Az uniós szerv legfrissebb, augusztus 10-e és 16-a közötti időszakra vonatkozó adatai szerint a közösségen belül 41-en fertőződtek meg a betegséggel, Magyarországról 16-an, Görögországból 15-en, Romániából 8-an, Horvátországból ketten. (A nem EU-s tagállamokból 24 megbetegedést jelentettek, mindet Szerbiából.)

Magyarországon senki nem halt bele a nyugat-nílusi lázba, de Görögországban egy, Szerbiában pedig kettő fertőzött igen. Ráadásul Horvátországban egy olyan helyen is megjelent a fertőzés, ahol eddig nem.

Magyarországon Bács-Kiskun megyéből jelentették a legtöbb fertőzést az elmúlt időszakban, ötöt, Pest megyéből hármat, Budapestről kettőt.

2018-ban Magyarországról már 39 fertőzést jelentettek, eddig senki nem halt bele a fertőzésbe. (Szerbiában már 11-en, Görögországban 4-en, Olaszországban 3-an, Koszovóban és Romániában 1-1 ember.)

Meg kell előzni a szúnyogcsípést

Az MTI augusztus 2-án hírt adott a nyugat-nílusi vírusról, akkor az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztályának osztályvezetője, Molnár Zsuzsanna arról beszélt, Magyarországon nem fordul elő tömegesen a vírus. Hozzátette, a szúnyogok elleni védekezés, a megelőzés fontos.

Elmondta: a vírust a költöző madarak hozzák be Európába, és a szúnyogok terjesztik. Az ember szúnyogcsípés révén fertőződik meg, a betegség emberről emberre természetes úton nem terjed.

Azokon a területeken azonban, ahol a vírus cirkulál, a véradományok gyűjtését fel kell függeszteni. Ha valaki akár egy éjszakát is töltött olyan helyen, ahol megjelent a vírus, azt 28 napra ki kell zárni a véradók közül - hangsúlyozta.

A betegségre specifikus terápia nincs, csak tüneti kezelést lehet alkalmazni. Oltóanyag nem áll rendelkezésre, a kísérleti vakcinák még fejlesztés alatt állnak - közölte Molnár Zsuzsanna.

A szakember szerint a szúnyogcsípést kell megelőzni, elkerülni. Csökkenteni kell a szúnyogtenyészhelyek számát, szúnyoghálót, szúnyogriasztót kell alkalmazni. Mivel a szúnyogok szürkületben, hajnalban támadnak, ilyenkor érdemes hosszú szárú nadrágot hordani.

Az osztályvezető tájékoztatása szerint a fertőződést követően 80 százalékában tünetmentes marad az ember. A szúnyogcsípés után 3-14 nap múlva jelentkezhetnek az első tünetek. A fertőzés jellemzően influenzaszerű tüneteket okoz: láz, fejfájás, gyengeség, izom- és ízületi fájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, esetleg nyirokcsomó-megnagyobbodás, de bőrkiütés is megjelenhet.

Az emberek az esetek többségében 3-6 nap alatt meggyógyulnak, de súlyos esetekben idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek, és agyvelő- vagy agyhártyagyulladás is kialakulhat. Ez jellemzően a 60 éven felülieket érinti. A tünetek: fejfájás, láz, tarkómerevség, zavartság, merevség, görcsök, mozgáskoordinációs zavarok. Az immungyengeséggel járó állapotok növelik az elhalálozás kockázatát.

Tavaly 23 megbetegedést regisztráltak Magyarországon.

A minisztérium nem válaszol

Kedden Mesterházy Attila (MSZP) írásbeli kérdésére, miszerint hány fertőzöttet regisztráltak itthon, Kásler Miklós miniszter megbízásából Rétvári Bence azt válaszolta, az ÁNTSZ hetente ad ki járványügyi tájékoztatót, melyek tartalmazzák az aktuális információkat.