Kedden a kormány a magánélet védelméről szóló javaslat mellett beterjesztett egy új javaslatot a gyülekezési jogról is, amely teljesen új törvényben szabályozná újra a gyűléseket és tüntetéseket. A Trócsányi László igazságügyi miniszter nevével fémjelzett, és a szöveg szerint október elsejei hatálybalépéssel tervező javaslat kimondja, hogy közterületen akár engedély vagy előzetes bejelentés nélkül is lehet békés, fegyvertelen felvonulást vagy tüntetést tartani, de nem közterületen csak az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával szervezhető gyűlés.

A javaslat a gyűlést úgy határozza meg, hogy

E törvény alkalmazása során gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel.

Eszerint ha két ember politikai kérdésekről vitatkozik az utcán, amihez más járókelők is csatlakozhatnak, az már gyűlésnek minősülne.

A törvény szerint gyűlést csak Magyarországon legálisan tartózkodó ember szervezhet, a gyűlés "vezetőjeként" meghatározott személy pedig távozásra szólíthatja fel a nemkívánatos személyeket. A résztvevők a szöveg szerint "kötelesek" a rendezők és a vezetők utasításait követni, a gyűlés végén pedig elhagyni a helyszínt.

A törvény rögzíti azt is, hogy a gyűlésekre nem lehet fegyvert vinni, illetve "erőszakot közvetítő vagy megfélemlítő jellegű félkatonai vagy ahhoz hasonló ruházatot" viselni, és a résztvevők az arcukat sem takarhatják el.

A törvény előírja, hogy a nyilvános közterületi gyűléseket legkésőbb a rendezvény előtt három hónappal, illetve a résztvevőknek szóló meghívás előtt 48 órával kell bejelenteni a rendőrségnek, de a szöveg megkülönbözteti a "sürgős gyűlést" és a "spontán gyűlést" is. Két azonos helyre és időre bejelentett rendezvénynél az elsőnek bejelentett kap engedélyt.

A törvény szerint egyébként mindenhova lehet gyűlést szervezni, ami közterületnek minősül az ingatlan-nyilvántartásban, de kijelölik az olyan okokat, amelyek esetén a gyülekezési hatóság megtilthat egy rendezvényt: például ha a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet veszélyezteti, történelmi emlékhelyen vagy emléknapon tagadja a náci vagy kommunista bűnöket, megzavarhatja a bíróságok működését, vagy 

a közlekedés rendjének sérelmével jár.

Itt került bele a törvénybe az is, hogy megtiltható egy gyűlés, ha az alkalmas "mások magán- és családi életének védelméhez való jogának, otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére, vagy szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozására". A tiltó határozatokat csak közigazgatási perben lehet megtámadni, más jogorvoslatnak nincs helye.

Feloszlatni akkor lehet egy gyűlést, ha erőszakossá válik, vagy ha egyébként megtiltották.

A szervezőknek kártérítést kell fizetnie, ha a gyűlés során valamiben kárt tesznek, és ha nem bontják el az építményeket, nem gondoskodnak a szemét felszedéséről és a plakátok eltávolításáról, akkor közigazgatási bírságot is kaphatnak, 5 000 és 50 000 forint között. Aki viszont másokat akadályoz a részvételben, 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, de a gyűlés akadályozása, megzavarása is egy évig terjedő szabadságvesztést vonhat maga után.