Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
Bár erősebb pozícióból, a négy évvel ezelőttihez képest nagyobb különbséggel vág neki a Fidesz a választásnak, Török Gábor politikai elemző szerint nem lefutott még a meccs abból a szempontból, mekkora többsége lesz a pártnak (kétharmados, abszolút vagy csak relatív). A logika szerint egyéni körzetekben várható meglepetés, amennyiben az ellenzék jól koordinál, vagy a kormányváltást akaró szavazók – felmérve a helyzetet – a legesélyesebb ellenzéki jelöltre szavaznak, legyen az jobbikos vagy baloldali.
A Fidesz már nyilvánosságra hozta mind a 106 egyéni jelöltjének nevét, a másik oldal azonban még képlékeny. Az MSZP-nél egyelőre nem dőlt el minden kérdés, a DK és a Jobbik a napokban áll elő nevekkel. A nyilvános listák, háttérbeszélgetések és bejelentett jelöltek alapján bemutatunk néhány izgalmas körzetet, köztük olyanokat, amelyekben az ellenzéki pártok számítása szerint kifejezetten nagy az esélyük a győzelemre.
A 2014-es választásokon csak a baloldali összefogás volt képes egyéniben nyerni, azt is csak 10 helyen, ebből 8 egyéni választókerület a fővárosban volt. Végül a Fidesz épphogy kétharmadot szerzett, amit az időközi választások után elvesztett.
Fordulnak a helyek?
A baloldali pártokkal folytatott háttérbeszélgetéseken rendre azt mondják, a megnyert körzetek köteleznek. Azért Csepelen jól látszik, hogy ezt is képesek "rugalmasan" kezelni. Budapest déli peremén 4 éve Szabó Szabolcs (Együtt) elverte Németh Szilárd rezsibiztost, de mindössze 444 szavazattal. Most viszont a fideszes jó eséllyel revánsot vehet. Az MSZP ugyanis nem kért az Együtt országos közeledéséből, így a legutolsó állapot szerint mindkettőnek saját jelöltje lesz: a mandátumot jelenleg védő Szabó az egyik, Bangóné Borbély Ildikó a másik ellenzéki párt részéről.
Ha ez így marad, a baloldal jó eséllyel veszít. Visszalépni persze az utolsó percig lehet. Az Együttben azt feltételezik, hogy a szocialisták azért kapaszkodnak Csepelbe, hogy megmaradjon mozgásterük későbbi alkukra. A kampányfinanszírozási szabályok miatt az 54 egyéni jelölt sávhatárnak számít: aki ugyanis ezzel akár csak eggyel kevesebb politikust is indít, rögtön 150 millió forintot bukik (az állami támogatás nem áll egzakt viszonyban a jelöltek számával, hanem sávosan csökken 600 millióról). Az MSZP-nek a DK-val kötött paktum értelmében jár 60 körzet, vagyis ha párat leadnak függetleneknek (Mellár Tamásnak és Kész Zoltánnak például), akkor már csak 3-4 hely marad, amit beáldozhatnak egy remélt LMP-s koordinálás érdekében. Egy szó, mint száz: Csepel kell a flexibilitás őrzéséhez.
A szocialista gondolkodás logikusnak tűnik, nem látszik viszont, mi lesz az Együtt taktikája: jelenlegi állás szerint sem az MSZP-vel, sem a Demokratikus Koalícióval nem tudtak megállapodni. Ha ezek után Juhász Péterék nyerhetőnek gondolt körzetekben indítják pár ismert politikusát, a Fidesznek tesznek nagy szívességet. A párton ennek megfelelően nagy a nyomás: ha a listán nem szereznek egy százalékot sem, akkor a kapott kampánytámogatást vissza kell fizetni. (Ez egy új szabály, négy éve például minden kis párt, amely nem jutott a parlamentben, az egyben az egyszázalékos határ alatt is maradt.)
A IV. kerületben is jelentős a dilemma: itt az időközi választáson győztes Horváth Imre függetlenként indulhat, miután körzetét a paktum során a DK-nak adták át. Gyurcsányék alelnöküket, Varju Lászlót indítják. Horváth a Kiss Péter halála miatt szükségessé vált időközin 20 százalékot vert fideszes kihívójára, Hollósi Antal Gáborra. Idén új kihívót kapnak, Zsigmond Barna Pál újpesti alpolgármester személyében. Horváth és Varju versenyében a fideszes lehet a nevető harmadik.
Minden borult
Az V. kerületben is nagy meccs körvonalazódik: Rogán Antal nem kíván megmérettetni (és Orbán sem kötelezi erre). Ő négy éve 46 százalékot szerzett, az akkor még DK-s Kerék-Bárczy Szabolccsal (32,5 százalék) és az LMP-s Schiffer Andrással (13,6 százalék) szemben. Az összefogás szószólói itt rögtön össze is adják a két ellenzékire leadott voksot (bár világok választják el egymástól őket), és rámutatnak: visszalépéssel verték volna az azóta propagandaminiszterré emelkedett fideszest.
Ebben a választókerületben a főszereplők lecserélődtek: Rogán helyett a KDNP-s Hollik István indul, fő kihívójának Juhász Péter Együtt-elnök tartja magát. A helyzetértékelés szépséghibája, hogy a tervek szerint az MSZP is elindul. A szocialisták Kovács Alexet, a helyi szervezet elnökét küldenék versenybe, bár ez még változhat. Itt indul Fekete-Győr András Momentum-elnök is, valamint Csárdi Antal, a párt korábbi főpolgármester-jelöltje. Ha ez így marad, már csak az a kérdés, Hollik hány pezsgőt iszik meg a választás estéjén.
Óbudán a korábban nyertes szocialista, Kiss László helyett a Párbeszéd társelnöke, Szabó Tímea indulhat. Kiss nagyjából 1300 szavazattal győzte le Menczer Erzsébetet, most viszont izgalmasabb küzdelem várható.
Fordíthat viszont Kunhalmi Ágnes, a szocialisták fővárosi elnöke a XVIII. kerületben: 2014-ben 56 szavazattal maradt le a fideszes Kucsák László mögött úgy, hogy Kunhalmi épp csak beugrott a választás hajrájában előzetesbe került Simon Gábor választmányi elnök helyett. A főszereplők 2018-ban változatlanok: Kucsák–Kunhalmi-harc lesz. Itt viszont sokat számíthat, meg tudnak-e a szocialisták egyezni az LMP-vel, hogy néhány rendkívüli fontosságú körzetben mégis koordináljanak.
A fővárosi választókerületét, Újbudát magabiztosan hozó Simicskó István, idő közben honvédelmi miniszter új kihívót kap Gy. Németh Erzsébet (DK) személyében, a négy éve esélytelennek bizonyult Bauer Tamás (DK) idén Gulyás Gergellyel, "háromharmados elismertséget" élvező Fidesz-frakcióvezetővel mérkőzhet meg Hegyvidéken. Korábban ott a Fidesz Fónagy Jánost indította. Varga Mihály – akinek négy éve nem kellett aggódnia – idén Szelényi Zsuzsa helyett Niedermüller Péter EP-képviselővel (DK) mérkőzik meg, de a II. kerületi szavazólapon ott lesz még Ungár Péter (LMP) és Benedek Márton (Momentum) is.
A 2014-ben egyéni mandátumot szerző Oláh Lajos (DK) új kihívót kapott a Fidesztől: a 273 szavazattal lemaradó, és azóta kifúrt Rónaszékiné Keresztes Mónika helyett Bajkai István alpolgármestert, akinek a neve a VII. kerületben a tojásosdobozokról is ismerősen cseng.
A XV. kerületben nyertes fideszes László Tamás is új ellenféllel mérkőzhet: a DK ugyanis Hajdu László polgármestert indítja vele szemben. A választókerületben 2014-ben is szoros volt a verseny, 300 szavazaton belül maradt a különbség. Az akkori indulót, Móricz Esztert azóta első fokon kizárták az MSZP-ből, mert úgy tartják, önkormányzati képviselőként a polgármester ellenében a Fidesszel egyezkedik.
A VIII. kerületben is érdekes párharc jön: a legutóbbi fideszes győztes, Vas Imre helyett a polgármester, Kocsis Máté indul, aki a DK-s Ara-Kovács Attilával mérkőzik meg. Ez a kerület viszont az Együtt számára is fontos. Legutóbb 540 volt a szavazatkülönbség. A győztes szocialista, Tóth Csaba új fideszes kihívót kap Zuglóban: Papcsák Ferenc volt polgármester helyett Jelen Tamás korábbi XI. kerületi alpolgármester, zuglói bizottsági tag személyében.
A versenyeket olvasva olyan, mintha elvesznénk a részletekben, pedig ezekben a körzetekben kell Orbán embereinek nyerni a kétharmadhoz.
