Még márciusban a hvg.hu derítette ki, hogy többféle állatot, köztük élő kiscsibét is boncoltak a diákok a keszthelyi Vajda János Gimnázium biológiaszakkörén. Az ügyből nyomozás lett, amit információkkal, így például a lehetséges tanúk megnevezésével is segítettünk. A Keszthelyi Rendőrkapitányság pedig azt ígérte, tájékoztatnak a büntetőügy fejleményeiről, hogy beszámolhassunk a felkavaró történet folytatásáról is.

A döntés már június elején megszületett: a nyomozást megszüntették, mert a rendőrség szerint a „tárgyát képező cselekmény nem bűncselekmény” – ez a héten derült ki, miután újra rákérdeztünk, mégis hol tart ennyi idő után az eljárás. Arra hivatkoztak, hogy beszerezték az Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanács hivatalos állásfoglalását a szakkörön megvalósított „boncolások és leölések tekintetében”, ez pedig az volt, hogy „a biológiai szakkör keretében állatokkal kapcsolatos oktatási célú demonstráció nem minősül állatkísérletnek”. Ha pedig nem állatkísérlet, akkor „nem lehet szó engedély nélkül végzett állatkísérletről sem” – közölték.

Ahogy megírtuk, a hatosztályos gimnázium 13-18 éves tanulói jártak a biológiaszakkörre, ahol forrásunk szerint a legkülönfélébb állatokat boncolták fel az évek során: nyulat, tengerimalacot, skorpiót, gőtét és papagájt vagy egy vaddisznó fejét. Előfordult, hogy reflexvizsgálat céljából egy még életben lévő albínó karmosbékába vezettek áramot, hogy pont milyen állat került terítékre, egy névtelenséget kérő, korábbi tanuló szerint csak azon múlt, hogy a biológiatanár mit tudott szerezni, illetve melyik állat éppen mennyibe került.

Videót is készítettek a csibe darabolásáról

Birtokunkba került egy videó is, amit mobiltelefonnal maguk a szakkörbe járó diákok készítettek, ez alátámasztotta, hogy a felboncolt állat még élt a boncolás közben. A felvételt szándékosan nem mutattuk be: egy közvetlenül kikelés előtti, így szinte teljesen kifejlett csibét fordítanak ki a tojásból a diákok. Az állat láthatóan tátog, lélegezni próbál és elmozdulni a szike elől, hallható, ahogy még a gimnazisták is szóvá teszik, hogy „jaj, csipog” és még „rugdos”. „Nem csipog, csak fulladozik” – mondja erre a tanár, akit hangja alapján egyértelműen beazonosítottunk cikkünkben. Végig okítja és instruálja a gimnazistákat, akik érezhetően olykor megsajnálják a vergődő madarat, az egyikük meg is jegyzi, „juj, ez elég morbid!”.

A rendőrség szerint viszont a büntető tényállásban a bántalmazás, és nem a „fizikai fájdalom okozása fordulat” szerepel, a szankció szempontjából nem az „állatban elért érzet, eredmény” számít, hanem az elkövető magatartása. A nyomozás során pedig azt állapították meg, hogy „a biológiai szakkört vezető tanár nem tanúsította azt a magatartást, melyet a jogalkotó a bántalmazás fogalmaként definiál és kriminalizál”. Így szerintük a tanár szándéka nem irányult bántalmazás megvalósítására.

A birtokunkba került videóból kivágott képeken is látszik, ahogy az élő állat tátog a csőrével

hvg.hu

A számos állatkínzási ügyet kezdeményező Állatmentő Szolgálat munkatársa, Némedi Edina nem érti, hogy a nyomozás során miért azzal foglalkozott a rendőrség, hogy hivatalosan állatkísérletnek minősül-e a keszthelyi gimnázium szakkörében folytatott boncolás. „Azonnal kezdeményeztük a kormányhivatal eljárását, mert ez a szervezet vizsgálhatja, hogy egy oktatási intézményben lehet-e szervezetten élő vagy akár korábban megölt állatokat darabolni ’oktatási céllal’. Ebből a szempontból fontos lehet, hogy a szakkörön folyó tevékenységet hogy minősítik. De az eljárás állatkínzás vétsége miatt indult, a szintén releváns állatvédelmi törvény pedig generálisan tiltja a szükségtelen, fájdalmat okozó beavatkozásokat, bántalmazást” – magyarázta.

Ezért szerinte a törvény alapján gerinces állatok bántalmazását kellett volna vizsgálni, hiszen a videón látható kiscsirke mellett a diákok elmondása alapján más állatokat is boncoltak. Ráadásul ha már halott állatokat adtak a tizenéveseknek, akkor is felmerül, ezeknek az életét ki és hogyan oltotta ki. Az állatvédő hozzátette: a Zala Megyei Kormányhivatal a mai napig hallgat ennek az eljárásnak az eredményéről.

Pedig az ügy oktatási kérdéseket is felvetett, miután a Nagykanizsai Tankerületi Központban tőlünk értesültek a keszthelyi állami intézményben folyó szakkörről, vizsgálat is indult. Az érintett tanár pedig hirtelen eltűnt az iskolából, az igazgató szerint „közös megegyezéssel”. A Klebelsberg Központ tankerületi illetékesétől végül azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a tanár elismerte, hogy néhány szakköri foglalkozáson „nem a leadott pedagógiai munkatervben leírtaknak megfelelően járt el”.

Hogy ez a „nem pedagógiai munkatervnek megfelelő” oktatás pontosan mi volt, a diákok milyen élő vagy holt állatokat boncoltak, csak a rendőrségi nyomozás során derülhetett (volna) ki. Így a hatóságtól azt is megkérdeztük, mégis hány szakkörökön részt vevő diákot, illetve szülőt, iskolai munkatársat hallgattak meg. Mire a rendőrség válaszában úgy tett, mintha nem értenék a kérdést: „a nyomozás során a hatóság tanúkihallgatásokat foganatosított azon diákok körében, akik az érintett biológiai szakkörökön, boncolásokon részt vettek”.

Azért a nyomozó sem bírta nézni

Arra sem voltak hajlandóak válaszolni, hogy az érintett tanár mire hivatkozott az állatok élve boncolásával vagy az általa korábban leölt, foglalkozásokon használt többi tetemmel kapcsolatban. Beszéltünk az egyik Keszthelyi Rendőrkapitányságon kihallgatott tanúval, aki névtelenséget kérve elmondta: a vallomástételekor a nyomozó lejátszotta az általunk is ismertetett videót, viszont elnézést kérve elfordult arra hivatkozva, hogy ő már nézni sem bírja.

A hatosztályos Vajda János Gimnázium közeli Ranolder János Római Katolikus Általános Iskola tanulói számára is lehetővé tette, hogy részt vegyenek a boncolós szakkörökön. Így forrásaink szerint tavaly ősszel szerveztek ilyen foglalkozást, ami azért maradt el, mert egy szülő írásbeli panaszt tett, miután a gyereke azzal jött haza, hogy élő tengerimalacot fognak felboncolni. Beszéltünk is a szülővel, aki részletesen beszámolt az utolsó pillanatban lefújt iskolai programról, így arról, hogyan örvendezett a fia, hogy „Anyu, ne aggódj, él a malac”.

Más szülők viszont nem kifogásolták az évek óta folyó szakköröket, sőt volt közülük, aki cikkünk megjelenése után több esetben azzal kereste meg lapunkat, hogy cikkünk nemcsak elfogult, de „társadalmilag káros”, mert akadályozza, hogy gyermekeikből „kiváló orvosok, biológusok” legyenek.

A fideszes önkormányzat helyi tévéje lejárató kampányról számolt be

Úgy tudjuk, nemcsak a tanárt védelmükbe vevő szülőket, de egész Keszthelyt felkavarta az ügy, annyira, hogy a fideszes irányítású város tévéje megpróbálta politikai támadásnak feltüntetni azt, hogy nyilvánosságra hoztuk. A Keszthelyi Televízió arról tájékoztatta a helyieket, hogy egy „lejárató kampányról” van szó, és arra célozgattak, milyen „érdekes, hogy a gimnáziumról szóló írások éppen a mostani időszakban jelentek meg”. Cikkünk március 1-én jelent meg, így valószínűleg a javában zajló kampányidőszakra utaltak az áprilisi 8-i választások előtt egy hónappal, bár az írásban egyetlen politikai utalás sem szerepelt.

A keszthelyi média viszont arról győzködte a közvéleményt a Vajda János Öregdiákok Egyesületének közgyűléséről szerzett információk alapján:

• „az eset régen történt, sem a szülők, sem a diákok nem kifogásolták” – aminek ellentmondanak az általunk megjelentetett bizonyítékok,
• a videón látható csirkeboncolásnál szerintük „a tojás kibontásakor derült ki, hogy élő állat van benne” – miközben a felvételen elhangzó párbeszédből egyértelműen kitűnik, hogy nincs erről szó,
• szerintük a tanár abban hibázott, hogy azonnal „nem hagyta abba a boncolási műveletet”, ezért „helyes, hogy távozott az állásából”,
• „érthetetlen, hogy a gyermek által készített videó milyen céllal került az újsághoz éppen most, ebben az időszakban”,
• tudomásuk szerint „sok esetben a boncoláshoz állattetemeket használtak, melyeket a szülők biztosítottak a labornak” – ami önmagában több kérdést felvet, tekintve, hogy különféle szabályok vonatkoznak arra, hogyan kell történnie az állatok életének „a legkisebb fájdalom melletti, gyors és szakszerű kioltásának”, vagy hogy a maradványokkal mi történjen.

A fideszes város tévéje lapunk nevesítése nélkül a Vajda János Gimnázium öregdiák-szervezetére hivatkozva azt közölte, hogy az esetről szóló cikkekben „sok-sok csúsztatás, hamis információ” szerepel. Ha valóban valótlan állítás jelenik meg, lehetőségük lett volna helyreigazítást kérni, de ilyen megkeresés cikkünk megjelenése után nem érkezett.

Még az egyetemeken is inkább szimulációt használnak

Az élve boncolás annyira „kritikátlan”, hogy erre nincs mit mondani, de még ha nem él az állat, akkor sem indokolja semmi az iskolai keretek közt végzett felboncolását – mondta Nahalka István oktatáskutató. Az állatorvosi képzés nyilván speciális ebből a szempontból, de szerinte manapság még a többi egyetemi oktatásban is törekednek arra, hogy lehetőleg ne valóságos állatokon gyakoroljanak, például az ELTE biológiaoktatásán is különféle szimulációs módszereket használnak.

„Azokat az állatokat be kellett szerezni és meg kellett ölni, ha ezt természetesnek vesszük, azzal eleve rossz példát mutattak a gyerekeknek. Az helyes, ha a szakkörökön az alaptantervi ismeretekhez képest speciális ismereteket lehet szerezni, főleg, ha ezzel a gyerek érdeklődését próbáljuk kielégíteni. De itt a tanulók reakciójából látszik, hogy elborzadtak, így itt talán inkább a tanártól jöhetett ilyen igény” – magyarázta.

Az érintett tanárral még tavasszal, az első cikket követően beszéltünk, most azonban már nem tudtuk elérni.