbi gyakorlattól eltérően a rendőrök nem egy regisztrációs pontra viszik a menekülteket, hanem őrizetbe veszik és végül a bíróság elé küldik őket.

A 3 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható „határzár tiltott átlépése” mellett új bűncselekményfajta a határzár megrongálása és a határzár építésének akadályozása is. Mindhárom új tényállásnak lehetnek minősített esetei is – például ha fegyveresen vagy tömegzavargás résztvevőjeként követik el –, és az is közös, hogy mindegyik bűncselekmény elkövetése kiutasítást is von maga után. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az illegálisan érkezők nagy részét felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik, majd visszaszállítják Szerbiába. Legalábbis a magyar börtönök mostani túlzsúfoltságát ismerve valószerűtlen, hogy többéves letöltendő szabadságvesztésről szóló ítéletek születnek, bár a Btk. ezt is megengedné.

Mindhárom bűncselekménytípusnál a Szegedi Járásbíróság és a Szegedi Törvényszék járna el az összes ügyben. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején, annak területén minden más ügyet megelőzően kell lefolytatni a büntetőeljárást. De más módon is gyorsítják az ítélkezést: ha tetten érnek valakit, akkor 8 napon belül bíróság elé állítják, de ha beismeri tettét és egyértelműek a bizonyítékok, akkor is 15 nap alatt kerülhet valaki bíró elé.

©

További speciális eljárásügyi szabályok is életbe lépnek, amelyek tovább gyorsítják a kiutasítás folyamatát. Ezekben az ügyekben Magyarország nem köteles lefordítani sem a vádiratot, sem az ítéletet, ami időt és pénzt is spórol, de a magyar és az európai jogi normákkal is homlokegyenest szembe megy. A fiatalkorúakra vonatkozó más eljárási szabályokat sem kell figyelembe venni, így azokkal sem kell pluszban „bajlódniuk” – például környezettanulmányt készíttetni –, a bíróknak, akik még nem töltötték be 18. életévüket.

Az embercsempészetet is keményebben büntetik

A legális eljárás ellehetetlenítése még népszerűbbé tehetné a már most is virágzó embercsempészetet. A Btk.-t úgy módosították, hogy ez a tényállás is szigorúbb szankciókat von maga után. Minden lehetséges esetben megnövelték a kiszabható szabadságvesztés felső határát, és bevették tényállásnak „az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény, illetve eszköz megsemmisítésével vagy megrongálásával” elkövetett embercsempészetet.

Korábban embercsempészetért alapesetben 3 évig terjedő szabadságvesztést lehetett kapni, szeptember 15-étől már az alapeset is 1-től 5 évig terjedő büntetést von maga után. A plafon pedig 8 évről 10-re nő: ilyen súlyos büntetést az az embercsempész kaphat, akit vagyoni haszonszerzés hajt, vagy több embernek segít átjutni a határon. Korábban is volt lehetőség az embercsempész vagyonának elkobzására különbüntetésként, az új időszámításban ez már automatikus lesz.

Az embercsempészet tartalma viszont nem változik, így a menekültek szállítása vagy befogadása önkéntes alapon továbbra sem büntethető.

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Elfogták a férfit, aki egy SZFE-maszk miatt vághatta meg egy nő arcát Csepelen

Elfogták a férfit, aki egy SZFE-maszk miatt vághatta meg egy nő arcát Csepelen

Fennállt a bűnismétlés veszélye, letartóztatták az SZFE-maszk miatt késelő férfit

Fennállt a bűnismétlés veszélye, letartóztatták az SZFE-maszk miatt késelő férfit

A koronavírushoz hasonlított egy ázsiai együttest, nem győzött utána bocsánatot kérni

A koronavírushoz hasonlított egy ázsiai együttest, nem győzött utána bocsánatot kérni