Windisch Judit
Windisch Judit

Egy 18 éves diák a napokban meghalt fertőző agyhártyagyulladás miatt, egy nem sokkal idősebb fiú pedig az életéért küzd a Szent László Kórház intenzív osztályán. A gyors kezelés életmentő, azonban az első tünetek annyira általánosak, hogy akkor még nehéz megállapítani a betegséget.

Súlyos, életveszélyes állapotban fekszik a Szent László Kórházban az a 20 éves fiatalember, akit pár napja fertőző agyhártyagyulladással vittek be oda. Az intézmény osztályvezető főorvosa a Híradónak hétfőn azt mondta, még nem tudni, hogy a fiatal életben marad-e, illetve lesz-e maradandó károsodása. A beteget altatásban tartották. Megkerestük a kórházat a fiatal állapotával kapcsolatban, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Arról, hogy a 20 éves fiatal honnan került be a kórházba, ellentmondó információk vannak. Míg az Origo orvosi nyilatkozat alapján szombaton azt írta, a 20 éves fiút Pest megyéből szállították kórházba, addig a hirado.hu-nak nyilatkozó orvos fővárosi betegről beszélt. A Fővárosi Kormányhivatal lapunknak küldött válasza alapján Pest megyei fiatalról van szó. A tájékoztatásban szerint a fiatal beteg környezetéből egy embert vittek megfigyelésre a Szent László Kórházba, akinél az elvégzett laborvizsgálat nem igazolta a fertőzést. A beteg környezetében 8 ember kapott antibiotikumos kezelést.

"Sem a Veres Pálné Gimnáziumban előforduló újabb megbetegedésről, sem ettől független más esetről nincs tudomásunk" 

– közölte még a kormányhivatal. A Veres Pálné Gimnázium egyik végzős diákja a múlt héten halt meg fertőző agyhártyagyulladás miatt, a tünetek észlelése után néhány órával. A környezetében többen antibiotikumos kezelést kaptak, egy diákot bevittek a kórházba, de később kiderült, csak sima vírusfertőzése van, így őt a hírek szerint hétfőn haza is engedték. Erre is rákérdeztünk a Szent László Kórház főigazgatójánál, de még erre sem érkezett válasz.

A kisgyerekek és a kamaszok vannak veszélyben

„Sajnos nem rendkívüli, hogy valaki belehal a meningococcus-fertőzés okozta agyhártyagyulladásba” – mondja Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. Agyhártyagyulladás egy súlyosabb betegség szövődményeként is kialakulhat, az nem azonos ezzel a típusú megbetegedéssel.

Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) adatai szerint 2010 júliusa és 2011 júniusa között volt az elmúlt években a legtöbb, összesen 76 beteg. A szám folyamatosan csökken, a 2013–14-es év azonos időszakába már csak 36 beteget jelentettek le. Az az évi betegek csaknem 39 százaléka – 14 beteg – csecsemő volt, ami viszont arányaiban jóval magasabb, mint a megelőző években. 5 beteg 1 és 5 év közötti, 9 beteg a 15-24 évesek korcsoportjába tartozott, 8-an ennél idősebbek voltak. A legveszélyeztetettebbek a csecsemők.

Az OEK adatai szerint a 2013–14-es szezonban összesen hárman haltak meg a fertőzés miatt.

©

A gyors ellátás életmentő

„Ha valaki a betegség felismerésekor a legtökéletesebb ellátást kapja, akkor is több mint 25 százalék az esélye arra, hogy belehal a fertőzésbe. Csecsemőkorban az arány még magasabb"

 – mondja Póta György. A fertőző agyhártyagyulladásnak is van „szezonja”, az őszi-téli időszak.

„Bár korábban azt tanították, ez csak a 2,5 év alatti gyerekeket veszélyezteti, az látszik, hogy ez nem így van” – mondja Póta, azonban szerinte ép immunrendszerű 25 év körüli embernél már nem alakul ki fertőző agyhártyagyulladás.

Az Egyesített Szent István és Szent László Kórház főorvosa, Prinz Géza neurológus-infektológus korábban az M1-en azt mondta, az agyhártyagyulladással kórházba kerülők közül nagyon kevesen vesztik életüket, a halálozási ráta akkor magas, ha a beteg nem kap időben ellátást. A betegség gyors lefolyású, ha véráramfertőzést is okoz, akkor a keringés összeomlását is okozhatja. Elmondása szerint az emberek 5 százalékának tünetmentesen él a torkában a betegséget kiváltó baktérium, ez egy másik fertőzés társulásakor tud a nyálkahártya mélyebb rétegeibe, majd áttételesen az agyba kerülni és szaporodni.

Az agyhártyagyulladás cseppfertőzéssel terjed, így a beteggel egy szobában tartózkodók, illetve az első ellátását biztosítók vannak kitéve a fertőzésnek.

A vírustörzs eltér, a tünetek nem

Itthon – és az EU-ban – a vírus B és a C típusú törzse okoz megbetegedést – nagyjából azonos arányban –, a tünetek – csak úgy, mint az influenzánál – azonosak, mindkettőre ugyanúgy antibiotikumot kell adni. A különbség csak laborvizsgálat után derül ki – magyarázza Póta György.

Védőoltás mindkettőre van, a C ellenit támogatja az állam – és ez az ígéretek szerint jövőre ingyenes és idővel kötelező is lehet –, a B-t viszont nem. Ez egy újabb oltóanyag, darabja 27 ezer forint, és egy csecsemőnek négyet kell belőle adni, így nem annyira elterjedt a használata. A két oltást egyszerre nem javasolt beadatni, de 1-2 hét elteltével már simán lehet.

Van kombinált oltóanyag is, az elsősorban azoknak a kamaszoknak javasolt, akik külföldön tanulnak vagy Európán kívüli diákokkal is érintkeznek.

A lila pötty az árulkodó jel

A fertőző agyhártyagyulladás nagyon súlyos általános tünetekkel jár, mint a heves fejfájás, a hányás, a csillapíthatatlan láz. Csakhogy miután ez sok más betegségre is jellemző lehet, nagyon nehéz eltalálni, hogy erről van szó, ráadásul elég ritka megbetegedés. A tarkómerevségnél már megszólal a vészcsengő, de akkor a beteg „már nyakig van a bajban”.

„Minden háziorvos rémálma, hogy egyszer elvéti”

– mondta Póta György:

©

A testen megjelenő szederjes, lilás kiütés az egyértelmű árulkodó jel, azonban ez van, hogy már csak az intenzív osztályon jelenik meg a betegen, mikor életveszélyes állapotban van. Értelemszerűen minél hamarabb felismerik a betegséget és elkezdik az antibiotikumos kezelést, annál enyhébb tünetekkel lehet megúszni a betegséget.

Az ÁNTSZ szerint a leghatékonyabb védelem a védőoltás

Az ÁNTSZ évekkel ezelőtt kiadott egy részletes figyelmeztetést a betegségről, ebben ők azt írják, átlagosan a megbetegedettek 10 százaléka hal meg. A fertőző agyhártyagyulladást a meningococcus nevű baktérium többféle szerotípusa okozza, a kórokozó szoros kontaktus útján terjed. A beteggel közvetlen kapcsolatban lévők, illetve a beteggel érintkező egészségügyi dolgozók, amennyiben nem védőoltottak, a betegség esetleges kialakulásának megelőzéseként antibiotikumot kapnak. A leghatékonyabb védelem a meningococcus ellen a védőoltás. Ezt azoknak ajánlják, akik gyakran vannak zárt közösségben: bölcsődében, óvodában, iskolában vagy kollégiumban. A 2 éven aluliaknak külön oltóanyaguk van, a védettség az oltást követően 10-14 nap múlva alakul ki.

Magyarországon 1931 óta kötelező bejelenteni a betegséget, voltak olyan évek, mikor ezres nagyságrendben előfordultak megbetegedések, a 70-es évektől azonban jellemzően évente 20-100 betegről érkezik jelentés. 1999 telén, 2000 tavaszán több laktanyában volt járvány, ami nagy riadalmat keltett.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Még mindig tízmilliárdok forognak a Quaestor-örökségben

Még mindig tízmilliárdok forognak a Quaestor-örökségben

Radar360: Orbán a klímaváltozásról üzent, Mágától közpénzt kérnek vissza

Radar360: Orbán a klímaváltozásról üzent, Mágától közpénzt kérnek vissza

iPhone-t venne karácsonyra? Itt egy 41 millió forintos változat

iPhone-t venne karácsonyra? Itt egy 41 millió forintos változat

Kitüntette a főpolgármester a 18 éves lány életét megmentő BKV-sofőrt

Kitüntette a főpolgármester a 18 éves lány életét megmentő BKV-sofőrt

Trump: "Nyugi Greta, nyugi!"

Trump: "Nyugi Greta, nyugi!"

Tetveket jelentett egy utas a zónázó vonaton, a MÁV egyből kivette a forgalomból a kocsit

Tetveket jelentett egy utas a zónázó vonaton, a MÁV egyből kivette a forgalomból a kocsit