Pálmai Erika
Pálmai Erika
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A bírósági dolgozók után a bírákat is átfazonírozná a Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal: a MOME-val közösen kiírt pályázaton az ideális bírói talárt keresték. Az eredmény: a cifraszűr és az Országház díszítése is felkerülne a talárokra, ha az a fiatal tervezőkön múlik.

Tulajdonképpen egy nem túl rafinált szabású, műszálas köpeny, lila gallérral – ilyen most a talár, amit 1999 óta hordanak a bírák – s ennek nyomán az ügyészek és az ügyvédek is – a tárgyalóteremben, nem túl nagy lelkesedéssel. Nem véletlenül: azon túl ugyanis, hogy nem szép, nagyon kényelmetlen viselet, amelyben nyáron meg lehet főni. Ráadásul nehezen megfeleltethető azzal az elvárással is, hogy kifejezze a bírói méltóságot, egyúttal növelje a bíróságok tekintélyét.

A hibái ellenére vitathatatlanul sok mindent eltakaró fekete lepel bevezetésekor is keltett némi vitát, ám egyúttal véget vetett a bírák öltözetével kapcsolatos, évtizedeken át nem csillapodó vitáknak is. E téren az első nagyobb sokkot a miniszoknya megjelenése idézte elő a hatvanas évek végén a tárgyalótermekben, amikor is állandó vitában álltak a konzervatív gondolkodású bírósági elnökök és a formás lábú bírónők. A Kengyel Miklós, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanára által 1986-1990 között végzett vizsgálatok is azt mutatták, hogy az ítészek 7 százaléka slampos vagy éppen túlságosan lezser öltözetet (például papucsot, szandált) viselt a tárgyalóteremben.

Részlet Gyimóthy Noémi tervéből
©

Egykor egészen elképesztő esetek is tépázták a bíróságok tekintélyét. Egy, a bíróságokon terjedő történet szerint egy gyorstalpalón bíróvá kiképzett férfi igazságügyi karrierje Veszprémben például csak akkor ért véget, amikor egy forró nyári napon, tárgyalás közben véletlenül kiborult egy lavór, amelyben a tanács elnöke a pulpitus alatt a lábát áztatta. Ilyen manapság már nem fordul elő ugyan, ám mégsem került nyugvópontra a bírák öltözéke.

„A jelenlegi talár elkészítését nem előzte meg igényfelmérés, nem szakmai konszenzus alapján született, használata nem kellemes, anyaga nem biztosít komfortos viseletet, mintája idejétmúlt, nem tükrözi megfelelően a bírói hivatás méltóságát, a nemzeti jelleget”

– ezzel indokolta a talárpályázat kiírásának szükségességét a Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal (OBH).

Handó Tünde, az OBH elnöke
©

A fekete egyaránt slankít férfit és nőt

A pályázat célja az volt, hogy a bírói hivatás méltóságát tükröző, ám mégis modern talárok készüljenek a bírói kar számára. A tervezés során az OBH először felmérte, hogyan képzelik el a szervezetben dolgozók az új talárt. Csaknem 1400 vélemény érkezett be, a bírói kar mintegy fele kitöltötte a kérdőívet. Kiderült, a bírák többsége a továbbiakban is a fekete színt preferálná, és nem tartaná indokoltnak a női és férfi talár megkülönböztetését.

A bírósági dolgozók fehérnemű viseletére is kitérő arculattervezés mellet ez volt az OBH és Moholy-Nagy Művészeti Egyetem második közös projektje. A Kúria megalakulásának 120. évfordulóján meghirdetett pályázaton a MOME hallgatói indulhattak. Feladtuk pedig az volt, hogy olyan új talárt tervezzenek a mainál „magasabb minőségű textilből”, amely tükrözi a bírói hivatás méltóságát. Elvárás volt még a „nemzeti jelleg, karakter megjelenítése”, a Kúria és a bíróságok viseletének megkülönböztetése. Az anyaggal szembeni követelmények szerint az új talárok télen-nyáron kellemes hőérzetet biztosítanak, könnyen tisztíthatóak, kényelmes viseletek.

Az OBH kiírása szerint az extremitást kerülni kellett.

Ennek megfelelően 13 nagyszabású pályamű érkezett. A hallgatók rajzos pályázati anyagokat készítettek, majd közbenső zsűrizés után mintakollekciókat gyártottak, a folyamatot fotókkal és videóval dokumentálták. Volt olyan hallgató, akit például a cifraszűr ihletett meg, mondván annak felépítése sokban hasonlít a talárhoz, más a koronázási jelképek irányában gondolkodott, és a szent kardra figyelemmel – „amely elválasztja a jót a rossztól” – alakította ki a szabás és hajtásvonalat.

Részlet Béla Eszter tervéből
©

A nyertes pályázatokat egy bírósági vezetőkből és a MOME szakértőiből álló zsűri választotta ki, egyvalakit (Gyimóthy Noémi) – aki az Országház külső ornamentikai elemeit használta díszítésül – „közönségszavazással” juttatták tovább (nyilván a hatalmi ágak szétválasztására emlékeztet, hogy a bírók ruházatán jelenjen meg a törvényhozás...). Ez alapján egy mente mintájára megtervezett (Béla Eszter), illetve a magyar nemesi viselet hangsúlyos, központi gombolási elemeit újratervező, 10 egyedi tervezésű pitykegombbal díszített, valamint a „bírói hivatás hat alappillérét beépítő” talár terve lett a befutó.

A négy helyezett oklevelet és a HVG információja szerint 150 ezer forintot kapott. Ugyanakkor a MOME-nak bruttó 5, 5 millió forintot fizetett ki az OBH. Arra a kérdésre, hogy mire fizették ki ezt a pénzt, nem volt hajlandó válaszolni a hivatal.

Az új talárok azonban egy ideig még biztosan nem árasztják el a bírósági tárgyalókat. Ahhoz, hogy a mintegy 3 ezer fős bírói kart új talárral lássák el, az OBH számítása szerint 100 millió forint kellene.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Újabb kisvasútra költ a kormány 771 milliót

Újabb kisvasútra költ a kormány 771 milliót

Iker Casillas negyvenéves koráig biztosan marad a Portónál

Iker Casillas negyvenéves koráig biztosan marad a Portónál

Tőzsdére megy a Stadler

Tőzsdére megy a Stadler

Agymenőkkel sokkol a magyar rendőrség

Agymenőkkel sokkol a magyar rendőrség

Nincs elég műtőssegéd, elmaradtak a műtétek a Fiumei úti baleseti sebészeten

Nincs elég műtőssegéd, elmaradtak a műtétek a Fiumei úti baleseti sebészeten

A rendszerváltás egyik vívmányát söpörheti le a kormány

A rendszerváltás egyik vívmányát söpörheti le a kormány