Célkitűzéseiről beszélt csütörtökön a Magyar Diaszpóra Tanács VIII. plenáris ülésén Orbán Viktor. A miniszterelnök nagyrészt megismételve májusi parlamenti programbeszédét, azt szeretné, ha 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legversenyképesebb országa közé tartozna, és megállna az országban elkezdődött népesedési hanyatlás. A kormányfő a célok között említette még a Kárpát-medence gyorsforgalmi, gyorsvasúti összeköttetéseinek megteremtését, valamint Közép-Európa egységes politikai és gazdasági térségként való felépítését és

az ország energiafüggetlenségének megvalósítását.

Utóbbiról azt mondta, meg kell szüntetni az orosz energiától való egyoldalú függést, és el kell érni, hogy Magyarországnak legyen belső kapacitása és többcsatornás hozzáférése országhatáron kívüli energia-erőforrásokhoz is. Ebből a szempontból Orbán szerint a paksi bővítés

a magyar szuverenitás lényegéhez tartózó beruházás.

A miniszterelnök csaknem ötvenperces beszédében 2022-ig megvalósítandó tervnek nevezte a hazaszeretet kultúrájának megerősítését és az öngyűlölet kultúrájának visszaszorítását, amelynek kulcseleme szerinte a nemzeti alaptanterv megalkotása.

A versenyképesség javítása érdekében Orbán szerint hamarosan „átfogó, nagy döntések” várhatók. A demográfiai célokkal kapcsolatban új eszközök bevezetését ígérte, és utalt a most zajló nemzeti konzultációra is, amelynek célja, hogy a témában közmegegyezés jöjjön létre, és minden erről szóló vitát már előre rendezzenek. A kormányfő az elmúlt egy év legfontosabb történésének azt nevezte, hogy

az áprilisi országgyűlési választás garantálta Magyarországnak a következő négy évre is a belpolitikai stabilitást.

A kétharmados eredmény szerinte parádés, és segítségével akár alkotmánymódosítást is be tudnak vetni, amellyel, mint hangsúlyozta, éltek és élni is fognak, ha a stabilitás érdekében szükséges. Beszélt az Ukrajnával való kapcsolatról is: a kormány szerinte a mostani ukrán politikai vezetéssel semmilyen megállapodásra nem lát esélyt, de már annak is örülnének, ha az országban kialakult magyarellenesség nem súlyosbodna.

Nekünk jogaink, lehetőségeink vannak, elvárjuk Ukrajnától, hogy velünk szövetséges, baráti viszonyt folytasson, ne sanyargassa, ne szorongassa és ne üldözze azokat a magyarokat, akik ma Ukrajna állampolgárai. Adja meg, ami nekik jár, és használja ki a lehetőséget, hogy Magyarország készen áll Kárpátalja és az azon túli térségek fejlesztésében részt venni, és hozzájárulni Ukrajna stabilizálódásához és felemelkedéséhez

– fogalmazott a miniszterelnök.