Pálmai Erika
Pálmai Erika
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nem lesz mutyizás a kirendelésről szóló döntésnél, ügyvédi titkot még „véletlenül” sem foglalhatnak le a nyomozóhatóságok, megszűnik a sikerdíjas megbízás, duplájára nő az ügyvédi felelősségbiztosítás – manapság szokatlan módon egyelőre az állampolgárok állnak nyerésre az állammal szemben az új ügyvédi törvény tervezete alapján. Kérdés, mi marad ebből a közigazgatási és parlamenti vita végére.

„Felkészült ügyvéd a vádirat ismerete nélkül is tud tárgyalni” – tapasztalt ügyvéd kollégák igazítanak el így sajátosan ügyvédjelölteket és ez korántsem példátlan nemtörődömség. A jogvédők mellett hasonló következtetésre jutott a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja is néhány éve csaknem kétezer, jogerősen lezárt ügy áttanulmányozása után is. Számos legenda terjed bírósági folyosókon ügyvédi nemtörődömség miatt elveszett váló- és gyermek-elhelyezési perekről, és balul elsült házeladásokról is.

A Kúria arra jutott, a problémák forrása gyakran az ügyvédek passzivitása, az, hogy nem élnek a jogaikkal. Pedig lenne mit megbeszélni: az adatok szerint a védők mindössze 19 százaléka élt iratbetekintési jogával, 29 százaléka kért iratmásolatot, s csupán az egyharmaduk terjesztett elő bármiféle indítványt a bíróság előtt. Kérdéseket csak a védők 60 százaléka tett fel a bírósági eljárás során. Az ügyvédeknek csupán a 63 százaléka fellebbezett az ügydöntő határozat ellen, és alig 17 százalékuk a nem ügydöntő, például az előzetes letartóztatás meghosszabbításáról szóló döntés ellen.

Az ügyvédek sokszor nem fellebbeznek ügyfelük érdeke szerint
©

A jövőben viszont muszáj lesz a jelenleginél komolyabban vennie az ügyvédi hivatást mindazoknak, akik ügyvédként akarnak megélni a piacról. Ők nincsenek kevesen: pillanatnyilag 11 ezer ügyvéd praktizál Magyarországon, csaknem 60 százalékuk, 6600-an Budapesten.

Gyűjthetik majd a kreditet az ügyvédek

Az Igazságügyi Minisztérium által a napokban közzétett új ügyvédi törvény tervezete alapján ők a mainál komolyabb felelősséggel tartoznak a ténykedésükért. Az eddigi 8-ról például fokozatosan 15 millió forintra nő az ügyvédi kötelező biztosítás összege, és a kamarától elvárják, hogy szervezze újjá a továbbképzési rendszert. A tervek szerint annak, aki praktizálni akar, bizonyos számú kreditpontot meg kell majd szereznie. A minőségbiztosítás jegyében, az érintettek által nem éppen üdvözölt tervek szerint a jogtanácsosoknak is kötelező lenne a kamarai tagság, vagyis a jövőben csak az láthat majd el bíróság előtti képviseletet, illetve jegyezhet ellen okiratokat, aki belép.

A peres ügyektől kezdve az okiratszerkesztésekig több mint nyolcvanféle olyan eljárás van Magyarországon, amihez kötelező az ügyvédi közreműködés – vagyis nagyon nem mindegy, hogyan, milyen szabályok alapján dolgoznak a szakemberek. A rájuk vonatkozó törvény ráadásul még 1998-ben született, az azóta eltelt csaknem húsz év alatt pedig alapjaiban változott meg az élet, még a bíróságokon is – a jogtanácsosok integrációja mellett ez utóbbi az új törvény megírásának legfőbb érve.

A végeredmény pedig nagy általánosságban támogathatónak tűnik Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke számára is. Azzal együtt, hogy az ügyvédség nem feltétlenül látta okát egy új törvény megírásának. Arról amúgy, hogy részleteiben mit gondolnak a törvényjavaslatról, hétfői ülésén dönt majd a MÜK elnöksége – mondta el Bánáti.

A jövőben nem a rendőr választja a kirendelt védőt

Bánáti János akcióban
©

A tisztánlátás érdekében az IM megpróbálta definiálni az ügyvédi hivatás fogalmát is, s bár ez a tervezetben még nem sikerült a magyar nyelv szabályai szerint érhetően, a Budapesti Ügyvédi Kamarában egyenesen rendszerszintű vívmánynak értékelik a definíciót, mondván „egyértelművé teszik, hogy kik jogosultak és kik nem pénzért dolgozni az ügyvédi piacon és védik, megerősítik létalapunkat: az ügyfél és ügyvéd közötti bizalmat”. A BÜK szerint a törvény

„értékelhető a zugírászoknak küldött régen várt miniszteri selyemzsinórnak is.”

Bánáti szerint a legfontosabb, hogy „a javaslat megnyugtató módon garantálja az ügyvédi hivatás függetlenségét”.

Évtizedes mulasztást is pótol a minisztérium a kirendelt védői rendszer újraszabályozásával. Eszerint ugyanis a jövőben nem a rendőr kénye, kedve, ismeretségi köre alapján, hanem egy, a kamaránál vezetett listáról véletlenszerű kiválasztással rendelik ki a védőket. A kirendelt védő kiválasztása a Kúria szerint is ad hoc jellegű, lényegében a kirendelő hatóság szubjektív mérlegelésén alapul, sőt „önkényességhez is vezethet”.

A bíróság mondja ki, titok-e a titok

Sokan az ügyvédi titok körének megreformálását is „rendszerszintű vívmánynak” értékelik. Az biztos, hogy az ügyfelek számára sem lesz haszontalan annak megerősítése: az ügyvédi titok csak az ügyvédre és ügyfelére vonatkozik. A nyomozóhatóság pedig még véletlenül sem ismerheti meg annak tartalmát. Vita esetén a bíróság dönt majd arról, hogy titok-e a titok. Két éve kisebb pánik tört ki az ügyvédek körében, a kimért hírleveleiről ismert BÜK pedig szokatlan kéréssel fordult tagjaihoz: „ha bármely ügyvéd úgy érzi, titkos állami lehallgatás célpontja, jelentkezzen a Kamaránál”. Ezt azzal indokolták, hogy a kamara értesülése szerint egyes ügyvédi irodák egészét titkos információ szerzés céljából megfigyelés alá vonták.

©

Sok szempontból egyszerűsödik is majd az élet: a tervezet sok ügyvédi adminisztratív terhet megszüntet, valamint létrehozzák az „ügyvédasszisztens” intézményét is, aki egy olyan munkavállaló lehet, aki saját, akár „elektronikus” jogosultságokkal átveheti az ügyvédek időt rabló e-ügyintézési feladatainak jó részét.

Nem mindenhol örülnek azonban a változásoknak. Egyes területi kamarák a hírek szerint „egyelőre aggódnak saját, esetleges elsorvasztásuk miatt”, és sokan még nem látják még a „kettős tagság” előnyeit sem. (Utóbbi azt jelenti, hogy a kamarai felvétellel mindenki automatikusan tagja lesz a Magyar Ügyvédi Kamarának is.) Az biztosnak látszik, hogy csökken a területi elnökök hatalma a fegyelmi jogok gyakorlása terén, de az IM által korábban eltervezett megszüntetésüket egyelőre sikerült megfúrniuk. Nálunk maradnak a nyilvántartások, az igazgatási, képzési, érdekvédelmi feladatok.

A tervek szerint 2017 októberétől hatályba lépő javaslat alapján befellegzett a sikerdíjért bárkit perbe csábító ügyvédeknek is: a jövőben csak sikerdíjra elvállalni ügyet már nem lehet. De lesz majd egy központilag megállapított „rezsióradíj” is.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Honecker helyett Lufthansa a pártlapban – "Eljött a paradicsom", 1990. január 15.

Honecker helyett Lufthansa a pártlapban – "Eljött a paradicsom", 1990. január 15.

Kézilabda-Eb: "Éreztük, hogy lebecsültek minket"

Kézilabda-Eb: "Éreztük, hogy lebecsültek minket"

Őskáosz a NAT-körül: hat különböző verzió kering, a kormány még nem döntött

Őskáosz a NAT-körül: hat különböző verzió kering, a kormány még nem döntött

Súlyosbítást szeretne az ügyészség, amiért Gulyás Mártonék összefestették a ÁSZ-t

Súlyosbítást szeretne az ügyészség, amiért Gulyás Mártonék összefestették a ÁSZ-t

Kihúzták az ötös lottó nyerőszámait

Kihúzták az ötös lottó nyerőszámait

Itt a hibrid Suzuki Vitara: 5 millió forinton nyit az esztergomi újdonság

Itt a hibrid Suzuki Vitara: 5 millió forinton nyit az esztergomi újdonság