szerző:
-ha
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A lakóhely nélküli honosítás kérdését és a határon túliak választójogának tényét lezárt ügynek tekintjük. Ezt a mondatot nem olyan régen Gyurcsány Ferenc kétszer is elfogadta.

Nincs még egy hónapja, hogy Gyurcsány Ferenc pártja bejelentette, aláírásgyűjtést kezdeményez a következő kérdéssel:

egyetért-e ön azzal, hogy ne szavazhassanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon, és nem viselik a szavazatuk következményeit?

A Demokratikus Koalíció akciójának hivatalos céljáról keveset tudni. Népszavazást nem szeretnének, és arról sem közöltek semmit, hogy az összegyűlt aláírásoknak mi lesz a sorsa. Azaz a megjelölt tárgyban politikai nyomásgyakorlásra, konkrét lépésekre egyelőre nem lehet számítani. Nem túl merész föltételezés, hogy a kezdeményezés a jövő évi országgyűlési választási kampányt szolgálja, egyfelől adatbázis-építéssel, másfelől – politológia műszóval élve – a közbeszéd tematizálásával.

A DK ezzel egy régi, szenvedélyekkel teli vitát melegített föl. Az államhoz és/vagy etnikumhoz tartozás bonyolult kérdés, amelyben az eltérő álláspontok majd’ mindegyike mellé megfontolt érvek sorakoztathatóak föl. Részben ez az elvi vita jelent meg a 2004. december 5-i népszavazáson, amelynek eredménye, illetve eredménytelensége komoly megrázkódtatást okozott határon belül és kívül egyaránt. A referendum 10. évfordulóján a hvg.hu összeállítást közölt, amelyben felvidéki, erdélyi, kárpátaljai és vajdasági szerzők egyaránt megszólaltak, és megjelentek egymással ellentétes nézőpontok is.

Az immár 13 évvel ezelőtti népszavazás szinte általános kritikája, hogy miközben a határon túli magyarok és a magyarországiak kapcsolata letagadhatatlanul fontos, távlati ügy, addig a szembenálló felek nem tudták függetleníteni magukat pillanatnyi érdekeiktől, és üzeneteikkel a magyar társadalomban meglévő, különféle idegenellenességekre erősítettek rá. Ezúttal a Gyurcsány-párt látszólag csak a közjogi helyzetre fókuszál, azonban kampányában ismételten megjelennek olyan elemek, amelyek a belhoni magyarok bizonyos köreiben tettenérhető, határon túliakkal szembeni ellenszenvre vagy egyenesen irigységre játszanak rá.

©

Más DK-s anyagok leplezetlenül igyekeznek egymással szembefordítani a határon belülieket és túliakat.

©

2004-ben Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök, a december 5-i döntés számára sikert hozott. Lapunk rendszeres szerzője, Tamás Gáspár Miklós akkori megfogalmazásában: „a népszavazási küzdelemben a hagyományos nacionalizmus és a bevándorlóellenes »jóléti sovinizmus« csapott össze, és természetesen az utóbbi nyert.” A nyolcadik éve kormányzó Fidesz második ciklusának szinte egyetlen üzenete, hogy meg kell védeni magunkat a bevándorlóktól, a más kultúrájú, Európába érkezőktől, és szemlátomást a menekültellenes propaganda a kormánypárt számára sikert hoz. Jó eséllyel ismételten két idegenellenesség fog egymásnak feszülni.

Az előző választás előtti kormányváltásra jelentkező, ellenzéki erők egy részének (többségének) határozott ígérete volt, hogy szembenéznek a 2010. előtt történtekkel, adott esetben hibákkal. Ennek szellemében született 2013 júniusában egy megállapodás az akkori legnagyobb ellenzéki szervezet, a Magyar Szocialista Párt és a Bajnai Gordon nevével fémjelzett Együtt 2014-PM szövetség között. A „közpolitikai alapelvekről” szóló dokumentum 24. pontja a következőt tartalmazza:

tudatában vagyunk a határon túli magyarok sorsáért viselt felelősségünknek. Nem szakítunk fel behegedt sebeket, így a lakóhely nélküli honosítás kérdését és a határon túliak választójogának tényét lezárt ügynek tekintjük

A teljes dokumentum elérhető az MSZP honlapján
©

Ezeknek a mondatoknak inkább gesztusértékük volt, mintsem valódi, fajsúlyos helyzetre reagáltak. Noha 2014-ben tényleg a határon túliak szavazata juttatta újból kétharmadhoz a Fideszt, ennek csekély jelentősége volt, hiszen a teljes közjogi átalakítás már előzőleg megtörtént, és akkor sem következett be érdemi változás az országlásukban, miután Orbán Viktorék elvesztették alkotmányos többségüket. Matematikailag ugyan az sem kizárt – bár ebben a választási rendszerben nagyon kicsi a valószínűsége –, hogy szoros választási eredmény esetén a határon túliak szavazata döntsön a kormányzásról, ez sem lényeges különösebben, hiszen érdemi változások eléréséhez – az időközben megszerzett állami és azon kívüli hatalmi pozíciók miatt – nagyon meg kell verni a Fideszt. A megállapodás – ahogy hangsúlyozták is – inkább egy szimbolikus küzdelemről való lemondást jelentett.

A paktum a felek elhatározása szerint minden későbbi egyeztetésnek alapját képezte. Így amikor az ellenzéki szövetség kiszélesítéséről volt szó, Mesterházy Attila, a szocialisták elnöke a fenti dokumentumot küldte el Gyurcsányéknak, majd örömmel vette, hogy az abban foglaltakat a DK-sok „maradéktalanul elfogadták”. Az újabb Mesterházy-levélre – amely már a konkrét képviselőjelölti helyek iránti igényt tudakolta – Gyurcsány megerősítette, hogy

megállapodásunknak elvi akadálya nincs.

A tárgyalások 2013 őszén megszakadtak, és csak a következő év telén – az ellenzék reménytelen helyzetében föllépő értelmiségiek nyomására – indultak újra. A már végleges összefogásban megerősítették a 2013-as közpolitikai megállapodást.

Részlet a 2014-es megállapodásból és az aláírások
Bár a megegyezések a 2014-es választásra, illetve egy azt követő esetleges kormányzásra vonatkoztak, és mivel a választást az ellenzék elvesztette, lehet azt mondani, hogy a szövegek érvényüket vesztették. Kivételt ez alól – értelemszerűen – az elvi éllel megfogalmazott megállapítások jelentenek. A paktumokat aláírók egyértelműen és végérvényesen leszögezték: a határon túliak választójogának tényét lezárt ügynek tekintjük. A lezárt tényt 2017 őszén Gyurcsány Ferenc újranyitotta.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Kiadatási egyezményt kötött Magyarország Thaifölddel

Kiadatási egyezményt kötött Magyarország Thaifölddel

24 év után végre sikerült: az IBM bebizonyította, hogy mire képes a kvantumszámítógép

24 év után végre sikerült: az IBM bebizonyította, hogy mire képes a kvantumszámítógép

Üldögél a nő, amikor két majom az ölébe toppan és szexelni kezd (videó)

Üldögél a nő, amikor két majom az ölébe toppan és szexelni kezd (videó)

Nem Photoshop, ami ezzel az autóval történt egy autópályán

Nem Photoshop, ami ezzel az autóval történt egy autópályán

Egyre csak romlik a levegő minősége

Egyre csak romlik a levegő minősége

Nem kell rohanni a kutak bejelentésével, változik a határidő

Nem kell rohanni a kutak bejelentésével, változik a határidő