Magyarországi halálos áldozatot is követelt már idén a Közép-Európában sem ritka, közismertnek mégsem nevezhető betegség, a nyugat-nílusi láz. A hvg.hu eddig két esetről szerzett tudomást: az egyik a Hajdúszoboszlói Járóbeteg-ellátó Centrumban történt, az intézmény főigazgatója, Varga Tamás maga számolt be róla egy Facebook-bejegyzésben:

ebben az évben eddig 6 fő nyugat-nílusi lázzal fertőzött egyént jelentettek a megyei egészségügyi ellátók. Szűkebb régiónkból ebben az évben eddig 3 fő betegedett meg, mely esetekből egy eset sajnos halálos kimenetelű volt.

Bár a poszt augusztus 10-i, a magyar haláleset nem szerepel sem az ÁNTSZ legutóbbi, augusztus 16-án kiadott heti jelentésében – ott év közben rendre csak a megbetegedések számát közlik, a halálesetekét nem –, sem az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ tájékoztatójában, holott más országban már tudnak halálesetről.

A hvg.hu úgy értesült, hogy ezen kívül is történt a közelmúltban haláleset a nyugat-nílusi láz miatt egy magyarországi kórházban. Az olvasónktól származó értesülés még friss, így a legutolsó európai vagy magyar jelentésben nem kellett volna szerepelnie. Ezért szerda délelőtt rákérdeztünk az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, az ÁNTSZ-nél és az Állami Egészségügyi Ellátóközpontnál arra, hogy hány halálos áldozatról tudnak. Cikkünk csütörtök reggeli megjelenéséig nem kaptunk erre választ. Délután kiadtak egy közleményt, amely szerint idén eddig négy ember halhatott meg nyugat-nílusi láz miatt, egy 30-39 éves illetve három 80 évesnél idősebb férfi, akik krónikus betegségben szenvedtek. A tisztifőorvos szerint nincs járvány, augusztus 23-ig 58 ember betegedett meg.

Ugyancsak megkerestük magyar – és európai – adatokat heti rendszerességgel megkapó Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot is, hogy befutott-e hozzájuk információ halálesetről. Cikkünk megjelenése után válaszoltak, magyar halálos áldozatról nem kaptak jelzést.

Rétvári Bence államtitkár kedden mindenesetre nem volt segítőkész a tájékoztatásban: Mesterházy Attila szocialista képviselő parlamenti kérdésére, hogy idén eddig hányan fertőződtek meg nyugat-nílusi láztól, annyit írt,

tájékoztatom, hogy a Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat honlapján elérhetőek a hazai járványügyi helyzetről kiadott heti tájékoztatók, melyek tartalmazzák az aktuális információkat a jelentendő fertőző betegségekről.

Magyarán: akit érdekel, az nézze meg. Bár ha a lázas betegségben elhunytak számát keresné, azt nem találja majd meg, mivel az tavaly is csak az év végi jelentésből derült ki.

Idén eddig 39 ember fertőződött meg itthon

Az esetek túlnyomó részében ártalmatlan, súlyosabb esetben viszont agyvelőgyulladással is járó, és akár halállal is végződő lázas betegséget Magyarországon idén augusztus 16-ig a 39 ember kapta el, és bár európai szinten a legtöbb beteg Olaszországban van, a múlt héten éppen nálunk nőtt legnagyobb arányban a betegek száma, 16 új megbetegedést regisztráltak – mondja az európai adatok alapján Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa.

Az európai központ által megosztott térképen látszik, a legtöbb beteg Heves megyében van, ott 10 emberről tudnak. A második Békés megye 5 beteggel, a többinél 1-3 eset fordult elő. Pest megyében 3, Budapesten két betegről tudnak. Az említett intézményeknél rákérdeztünk arra is, milyen állapotban vannak a betegek, de erre sem kaptunk választ.

ecdc.europa.eu

Az unión kívüli európai országok közül Szerbiában regisztrálták a legtöbb megbetegedést. Az európai központ 20 idei halálos áldozatról tud, Szerbiában 11, Görögországban 4, Olaszországban 3, Koszovóban és Romániában pedig 1-1 ember halt meg nyugat-nílusi láz miatt. Előző évben Európában 26 ember halt meg, és 202 beteget regisztráltak.

ecdc.europa.eu

Nem dicsekednek vele

Tavaly itthon négy ember halt meg nyugat-nílusi láz miatt, ám azt nem tudni, pontosan mikor. Két halálos esetről az európai adatok alapján számolt be a Weborvos november közepén. A hírt önállóan nem közölte az ÁNTSZ vagy az Emmi, utóbbi a sajtóban megjelent hírt erősítette csak meg. Azt írták, két Jász-Nagykun-Szolnok megyei, idősebb férfi hunyt el, akik több különböző krónikus alapbetegségben szenvedtek. Mindkettőjüknél a nyugat-nílusi láz legsúlyosabb formája, vírusos agyvelőgyulladás alakult ki. A négy halálos áldozat az ÁNTSZ év végi jelentéséből derült csak ki, amely szerint a másik két ember Pest megyében halt meg. Ők is 60 év felettiek voltak.

Az ÁNTSZ év közben, hetente publikált adataiban azonban nyoma sem volt a haláleseteknek, a 42. heti jelentésben találni utoljára említést a nyugat-nílusi lázról. Abban is csak azt közölték, az október 26-i állapot szerint 21 megbetegedést regisztráltak abban az évben – az idei tehát jóval fölötte jár ennek. A 2017-es éves összesítés szerint 23 eset fordult elő. A 2016-os év kiugró volt: 48 megbetegedést regisztráltak, hatan haltak meg.

Csapja le a szúnyogot

A nyugat-nílusi láz a közép-európai régióban és a Balkánon teljesen megszokott megbetegedés, jellemzően júliustól októberig fordul elő. A szúnyogcsípéssel terjedő vírus az esetek töredékében okoz csak tünetekkel járó megbetegedést, a betegek 10-20 százalékánál fordulhatnak elő enyhe, megfázásos tünetek vagy kiütés – mondta a hvg.hu-nak Kemenesi Gábor virológus. Az esetek kevesebb, mint egy százaléka jár súlyosabb szövődménnyel, például agyhártya- vagy agyvelőgyulladással. Főleg az idős vagy legyengült immunrendszerű emberek vannak veszélyben. A vírus ellen nincs orvosság, a betegek tüneti kezelést kapnak. A tünetmentes betegeknek később sem kell szövődménnyel számolniuk, véradásnál, szervdonációnál viszont okozhat gondot a szervezetben lappangó vírus, a másik embert ugyanis megfertőzhetik – tette hozzá a virológus.

Nagyon ritka esetben anyáról gyerekre átadódhat a vírus, szoptatás vagy terhesség alatt, érintéssel viszont nem terjed, szexuális úton sem – mondják az orvosok, akik szerint jó hír az, hogy aki egyszer túlesik a megbetegedésen, annak életre szóló védettség alakul ki ellene, és bár nincs ellene kezelés, a betegséget jóindulatúnak kell tekinteni.

A szakemberek szerint a betegség tünetek a szúnyogcsípés után 8-10 nappal jelentkezhentek, előfordulhat láz, nyirokcsomó-megnagyobbodás, gyerekeknél bőrkiütés, de fejfájás, izom- és izületi fájdalom is jelentkezhet. A tünetek egy-két hét alatt, tüneti terápia után elmúlnak. Súlyosabb esetben magas lázat, fejfájást, tarkókötöttséget érezhet a beteg, de mint említettük, kialakulhat agyvelő- és agyhártyagyulladás is.

A már említett Facebook-bejegyzésben a hajdúszoboszlói kórházigazgató Varga Tamás hangsúlyozta,

Magyarországon a betegség már az 1960-as évek vége óta jelen van, valamelyik magyarországi régióban minden évben fellobban, attól függően, hogy mennyi a szúnyog. A betegség megjelenése és terjedése tehát semmiképpen nem hozható összefüggésbe az Európába irányuló migráció fokozódásával!!

Tételesen leírta, hogyan lehet megelőzni a bajt:

• A megelőzés legkönnyebb és legjobb módja, ha a szúnyogcsípések ellen védekezünk, használjunk szúnyogriasztót, különösen sötétedéskor és hajnalban. Ilyenkor hosszú ujjú felső és hosszúnadrág viselése is ajánlott, ha nem szükséges, ne menjünk ki a szabadba
• A lakásba lehetőleg ne jusson be szúnyog, vagy ha bejutott, használjunk szúnyogirtó spray-t
• Fontos, hogy ne legyen olyan hely, ahol a szúnyogok szaporodni tudnak, a felesleges vizet öntsük ki a virágtartókból, vödrökből, hordókból, kertes házakban az esőcsatorna alá állított csapadékvíz-gyűjtő dézsából. A háziállatok táljaiban, illetve a madáritatókban hetente cseréljük a vizet. A gumiabroncsból készített gyermekhinták alsó részére fúrjunk lukat, hogy a víz ki tudjon folyni belőle. A felfújható kis gyerekmedencéket használat után kiürítve és oldalra fordítva tároljuk.

Az emberek esetében védőoltás nincs, (lovak esetében azonban van), a legjobb ezért, ha igyekszünk elkerülni a fertőzést. Ennek legegyszerűbb módja a különböző szúnyogriasztók és szúnyogirtók alkalmazása. Magyarországon a hazatérése után még 30 napig nem adhat vért olyan személy, aki a fertőzéssel érintett területen járt

Ez a fajta szúnyog pont a városi környzetet szereti

Egy laikus nem tudja felismerni, melyik a különösen veszélyes, fertőzött szúnyog – mondja Kemenesi Gábor. Az viszont adhat támpontot, hogy a szúnyogok közül a nyugat-nílusi lázat terjeszteni képes fajta kifejezetten a pangó vizesárkokat és vizes területeket, illetve a ház körüli, vízzel teli edényeket kedveli.

Tipikusan arról a fajról van szó, amely városi környezetben jól talál tenyészhelyet, de ugyanez igaz az árterületre is.

A vírust a vadmadarak szállítják egyik országból a másikba, a szúnyogok tőlük kapják el a fertőzést. A fertőzött szúnyog fertőzött petéket rak le, így a szúnyogszezonnal arányosan nő a megbetegedések száma. Idén ráadásul a szezon is korábban kezdődött bő két héttel, Kemenesi Gábor azt mondja, ez lehet az oka a több megbetegedésnek is. A vírus nem csak az embert, a lovat is veszélyezteti (bár egyikük sem fertőz tovább), a virológus úgy tudja, az országban több ló is megbetegedett.

Szokatlanul korai szezon

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ is azt írta korábban, szokatlanul korán kezdődött a nyugat-nílusi lázas fertőzés szezonja. A táblázatukból az is kiderül, idén megugrott a megbetegedések száma is. Augusztus 9-ig az unión belül 231 esetet regisztráltak – a grafikon arról a hétről származik – azóta a szám tovább nőtt.

ecdc

A szervezet azt írta, míg 2016-ban és 2017-ben a szezon a 28. héten kezdődött, addig idén az első eseteket már a 26. héten jelentették. 2014 és 2017 között a 25-31. hét között 5-25 esetet regisztráltak, addig 2018-ban ugyanebben az időszakban már 168 megbetegedés fordult elő. A megbetegedések új területeken is megjelentek, a központ figyelmeztette a fertőzött területen élőket és nyaralókat, hogy veszélynek vannak kitéve. A vírus ellen önmagában nem, csak a szúnyog ellen lehet védekezni.

A szervezet javaslata szerint

• a fertőzött területen élőknek védekezniük kell a szúnyogcsípések ellen
• a korai felismerés érdekében a klinikai szakembereknek ismerniük kell a járványügyi helyzetet
• az érintett területről visszatérőket vonják be differenciáldiagnosztikai eljárásba
• az EU 28 tagállamában az érintett területen élőknél vagy arról visszatérőknél 28 napig el kell halasztani a véradást, vagy tesztet kell elvégezni, hogy kiszűrjék a fertőzést és megakadályozzák a továbbfertőzést.