Kormányinfó 62: "Ki fog nekik autót és lakást venni?" – csúcsra jár Lázár kampányüzemmódban
Lázár is bent van a kvótanépszavazás kampányának sűrűjében: a nép döntse el, akarunk-e muszlimokat befogadni, vagy nem. Ha nem lesz érvényes a népszavazás, megindul a betelepítés előbb-utóbb. Ha be kell fogadnunk menekülteket, több pénzt kell kapjanak, mint más, segélyezésre szoruló magyarok. Lázár bevallja, hogy a kormány gyenge. De kijátssza a romakártyát ő is: ha jönnek a bevándorlók, akkor ugyanabból a keretből több embernek kell osztozni ugyanazon a segélykereten – később maga kér egy újságírót, hogy ne cigányozzon. Volt gyurcsányozás, juhászpéterezés és bolgárgyörgyözés is. Az egyszerű hódmezővásárhelyi Lázár nem ért a keleti ezotériához, számmisztikához á la Matolcsy György.
(Cikkünket különböző nyakkendős Lázár-képekkel illusztráltuk)
Migránsügy: Orbán Bulgáriában a török–bolgár határon tájékozódott arról, "hogyan dől el Európa jövője". Bulgáriát meg kell segíteni a kerítésépítésben és védekezésben, ez a V4-ek legfőbb törekvése lesz. Az EU maradjon a nemzetek Európája, legyenek az egységes piacon belül kisebb közös piacok, bármit jelentsen is ez, mondja Lázár. A Brexit utáni EU-t is át kell gondolni, legfőképp az EU védelmével, katonai kérdésekkel – legyen közös EU-s hadsereg, és erősítsék meg a Frontexet, azaz az EU határvédelmi szervét (ami eddig a tagállamok adakozásából élt, nem túl jól, pl. tavaly decemberben négy embert ajánlottunk fel a Frontexnek – a szerk.). AZ EU közös hadseregéről még sok kérdést kell megválaszolni. De ez a NATO-tól független sereg lenne.
EU-s ügyek
Ne lazuljon a költségvetési szigor az EU-ban, mondja ezt az amúgy megszorításellenes kormány minisztere. A V4-es országok védeni akarják a Nagy-Britanniában maradó magyar és kelet-európai munkaerő érdekeit. Az Európai Bizottság túlterjeszkedik azon, amire fölhatalmazása van, az Európai Tanács, amelyet a tagállamok kormányfői és miniszterei alkotnak, kéne a legfőbb döntéshozó plénum legyen, az EB pedig nem dönthetne a tagállami vezetéssel szemben, hanem épp ellenkezőleg. A mai napig a kötelező kvótáról dönt "és azt vetíti előre", hogy kötelező lesz befogadni menekülteket. Az EB ne folytasson önálló politikákat.
Hány embert is kéne befogadni, kérdezi valaki. Elvekről van szó, mondja Lázár, két elvet akar az EB
"lenyomni a torkunkon: meghívjuk és elosztjuk őket".
Kivenné a kezükből a határellenőrzést, és osztogatnák az embereket. Kb. kétmillió ember vár szétosztásra – ez biztos, "egyes becslések szerint" 100-130 ezer ember jutna Magyarországra. Hogy ezt akarjuk, vagy nem, erről kell dönteni az embereknek. Ha egyszer kialakul ez a rendszer, "megállíthatatlan és végeláthatatlan" lesz a rendszer. Ez lenne az abszolút meghívás, a következő lépés pedig a kötelező szociális ellátás lenne, hogy helyben is maradjanak a menekültek – erről kell dönteni.
Egy éve húzta fel a kormány a jogi, katonai, műszaki határzárat. A kormány kifejezi köszönetét a rendőröknek és egyéb közreműködőknek a kerítésépítésért, és most zajlik egy másik kerítéssor építése, ezeknek hiányában az országon ma is "keresztülcsörtetnének" a menekültek. A balkáni és a magyar határzárak akadályozták meg, hogy ma is elöntsék Európát a menekültek, ezért köszönet illetné meg az érintett országokat.
Készül a kormány az október 2-i népszavazásra: Lázár kér mindenkit, hogy menjen el szavazni, segítse a kormányt. "Itt nem egy pártpolitikai, hanem kiemelt nemzeti ügyről van szó." A tét pedig az, hogy akarunk-e, vagy nem menekülteket Magyarországon, bevándorlásos vagy anélküli országot szeretnénk-e. Lázár a 2008-as szociális népszavazáshoz hasonlítja a mostani tétjét. Vannak országok, akik bevándorláspártiak, mi nem ilyenek vagyunk, ezt sem a kormány, sem Brüsszel nem döntheti el, döntsön erről a nép. Apropó, Paks II., megfeneklik, vagy virágzik-e a projekt? Lázár szerint az engedélyek kiadása megkezdődött, folyamatban van. "Konstruktív" légkörben tárgyal a kormány, jogi akadálya nem lesz, politikai még lehet, ez a magyar ellenzéken is múlik. Lázár arra utal, ha nem is lesz érvényes a népszavazás, akkor is döntő lehet az eredménye. Ha betelepítenek menekülteket, akkor
"ki fog nekik autót és lakást venni"
– minden ország a saját forrásaiból fedezi a menekültek elhelyezését. 1000 magyar település még nem tiltotta ki a menekülteket a közigazgatási területéről, 2000 már igen. Az lesz, hogy a menekültek több pénzt fognak kapni, mint "roma honfitársaink", hogy ne vándoroljanak el innen máshova. Segíteni kell a rászorulókon, de ott, helyben. A népszavazásnak lesz közjogi következménye is, valami törvény, ha kiderül a végeredmény.
Lázár tagadja, hogy oda telepítene a kormány menekülteket, ahol majd az igenek aránya magasabb lesz a népszavazáson, avagy a nemek aránya kicsi lesz. És bevallja, hogy a kormány ebben a kérdésben gyenge, elbukik, ha nincs érvényes referendum.
Angela Merkel megfedte Magyarországot, amiért úgy általában nem akar muszlimokat befogadni, Lázár szerint mi dönthetünk erről. Helyben dönthetünk, hogy "akarunk-e muszlim bevándorlókat, vagy sem". Ha nem lesz érvényes a referendum, akkor elő fogják írni,
"előbb-utóbb lesz egy számsor",
hogy hol mennyi bevándorlót kell befogadni.
Októberben lesz az Európai Tanács következő ülése, a menekültkérdésről is. Lázár nem kommentálja a luxemburgi külügyminiszter megjegyzéseit. Akiket az emberek nem akarnak befogadni "nem szabad erőltetni", mert drámai helyzetek, konfliktus lesz. Ha be kell fogadnunk mégis menekülteket, az további feszültségeket teremt.
Útépítések, ezermilliárdos nagyságrendben
2025-ig 2500 milliárdnyi út épül meg vagy alakul át Magyarországból itthoni és EU-s forrásokból. A kormányhatározatban benne lesznek az utak: M2 Budapest és Vác között, Várpalota, elkerülő út, megyei jogú városok összekötése az autópályákkal, azokat elviszik mindenhol a határig. 1100 milliárdos vasútépítési programot is elfogad a kormány, megújul a Keleti és a Nyugati pályaudvar, és egy balatoni körvasút is kialakításra kerül.
180 autóbuszt vesz a Volán, a magyar buszgyártókat is be akarja vonni a kormány.
80 milliárd forintot kap Pest megye fejlesztésre, ezeket a városok, települések kapják, vállalkozások, önkormányzatok kapják a forrást.
Mocsai Lajost is meghallgatták a Testnevelési Egyetem fejlesztéséről, felújítják a központi épületeket, és a Alkotás út–Csörsz utcai részre megújulására 44 milliárdot kap az egyetem. Utóbbi részen megújul teljesen, új épületek lesznek 2018-ig, és elképzelhető, hogy a Déli pályaudvarnál felszabaduló területeken is lesznek új intézmények. A világ egyik kiemelkedő testnevelési egyetemét akarja a kormány megteremteni, az új épületek tervezésére fiatal építészek kapnak majd lehetőséget.
Módosítanak belügyi rendeleteket, a kormány garanciát fog vállalni az olimpiarendezésre, Balog Zoltán pedig végleg zöld lámpát kapott a keresztényüldözési, tízfős államtitkárság létrehozására. Változik az ügyintézés szabályozása, a kormány ki akarja terjeszteni az elektronikus ügyintézés lehetőségét. 30-40 törvényt kell ehhez módosítani. Visy Zsolt Limes-ügyi kormánybiztost is meghallgatták. A tiltott állami támogatás miatt zajló EU-s vizsgálatokat is megvitatták a kormányüléseken.
A magyar gazdaság jobban növekszik, mint az EU-átlag, 2010 óta 660 ezerrel nőtt a munkahelyek száma, 5% alatt van a munkanélküliségi ráta. Bővül a kiskereskedelem, többet költenek az emberek egyre inkább. A turizmus is bővül, a belföldi turizmusé is. Fogyasztunk és pihenünk a több pénzünkből, mondja Lázár. Az NGM-ben élénk vita zajlik, hogy hogy lehet még támogatni a magyar gazdasági növekedést, lehet, hogy járulékcsökkentés is lesz, de ez még nem dőlt el. Nem lesz osztogatás, lazítás, a szufficites költségvetés a cél. A kormány Kárpát-medencei magyarok bevándorlását tudja elképzelni munkaerőhiány esetén – igaz, jogilag ez a szelekció munkavállaló és munkavállaló között nem legális, "de megoldható".
Nem dőlt el még, hogy lesz(-e) és hogy lesz a kórházi kancelláriai rendszer, mert a Klikkel szerzett negatív tapasztalatok – nem mindennap ismeri ezt el a kormány – óvatosságra intik a kormányt. Jó rendszert akarnak kiépíteni. A Klik tanulsága az volt, hogy "centralizáltunk, központosítottunk", majd visszaadták a döntési jogok egy részét helyben, és ezt el akarja kerülni a kormány, "spóroljuk meg ezt a kört". A kormány nem akarja túltolni a biciklit. Lázár bevallja, a kormány nem tudja függetleníteni magát az orvoslobbi tevékenységétől.
A fővárosban Dél-Budán, Kelenföldön épül fel az új nagy szuperkórház, ez ebben a ciklusban elkezdődik.
Nem lepte meg Lázárt, hogy Bolgár György ellenforradalomnak tartja 1956-ot, és úgy véli, ez szembeköpése az '56-os hősöket. Ha bebizonyosodik, hogy Juhász Péter kapcsolatot tartott az alvilág uraival, akkor ki kellene esnie a közéletből, ha "normális országban élünk". Aljas hazugságnak tartja Gyurcsány Ferenc véleményét, hogy a tévészékház elfoglalását Orbán Viktor is szervezte, sőt Lázár szerint azt Gyurcsány szervezte. Ezek voltak a Pesti Srácok kérdéseire adott válaszok.
Gyurcsány azt várta el 2006-ban a rendőrségtől, hogy brutálisan támadjon rá a békés tüntetőkre, "ezt mindenki tudja". Minden sérülésért személyes felelőssége van az akkori kormánynak, vezetőknek. Bizonyos titkosszolgálatok aktivitása jelentős ma Magyarországon. Gyurcsány
"a saját hülyeségéről"
akarja elterelni a figyelmet. Lázár nem kommentálja azt, hogy a romák elleni gyilkosságokban részt vevő nemzetbiztonsági ügynököket felmentették az alól a vád alól, hogy nem értesítették a feletteseiket – mert ez a hír is azt a meggyőződést erősíti, hogy akkoriban a nemzetbiztonsági szolgálatok részesei voltak a gyilkosságoknak.
A Seuso-kincsek megszerzésével kapcsolatos adatok titkosítását az indokolja, hogy sértené az ország nemzetbiztonsági érdekeit, kiderülne, hogy kinek mennyit fizettek, és ez kockáztatná, hátrányosan érintené a többi, még meg nem szerzett rész visszaszerzését.
Információs levelet kapott a kormány a Budapest–Belgrád-vasútvonal kapcsán, a kérdés, hogy lehet úgy érvényesíteni az összegek elköltését az EU-s szabályok betartásával, hogy kínai hitel van benne. Lázár visszautasítja, hogy nyomozás vagy vizsgálat zajlana, korrupció gyanúja fel sem merült. De nem biztos, hogy sikerül megoldani ezeket a kérdéseket. Vannak hatástanulmányok, nem biztos, hogy a sajtó hozzájuk férhet.
Lázár nem követi "különböző hölgyek" tevékenységét, utal Vajna Tímeára, akinek cége a Filmalap támogatta filmben dolgozhat, de az összeférhetetlenséget törvények szabályozzák. Matolcsy György magánéletével sem akar foglalkozni, nem is szokott ilyet tenni, mármint a baráti körén kívüli emberek magánéletével törődni. Számmisztikai ügyekben sem akar megnyilvánulni Lázár, azaz azzal, miért lehet fóbiája a 8-as számmal szemben Matolcsy Györgynek, és a keleti ezoterikus tanokhoz sem ért, egyszerű hódmezővásárhelyi ember lévén.
"Reméljük, megússza" kommentálja a romániai amerikai nagykövet székely autonómiát támogató gesztusát Lázár.
Farkas Flórián továbbra is dolgozik a kormánynak, Mengyi Roland részvétele a kvótakampányban pedig kiváló lehetőség, hogy megkérdezzék az emberek arról, amit neki tulajdonítanak Voldemort-ügyben. Farkas tudott róla, hogy keresik a médiumok, és rövid időn belül áll rendelkezésére a sajtónak. Nem fair, hogy Farkast azért támadják, hogy nem végezte a munkáját a bizottságban – ezért rúgták ki – Lázár maga is tag volt egy olyan bizottságban, amelynek munkájában nem vett részt – csak felvette a pénzt.
"Ne cigányozzunk!"
inti az ügyben kérdező Magyar Nemzet újságíróját, aki kikéri magának a személyeskedést.
Kubatov Gábor lányait eltartó férjet kereső ambíciói nem képezik a hivatalos kormányálláspont részét.
Lázár reméli, hogy a horgászok feketén értékesítik a kifogott halakat az éttermeknek, hogy legyen az éttermeknek hala, mert halászat ma már nem lehetséges, legálisan pedig nem lehet megoldani az adásvételt jelenleg. Vadászni Lázárnak nincs ideje, de lőtérre azért jár.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
