Tetszett a cikk?

Egy 18 éves diák a napokban meghalt fertőző agyhártyagyulladás miatt, egy nem sokkal idősebb fiú pedig az életéért küzd a Szent László Kórház intenzív osztályán. A gyors kezelés életmentő, azonban az első tünetek annyira általánosak, hogy akkor még nehéz megállapítani a betegséget.

Súlyos, életveszélyes állapotban fekszik a Szent László Kórházban az a 20 éves fiatalember, akit pár napja fertőző agyhártyagyulladással vittek be oda. Az intézmény osztályvezető főorvosa a Híradónak hétfőn azt mondta, még nem tudni, hogy a fiatal életben marad-e, illetve lesz-e maradandó károsodása. A beteget altatásban tartották. Megkerestük a kórházat a fiatal állapotával kapcsolatban, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Arról, hogy a 20 éves fiatal honnan került be a kórházba, ellentmondó információk vannak. Míg az Origo orvosi nyilatkozat alapján szombaton azt írta, a 20 éves fiút Pest megyéből szállították kórházba, addig a hirado.hu-nak nyilatkozó orvos fővárosi betegről beszélt. A Fővárosi Kormányhivatal lapunknak küldött válasza alapján Pest megyei fiatalról van szó. A tájékoztatásban szerint a fiatal beteg környezetéből egy embert vittek megfigyelésre a Szent László Kórházba, akinél az elvégzett laborvizsgálat nem igazolta a fertőzést. A beteg környezetében 8 ember kapott antibiotikumos kezelést.

"Sem a Veres Pálné Gimnáziumban előforduló újabb megbetegedésről, sem ettől független más esetről nincs tudomásunk" 

– közölte még a kormányhivatal. A Veres Pálné Gimnázium egyik végzős diákja a múlt héten halt meg fertőző agyhártyagyulladás miatt, a tünetek észlelése után néhány órával. A környezetében többen antibiotikumos kezelést kaptak, egy diákot bevittek a kórházba, de később kiderült, csak sima vírusfertőzése van, így őt a hírek szerint hétfőn haza is engedték. Erre is rákérdeztünk a Szent László Kórház főigazgatójánál, de még erre sem érkezett válasz.

A kisgyerekek és a kamaszok vannak veszélyben

„Sajnos nem rendkívüli, hogy valaki belehal a meningococcus-fertőzés okozta agyhártyagyulladásba” – mondja Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. Agyhártyagyulladás egy súlyosabb betegség szövődményeként is kialakulhat, az nem azonos ezzel a típusú megbetegedéssel.

Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) adatai szerint 2010 júliusa és 2011 júniusa között volt az elmúlt években a legtöbb, összesen 76 beteg. A szám folyamatosan csökken, a 2013–14-es év azonos időszakába már csak 36 beteget jelentettek le. Az az évi betegek csaknem 39 százaléka – 14 beteg – csecsemő volt, ami viszont arányaiban jóval magasabb, mint a megelőző években. 5 beteg 1 és 5 év közötti, 9 beteg a 15-24 évesek korcsoportjába tartozott, 8-an ennél idősebbek voltak. A legveszélyeztetettebbek a csecsemők.

Az OEK adatai szerint a 2013–14-es szezonban összesen hárman haltak meg a fertőzés miatt.

©

A gyors ellátás életmentő

„Ha valaki a betegség felismerésekor a legtökéletesebb ellátást kapja, akkor is több mint 25 százalék az esélye arra, hogy belehal a fertőzésbe. Csecsemőkorban az arány még magasabb"

 – mondja Póta György. A fertőző agyhártyagyulladásnak is van „szezonja”, az őszi-téli időszak.

„Bár korábban azt tanították, ez csak a 2,5 év alatti gyerekeket veszélyezteti, az látszik, hogy ez nem így van” – mondja Póta, azonban szerinte ép immunrendszerű 25 év körüli embernél már nem alakul ki fertőző agyhártyagyulladás.

Az Egyesített Szent István és Szent László Kórház főorvosa, Prinz Géza neurológus-infektológus korábban az M1-en azt mondta, az agyhártyagyulladással kórházba kerülők közül nagyon kevesen vesztik életüket, a halálozási ráta akkor magas, ha a beteg nem kap időben ellátást. A betegség gyors lefolyású, ha véráramfertőzést is okoz, akkor a keringés összeomlását is okozhatja. Elmondása szerint az emberek 5 százalékának tünetmentesen él a torkában a betegséget kiváltó baktérium, ez egy másik fertőzés társulásakor tud a nyálkahártya mélyebb rétegeibe, majd áttételesen az agyba kerülni és szaporodni.

Az agyhártyagyulladás cseppfertőzéssel terjed, így a beteggel egy szobában tartózkodók, illetve az első ellátását biztosítók vannak kitéve a fertőzésnek.

A vírustörzs eltér, a tünetek nem

Itthon – és az EU-ban – a vírus B és a C típusú törzse okoz megbetegedést – nagyjából azonos arányban –, a tünetek – csak úgy, mint az influenzánál – azonosak, mindkettőre ugyanúgy antibiotikumot kell adni. A különbség csak laborvizsgálat után derül ki – magyarázza Póta György.

Védőoltás mindkettőre van, a C ellenit támogatja az állam – és ez az ígéretek szerint jövőre ingyenes és idővel kötelező is lehet –, a B-t viszont nem. Ez egy újabb oltóanyag, darabja 27 ezer forint, és egy csecsemőnek négyet kell belőle adni, így nem annyira elterjedt a használata. A két oltást egyszerre nem javasolt beadatni, de 1-2 hét elteltével már simán lehet.

Van kombinált oltóanyag is, az elsősorban azoknak a kamaszoknak javasolt, akik külföldön tanulnak vagy Európán kívüli diákokkal is érintkeznek.

A lila pötty az árulkodó jel

A fertőző agyhártyagyulladás nagyon súlyos általános tünetekkel jár, mint a heves fejfájás, a hányás, a csillapíthatatlan láz. Csakhogy miután ez sok más betegségre is jellemző lehet, nagyon nehéz eltalálni, hogy erről van szó, ráadásul elég ritka megbetegedés. A tarkómerevségnél már megszólal a vészcsengő, de akkor a beteg „már nyakig van a bajban”.

„Minden háziorvos rémálma, hogy egyszer elvéti”

– mondta Póta György:

©

A testen megjelenő szederjes, lilás kiütés az egyértelmű árulkodó jel, azonban ez van, hogy már csak az intenzív osztályon jelenik meg a betegen, mikor életveszélyes állapotban van. Értelemszerűen minél hamarabb felismerik a betegséget és elkezdik az antibiotikumos kezelést, annál enyhébb tünetekkel lehet megúszni a betegséget.

Az ÁNTSZ szerint a leghatékonyabb védelem a védőoltás

Az ÁNTSZ évekkel ezelőtt kiadott egy részletes figyelmeztetést a betegségről, ebben ők azt írják, átlagosan a megbetegedettek 10 százaléka hal meg. A fertőző agyhártyagyulladást a meningococcus nevű baktérium többféle szerotípusa okozza, a kórokozó szoros kontaktus útján terjed. A beteggel közvetlen kapcsolatban lévők, illetve a beteggel érintkező egészségügyi dolgozók, amennyiben nem védőoltottak, a betegség esetleges kialakulásának megelőzéseként antibiotikumot kapnak. A leghatékonyabb védelem a meningococcus ellen a védőoltás. Ezt azoknak ajánlják, akik gyakran vannak zárt közösségben: bölcsődében, óvodában, iskolában vagy kollégiumban. A 2 éven aluliaknak külön oltóanyaguk van, a védettség az oltást követően 10-14 nap múlva alakul ki.

Magyarországon 1931 óta kötelező bejelenteni a betegséget, voltak olyan évek, mikor ezres nagyságrendben előfordultak megbetegedések, a 70-es évektől azonban jellemzően évente 20-100 betegről érkezik jelentés. 1999 telén, 2000 tavaszán több laktanyában volt járvány, ami nagy riadalmat keltett.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!