Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

A kormány egy nagy közös adatbázisban tárolná a térfigyelő kamera felvételeket, ráadásul arcfelismerő szoftvert is alkalmaznának. A jogvédők szerint azonban ehhez nincs meg a megfelelő indok.

Megkezdődött az Országyűlésben a közterület-felügyelő kamerák felvételeinek központi tárolását lehetővé tévő törvénymódotás vitája. - Egyszerűbben ismerhetik meg a kamerafelvételeket a bűnüldöző szervek azzal, hogy a jövőben a rögzített kamerafelvételeket központilag tárolják - közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Kontrát Károly szerint a rendszer teljes kiépülésével megszűnik a felvételt készítő szervezetek, hatóságok helyi adattárolása, és emellett számos garanciális elem is szerepel a javaslatban, hogy az adatok tárolása és továbbítása a lehető leghatékonyabb legyen.

De miről is van szó? A Belügyminisztérium egy központi tárhelyen tárolná azoknak a térfigyelőkameráknak a felvételeit, amelyek közutakon készítenek felvételeket, a rendőrség, vagy a közterület-fenntartók működtetik őket, a bankautomatáknál és a tömegközlekedési eszközökön rögzítenek képeket. Ezeket 30 napig őrizné, utána törölni kellene őket. A tárhelyen a felvételeket nem láthatná senki, és hozzáférést is csak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), a rendőrség, bíróság, ügyészség kérhetnek a tervek szerint bűncselekmény megelőzése, felderítése és büntetőeljárás lefolytatása miatt.

©

Körülbelül 4000 kamerát működtet az országban csak a rendőrség. A felvételeket általában 5 napig lehet megőrizni, ez nőne ma 30 napra automatikusan (most csak akkor nem törlik, ha ezt valamilyen eljárás megindulása miatt kérik). A közterület-felügyelet 8 napig őrzi meg a több tízezer kamerájának felvételét. A közúti közlekedés megfigyelésére is működnek kamerák, és a törvény bevenné a "közösbe" a bankautomaták és bankok több tízezer kamerájának felvételeit is - magáncégek felvételei kerülnek az állami rendszerbe. A cikk szerint több területen is kötelező lenne elvégezni GDPR hatásvizsgálatot, amire a törvényjavaslat nem utal, a 30 napra megnövelt tárolási igény pedig szembemegy az Alkotmánybíróság 2005-ös rendelkezésével.

A biztonság vagy a jogvédelem a fontosabb?

Ezt el kell dönteni, mondja a hvg.hu-nak Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatója. Egy kamera nem sokat ér magában, ha nem lehet hozzáférni a felvételeihez, márpedig most ez is előfordulhat. Úgyhogy egy ilyen közös adatbázisnak igenis megvan a létjogosultsága. Külföldön is több helyen megvalósult ez, Nagy-Britanniában, vagy Belgiumban a terrorcselekmények felgöngyölítéséhez használnak már ilyen, ehhez hasonló rendszereket. Vannak bűncselekmények, amelyekre később derül fény, ezeknél is jól jöhetnek ezek a felvételek, amelyeket most sokkal hamarabb meg kell semmisíteni. EU-s direktíva nincs ezen a területen, mivel ennek a kérdésnek a szabályozása tagállami szinten történik.

©

Kis-Benedek József arról is beszélt, hogy ha a megelőzéshez is felhasználnák a felvételeket, akkor azokat egy elemző csoportnak (ami szoftverekből és emberi erőforrásból áll össze) folyamatosan elemeznie kell. Vagyis a befutó felvételeket folyamatosan kiértékelné egy csapat - ez további kérdéseket vet fel a videók felhasználásával kapcsolatban.

Nem ilyen optimista a TASZ ebben a kérdésben. Ahogy Asbóth Márton, a TASZ szakértője mondja, amennyire most tudható, a javaslatnak két eleme van, ebből csak az egyik az, hogy a kamerákat összekapcsolnák, azaz hogy egy központi adatbankban tárolnák a felvételeket. A másik javaslat pedig az, hogy arcfelismerő szoftvert is használnának. A jogász szerint mindkettő

súlyosan alapjog-korlátozó lépés lenne,

ami csak megfelelő indok esetében jogszerű, de a TASZ nem látja azt az okot, ami ezt indokolná. A kormány hivatkozási alapja ugyan a bűnüldözés - ez egy elfogadható indok lehetne, de csak konkrét gyanú felmerülése esetén. Ha valakit bűncselekménnyel – vagy akár ennek előkészületével – gyanúsítanak, beavatkozhatnak a magánszférájába a cselekmény felderítése érdekében. De mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, vagyis különös ok nélkül, tömegesen nem alkotmányos dolog adatot gyűjteni, márpedig a javaslatban a bűnmegelőzés is szerepel mint cél. Ez az előre összegyűjtött adat ugyanis teljes profil létrehozását tenné lehetővé: láthatóvá válna, ki hova jár, milyen bankba, üzletekbe megy ügyet intézni, hogy él. Ez súlyosan Alaptörvény-ellenes, a személyi számot is emiatt törölték el még a rendszerváltás után, mert az is a teljes profil létrehozását tette volna lehetővé.

©

Mi van a manapság annyira kiemelt témaként kezelt terrorizmus kérdésével? Ha valaki a rendőrség látókörébe kerül, azaz felmerül a gyanú, hogy terrorista cselekményre készül, egyedi intézkedéssel elrendelhető megfigyelés: internetes tevékenység ellenőrzése, lehallgatás, a szakszolgálatok adatgyűjtő módszerei. De preventív adatgyűjtés, vagyis az előtti, hogy valaki a rendőrség látókörébe kerülne, nem jogszerű. Ezzel Asbóth szerint

olyan világba csöppennénk, mintha mindenkinek lenne egy személyi rendőre

bűnmegelőzési céllal. Ez súlyos korlátozása a magánszférának, és ez a korlátozás nem arányos az elérni kívánt céllal, márpedig a jogkorlátozásnak mindig arányosnak kell lennie az elérendő céllal.

Már létező példákkal természetesen "mindkét oldal" igazát alá lehet támasztani. A két évvel ezelőtti körúti robbantás forgatókönyvét, illetve az elkövető pontos útvonalát, tehát, hogy honnan jött, és ami talán ennél is fontosabb, merre menekült, sokkal gyorsasbban feltárták volna a rendőrök, ha egy helyen megtalálnak minden felvételt.

Ellenpélda lehet az a kiterjedt megfigyelőrendszer, amely egész Kína publikus helyszíneit pásztázza. Filmekbe illő, hogy rövidesen az iskolákban is megjelennek a mindentlátó szemek, a cél pedig ugyanaz: látni akarják, mit csinál egy diák, ha nem a tanárra figyel éppen. De írtunk már arról is, hogy mi másra használják még az arcfelismerő technológiát Kínában. Nemrég egy körözött bűnözőt azonosítottak egy olyan koncerten, ahol hatvanezer ember bulizott.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Súlyos sérültje is van a veszprémi gázrobbanásnak – videó

Súlyos sérültje is van a veszprémi gázrobbanásnak – videó

Reagált az ELTE: Nincs gazdasági vészhelyzet

Reagált az ELTE: Nincs gazdasági vészhelyzet

Családapák új álma: 825 lóerős kombi Mercedes E-osztály

Családapák új álma: 825 lóerős kombi Mercedes E-osztály

Az 5 legnagyobb kihívás, amellyel egy magyarországi vállalkozásnak manapság szembesülnie kell

Az 5 legnagyobb kihívás, amellyel egy magyarországi vállalkozásnak manapság szembesülnie kell

Megtörténhet az elképzelhetetlen: néhány éven belül kihalhatnak a tigrisek

Megtörténhet az elképzelhetetlen: néhány éven belül kihalhatnak a tigrisek

Megszűnnek a rendszeres sajtótájékoztatók a Fehér Házban

Megszűnnek a rendszeres sajtótájékoztatók a Fehér Házban