Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
Óriási, országos érdeklődésről beszélni talán túlzás, de az biztos, hogy a politikával, közélettel kicsit is közelebbről foglalkozók várakozással figyelték a Fidesz országos választmányának ülését, amelyen a párt országos listájáról döntöttek a küldöttek.
A névsornak – pontosabban a nevek sorrendjének – azért van jelentősége, mert lényegében ez dönti el, ki az, akiből a következő ciklusban is képviselő lehet, ki az, akinek biztos bejutó helyet garantál a pártvezetés.
A lista első harmadában mindig azok a politikusok szerepelnek, akik nem indulnak egyéni körzetben, vagy indulnak, de bejutásukat nem bízza a véletlenre a párt. (Ha egy listán is szereplő, de egyéniben is induló képviselő nyeri a körzetét, akkor „ugrik egyet” a lista, vagyis az utána következőé a listás hely, ha ő is bejutott egyéniben, akkor még egyet ugrik, és így tovább, amíg ki nem merül a párt listás választási eredménye alapján kiosztható mandátumkeret. – a szerk.)
Csakhogy hiába döntött a listáról hétfőn az országos választmány, a névsort a mai napig nem tette közzé a párt. Pedig a korábbi években, nemcsak hogy közzétették a döntéssel egy időben, de külön sajtótájékoztatókat is szerveztek a bemutatására. Az elmaradás különösen annak fényében furcsa, hogy az egyéni jelöltek nyilvántartásba vételéből kifejezetten versenyt csinált a Fidesz, ezzel igyekezve megmutatni, hogy ő a legszervezettebb parlamenti erő. Az országos listaállításban viszont időközben már nemcsak az MSZP–Párbeszéd, de szégyenszemre még a DK is megelőzte.
A késlekedés okát hétfő óta próbáltuk megtudni, de mindeddig csak zavart magyarázkodásokat hallhattunk arról, hogy nemsokára felkerül a névsor a párt holnapjára, ám ez azóta sem történt meg.
Egy pártszervezőtől szerda délben végre megtudtuk, hogy mi a csúszás oka: egy bizonyos SZ1 jelű, a Nemzeti Választási Iroda felé leadandó adatlap begyűjtése okozott nehézséget. Ezt a jelöltség elfogadásáról, az esetleges összeférhetetlenségről és a nevek pontos használatáról szóló nyilatkozatot a 150 fős lista minden résztvevőjének ki kell töltenie, függetlenül attól, hogy egy bizonyos sorszám után már csak szimbolikus szerepe van a neveknek, a 70- 80. hely után következőknek a bejutásra semmi esélye.
A nyilatkozatokat tehát még gyűjtik. Pártbeli forrásunk szerint nem merték meghúzni, hogy az adatlapok nélkül jelentsék be a sajtónak a listát, mert ha valaki mégsem vállalja a jelöltséget, felettébb kínos, ha módosítani kell a névsoron.
Hogy hogy fordulhat elő, hogy nem vállalja valaki? Egyszerű: a névsorról anélkül döntött a párt elnöksége, hogy az egyes helyek birtokosaival előzetesen egyeztetett vagy beszélgetett volna. Emiatt hétfőig a sorrendet is csak egy meglehetősen szűk kör ismerte, és a kormánypártok jó néhány ismert, egyéniben nem induló, de a parlamenti munkában jelentős szerepet vállaló vagy parlamenten kívüli tisztséget viselő képviselője izgulhatott hétfő délelőttig, hogy szerepel-e a neve még bejutónak tartott helyen vagy sem.
Négy éve, ahogy arról beszámoltunk, a Fidesz és a KDNP összesen 37 mandátumot szerzett listáról, ami az egyéni győztesek miatti ugrásokkal számolva azt jelentette, hogy a lista 65 helyén szereplő Varga József még mandátumot szerzett, az utána következők már nem. A pártban információink szerint most 33-40 listás helyre számítanak, ami lehet kevesebb, ha a 2014-esnél több jelölt győz egyéniben, és lehet több is, ha az ellenzék nyer a négy évvel ezelőttinél sokkal több körzetet.
A 2014-es országos lista sorrendjét itt olvashatja.
