Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
A 150 fős lista első harminc helyén, ahogy négy éve, most is a párt fontos pozíciót betöltő politikusai: miniszterek, államtitkárok, a Fidesz és a szövetséges pártok vezető politikusai szerepelnek. Köztük jó néhányan egyéni választókörzetben is indulnak, így ottani esetleges győzelmük esetén „ugrik egyet” a lista, vagyis a névsorban eggyel utána következő képviselő kapja a parlamenti mandátumot – a listás mandátumkeret kimerüléséig, ami pedig értelemszerűen attól függ, hogyan szerepel a párt a választásokon.
| Választási matek |
| A 106 egyéni választókerületben elnyerhető parlamenti hely mellett a pártok országos listáról további 93 mandátumot szerezhetnek. A helyek elosztásakor a listákra leadott voksokon túl az egyéni választókerületekben keletkezett úgynevezett töredékszavazatokat is figyelme veszik – a választási törvény 2014-es módosítása óta úgy, hogy a győztes jelölt minden, mandátumához már nem szükséges szavazatát is hozzászámítják pártja listás voksaihoz. |
A 2014-es választáson a Fidesz és a KDNP összesen 37 mandátumot szerzett listáról, ami az egyéni győztesek miatti ugrásokkal számolva azt jelentette, hogy a lista 65. helyén szereplő Varga József még mandátumot szerzett, az utána következők már nem.
A pártban információink szerint most 33-40 listás helyre számítanak, ami lehet kevesebb – ha a 2014-esnél több jelölt győz egyéniben – és lehet több is, ha az ellenzék nyer a négy évvel ezelőttinál sokkal több körzetet. Befolyásolhatja a listás helyek számát az MSZP szereplése is: Orbán Viktor a kormánypártok február közepi visegrádi frakcióülésén azt atv.hu cikke szerint arról beszélt, hogy a Párbeszéddel közösen induló, ezért 5 helyett 10 százalékos bejutási küszöböt megugrani kénytelen MSZP kiesése a kormánypártoknak három plusz mandátumot eredményezne.
A 2014-es lista első tíz helye így nézett ki:
- Orbán Viktor
- Semjén Zsolt
- Kövér László
- Mátrai Márta
- Varga Mihály
- Kósa Lajos
- Lázár János
- Rogán Antal
- Navracsics Tibor
- Harrach Péter
Az első három helyen most sem várható változás, az időközben uniós biztossá lett Navracsics Tibor viszont értelemszerűen nem szerepel majd a névsorban.
A négy éve az előkelő, 4. helyen álló Mátrai Márta munkájára ugyanakkor információink szerint továbbra is számít a párt, annak ellenére is, hogy a háznagyi tisztséget betöltő politikus idén 70 éves lesz. A vele egykorú Hoffmann Rózsa volt KDNP-s oktatási államtitkár már tavaly jelezte, hogy inkább kiszállna a parlamenti munkából, az ő neve így biztosan nem lesz majd a lajstromban. Ott lesz viszont – méghozzá valószínűleg előkelő helyen – a tavaly novemberben alelnökké választott Novák Katalin családügyi államtitkáré.
A listaállítás érdekessége, hogy a névsorról anélkül döntött a párt elnöksége, hogy a bejutó helyek birtokosaival előzetesen egyeztetett vagy beszélgetett volna, sőt, a lajstrom sorrendjét is csak egy meglehetősen szűk kör ismeri. Így a kormánypártok legalább tíz, egyéniben nem induló képviselője izgulhat hétfő délelőtt, hogy szerepel-e még bejutónak tartott helyen a névsorban vagy sem. Köztük például aa Fidesz olyan, a parlamenti munkában jelentős szerepet vállaló vagy parlamenten kívüli tisztséget viselő –politikusai is mint a 20 éve parlamentben ülő Révész Máriusz miniszterelnöki biztos, vagy a 24 (!) éve képviselő Répássy Róbert, volt igazságügyi államtitkár, a parlament törvényalkotási bizottságának alelnöke.
A kormánypártok egyéni jelöltekeinek névsorát itt, a 2014-es országos listán szerepelőkét pedig itt olvashatja.
