Orbán álma valósulhat meg a Corvinus átalakításával

Mindig is a neoliberális gazdaságtan hazai fellegvárának tartották a Budapesti Corvinus Egyetemet, így nem csoda, hogy a 2010-es kormányváltás után sokáig szúrta a Fidesz szemét az egykori vámpalotában működő intézmény. Többször is hozzáfogtak, hogy ellehetetlenítsék, feldarabolják, vagy legalább megszerezzék. Végül utóbbi sikerült nekik 2016-ban, amikor Orbán Viktor egyik ideológusa, a Századvég konglomerátum alapítója, Lánczi András lett az egyetem rektora. A Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank ekkor már házon belül volt, a Corvinuson hozta létre ugyanis az MNB a máig működő jegybanki tanszékét. (Sokak szerint Matolcsy belépése kellett ahhoz, hogy az intézmény megmeneküljön.)

MNB tanszék a Corvinus Egyetemen 2016. áprilisában.

Túry Gergely

A térfoglalás után most jön a teljes "felújítás". Az egyetemet ugyanis átalakítják, az Emberi Erőforrások Minisztériumától előbb az innovációs tárcához, majd egy közalapítványhoz kerül a tervek szerint, és az út végén magánegyetemmé válhat. Az elmúlt napokban több corvinusos oktatóval és diákkal beszélt a hvg.hu. Konkrétumokról még keveset tudni, de beszélgetőpartnereink abban egyetértenek, hogy a magánegyetemmé válás a kecskeméti Matolcsy-egyetemet, az unortodox gazdaságpolitika központját hozhatja helyzetbe. Ha a Corvinuson csökken a hallgatói létszám, akkor a most Neumann Jánosról elnevezett, korábban Pallasz Athénénak hívott egyetemre fanyalodnak rá többen, miközben a Corvinus alapítványi iskolaként (az állam mellett olyan gigacégek is megjelenhetnek majd az egyetemnél, mint a Mol és az OTP, ezért ha részben is, de megállja helyét a magánegyetem kifejezés) lehet a helyszíne Orbán álmának, ő már több éve Magyarországon működő, de angolul is képzést adó business schoolt szeretne.

Évek óta nem beszéltem Matolcsy Györggyel, de tudom, szívesen segítene, hogy az intézmény a magyar közgazdászképzés fellegvára maradjon, és még jobb legyen. Kettőnk elképzelése itt találkozik. Három évig tart a mandátumom, és nem vagyok újraválasztható. Ezalatt nem lehet csodát tenni, de az irányokat be lehet állítani.

Ezt mondta Lánczi a HVG-nek adott Portré-interjújában 2016 májusában, miután rektorrá választották, az új irányokat pedig – úgy látszik – beállította.

Lánczi András, rektor

MTI / Balogh Zoltán

Nehéz elhinni, forrásaink is kétkedve fogadták, de az egyetemnél megpróbálják azt a látszatot kelteni, hogy a Corvinus átalakítása egy hallgatóktól érkező, alulról szerveződő folyamat. Ugyanis – ahogy arról a 168 Óra is beszámolt – a nyár végén szinte a semmiből létrejött egy Facebook-közösség, a Diákok a megújult Corvinusért. A csoport alapítói szerint az egyetem nem nyújt versenyképes oktatást a közgazdaságtan és az üzleti élet területén, ezen akarnak változtatni.

A kormányközeli Mandiner szerint a csoport a Fidesz-közeli Mathias Corvinus Collegium – az MCC alapítója Tombor András, aki Habony hitelezője, cége pedig korábban megvette a Mandiner üzemeltetési jogait – augusztusi, börzsönyi táborában alakult, nem kisebb igény fogalmazódott meg, mint hogy „világszínvonalú üzleti képzésért ne kelljen külföldre menni”. Egy akkori résztvevő azt mondta, az egész beszélgetés a megújításról annyira profi volt, hogy az nem lehetett spontán, biztosra veszi, az egész egy jó előre megírt és jóváhagyott forgatókönyv szerint zajlott. Megfogalmazódott a követelés, hogy az egyetem legyen szabadabb az államtól, a vezetőség pedig hallgassa meg a diákokat.

Jobb élet

Nem sokkal később a Corvinus egy alumnusa szintén a Mandinerre megírta a reformigényeket. Önállóság, mert csak ezt követően jöhet az innováció és a hatékonyság, a költségvetés növelése, az oktatói béremelés. „A versenyképes oktatás a versenyképes oktatókon múlik, de mindez lehetetlen, ha az egyetem nem képes a privát szektor béreinek szintjét kínálni” – írta a szerző, aki kétnyelvű oktatást is követelt. Augusztus legvégén a Diákok a megújult Corvinusért egyik tagja, Sajti Kontor arról írt, hogy azért kezdték meg tevékenységüket, hogy „még több magyar diáknak adasson meg a lehetőség, magasabb képzettségre, fizetésre, jobb életre”.

Fazekas István

Barta Márton, a Budapesti Corvinus Egyetem stratégiai igazgatója néhány napja interjút adott a Portfoliónak, azt mondta, évek óta tart a Corvinus megújulási periódusa, a vezérlő elvük pedig az, hogy a képzés, a munkaerőpiacra kerülő hallgatók tudásának minősége folyamatosan emelkedjen. Nem tudni, mennyire függetlenül a diákcsoporttól, ő is kétnyelvű, igazi nemzetközi egyetemről beszélt.

Barta távlatokban gondolkodva kijelentette, ha minden jól megy, és „előre tudunk lépni azokon a területeken, amelyeken szeretnénk, akkor azt ki lehet tűzni, hogy a következő évtized végére a szakterületén Európa 100, a világ 200 legjobb egyeteme között legyen a Corvinus. Ez közép-európai vezető szerepet jelentene.” Majd rögvest ezután arról beszélt, a mostani 30-hoz közelítő szám helyett a 20-hoz vinné közelebb az egy oktatóra jutó hallgatói létszámot. Erre mondta azt egyik forrásunk, egy oktató, hogy az egyetemre évről évre többen jelentkeznek, idén nyáron majdnem 3500 gólyát vettek fel, ha tényleg így akarják javítani az oktatás minőségét, akkor az elitegyetemséghez közelebb kerülne a Corvinus, de a fel nem vetteknek valahol „helyet kell találni”.

Az új tanév kezdetére beszélgetős estet rendezett a reformigénnyel fellépő csoport, a rendezvényen megjelent Lánczi is. Arról beszélt, hogy egy rektornak meglátása szerint konzervatívnak kell lennie, a meglévő struktúrákat kell működtetnie, ráadásul a magyar egyetemek nagyon nehezen mozdulnak, sok szempontból egyfajta szocialista nagyvállalathoz hasonlóan működnek. Az oktatói fizetésemelésről azt mondta, nincs összhangban a teljesítmény és a jövedelem. Nem lehet úgy egyetemet csinálni, hogy az oktatóknak 3-4 állásuk van az egyetem mellett, de úgy sem, hogy minden második hallgató munka mellett végzi a tanulmányait.

Fazekas István

Nagy a külső nyomás, belülről pedig rengeteg felismerés van: ahhoz, hogy lépni tudjunk, kell politikai akarat, gazdasági tervek, és meg kell változtatni azt a belső kultúrát, ahogy egy egyetem működik

– mondta Lánczi, aki megkapta a csoport nyolc pontból álló követelését is.

A diákcsoport követelései nem újak, néhány éve határozott szándék van arról, hogy a magyar felsőoktatást egy sokkal kedvezőbb pályára kell állítani – ezt már Pavlik Lívia, a Corvinus kancellárja mondta. Az eseményen ott volt György László is, az innovációs tárca gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára is (ide kerülhet átmenetileg az egyetem), aki egyben az ELTE Gazdálkodástudományi Intézetének az adjunktusa is, a kormányzati elképzelést ismertetve azt mondta, a kabinet olyan rendszert akar, ahol a verseny mindenhol, így a felsőoktatásban is jelen van. Vagyis:

a kormányzat feladata, hogy olyan körülményeket teremtsen, ahol az egyetemek versenyezhessenek egymással a legjobb hallgatókért, ezáltal a legjobb eredményeket felmutatva.

Mol és OTP

Nem kis meglepetésre ott volt az eseményen Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója is. Egy részt vevő corvinusos diák azt mondta, az üzletember olyan otthonosan mozgott az egyetemi vezetők körében, mintha hazajárna. Hernádi azt mondta, versenyképes, nyelveket beszélő hallgatókra van szüksége a munkaerőpiacnak. A cégvezető szerint a magyar vállalatoknak folyamatosan szükségük van a magas színvonalú tudásra, és ezt elsősorban a magyar egyetemektől kaphatják meg.

Hernádi megjelenése tervszerűnek is mondható, ugyanis – ahogy azt a 168 Óra elsőként megírta – amikor az innovációs minisztérium átadná a Corvinus ingatlan- és egyéb vagyonát egy közalapítványnak, ott a Mol és az OTP is megjelenne, az állam mellett ezek a cégek is beszállnának az alapítványba. Hernáditól és Csányitól nem áll távol az oktatásügy, a SEED üzleti iskola (SEED School for Executive Education and Development) 2014-ben olyan alapító vállalatokkal jött létre, mint az OTP és a MOL. Itt elsősorban a közép- és kelet-európai vállalatok igényeire összpontosítva vezetőképző programokat, valamint részidős MBA-képzést kínálnak.

Fazekas István

Érdekesség, hogy Orbán Viktor már hat évvel ezelőtt angol nyelvű üzleti képzést kínáló „business schoolt” álmodott meg Magyarországra. Egy éve azt írtuk, hogy az egészből nem lesz semmi, holott a Mol 2014-es projekt-összefoglalójában még az szerepelt, hogy öt-tíz éven belül Európa 30 legjobb üzleti iskolája között lesz az intézmény.

Itt a magánegyetem, Orbán angol nyelvű képzést kínáló business schoolja

– foglalta össze egy corvinusos tanár, aki saját elmondása szerint nem kapott semmilyen hivatalos tájékoztatást az egyetemtől, csak „összerakta a puzzle darabjait”.

Szerdán döntött a kormány a Corvinus ügyéről, 2019 júniusától egy állami alapítási alapítványhoz kerül az egyetem, addig az innovációs tárcához lesz a fenntartója. „A kormány jelentős vagyont fog az alapítványnak juttatni.” (Megvan a döntés arról, hogy ez mekkora összeg lesz pontosan, de ezt nem árulta el a miniszter, százmilliárdos összegekről hallani.)

Így nagyobb szabadságot kap az intézmény, a cél, hogy a Corvinus nemzetközi viszonyok között is a 200 legjobb egyetem közé kerüljön. Gulyás a csütörtöki Kormányinfón elmondta, a fennálló hallgatói jogviszonyokat a mostani változás nem érinti, és a kormánynak elviekben nincs olyan szándéka, hogy csökkenjen a Corvinuson a hallgatói létszám. Ugyanakkor az egyetemnél cél, hogy csökkenjenek az oktatói terhek, úgy is, hogy egy tanárra kevesebb diák jusson. A tárcavezető röviden arról is beszélt, hogy a mostani arányt a fizetős és a nem fizetős (most állami ösztöndíjas, később Corvinus-ösztöndíjas) diákok között megváltoztassák.

Az egyelőre nincs tervben, hogy ezt a modellt más intézménynél is bevezessék.

Matolcsy helyzetbe kerül

Mindennek a farvizén pedig a kecskeméti Neumann János Egyetem járhat jól. (Az egyetem és Matolcsy György kapcsolatáról részletes cikket írt nyáron a Magyar Narancs.) Az ottani beruházás I. ütemének befejezése 2019 júniusára várható, most 13,1 milliárd forintnál jár. Szakértői becslések 40-50 milliárdos összköltséget emlegetnek, meg azt, hogy Magyarországon így is éppen elég gazdasági képzés van, a kecskeméti beruházás tehát ebben a formában értelmetlen.

A Neumann János Egyetem épülő új campusa Kecskeméten, 2017. november 22-én.

MTI / Ujvári Sándor

Az egyetemen – amelyet a Magyar Nemzeti Banktól pénzhez jutó Pallas Athéné Alapítványokon keresztül teljes egészében közpénzből építenek – most ősszel 1361 elsőéves kezdte meg tanulmányait, de ez a szám a hvg.hu szakértő forrásai szerint a jövőben mindenképpen növekedni fog. Egyetemi oktatói körökből többen felhívták a figyelmünket arra, hogy a Matolcsy-egyetem nemcsak közpénzszivattyú, hanem agyelszívásban is jeleskedik, a 2016-ban alapított Gazdaságtudományi Karra lényegében leigazoltak egy komplett BME-s tanári kart, majdnem 30 szakember tette át székhelyét az egyik gazdasági karról a másikra.

Oktató már van, most lesznek diákok is, olyanok, akik a Corvinusra szerettek volna jönni, de a létszámcsökkentés miatt majd megpróbálják Kecskemétre terelni őket

– mondta egy Corvinus-oktató a Gazdálkodástudományi Karról. „Kreatív módszerekben nem lesz hiány” – tette hozzá.

(A témával kapcsolatban kerestük a Corvinust, kommunikációs igazgatósága mindössze annyit közölt, sajtóértesüléseket nem kommentál, a konkrét információk birtokában fog tájékoztatást adni.)