Az Mfor becslése alapján a tavalyi évben 3,8 évnek megfelelő késést halmoztak fel a vonatok Magyarországon. A MÁV közlése alapján végzett összesítés szerint ez megközelítőleg 2 millió perc.

A MÁV a lappal közölte:

az országos vasúthálózaton 2018-ban több mint egymillió személyszállító vonat közlekedett, ezek 87 százaléka menetrend szerint érkezett a célállomásra.

Késés tehát az összes vonat 13 százalékát érintette, egy évvel korábban ez az arány 12 százalék volt. De még így is jobb a helyzet, mint 2012-2013-ban volt: akkor a közlekedő vonatok 17-18 százaléka nem tudta tartani a menetrendet.

Fontos még, hogy:

• az összes járatra vetített késés átlagosan 2 perc volt;
• azok járnak rosszabbul, akik regionális járatokkal közlekednek, itt a legnagyobb a késés esélye.

Cikkünk megjelenése után levelet kaptunk a MÁV-tól:

A 2018-ban közlekedő 1.031.081 személyszállító vonat közlekedési ideje 159 év volt – ehhez érdemes viszonyítani az MFOR-tól átvett cikkben megjelent 3,8 évnyi késést. A vonatok 87%-a menetrend szerint érkezett a célállomásra, az összes járatra vetített késés átlagosan 2 perc volt. Fontos megjegyezni, hogy a vonatok késési adatai nem jelentik azt, hogy az utasok összességében ennyit késtek volna, mert a késések összesített adatában olyan járatok is szerepelnek, amelyek utasait a késést eredményező ok felszámolását megelőzően eljuttattuk a célállomásra.

A 2017. évhez képes kedvezőtlenebb múlt évi adatok többnyire a rekonstrukcióval érintett pályaszakaszokat érintik, ugyanis 2018-ban két frekventált elővárosi vasútvonalat (Budapest–Pusztaszabolcs és Budapest–Hatvan) érintő átépítés kezdődött el. A felújítás alatt álló, 80a jelzésű, Budapest–Hatvan szakasz hatással van a Budapest–Hatvan–Miskolc–Nyíregyháza vonalra és mellékvonalaira, a 40a jelzésű, Kelenföld–Pusztaszabolcs vonalszakasz közlekedése pedig hatással van a teljes, Budapest–Pusztaszabolcs–Pécs vonal késési adataira, sőt, az érintett szakasz felújítása miatti kerülő útvonalra terelt személy- és teherforgalom miatt a Budapest–Székesfehérvár–Nagykanizsa vonalon keletkezett késésekre is. A vasúttársaság azt várja a Kelenföld–Százhalombatta és a Budapest–Hatvan vonalszakasz teljes felújítása után, hogy stabilabb, kiszámíthatóbb lesz a menetrend, a nagyobb pályasebesség révén csökken az elővárosi vonatok menetideje, az átmeneti kényelmetlenségek után pedig magasabb színvonalú szolgáltatást vehetnek igénybe az utasok és az áruszállító vasúti társaságok.

A szolgáltatási színvonal fejlesztése a jövőben sem áll meg: az új járműbeszerzések révén az elővárosban szinte teljes mértékben modern motorvonatok szállítják majd az utasokat, a váci és a ceglédi vonalon év végétől új, nagykapacitású, emeletes motorvonatok szállítják majd az utasokat.

A járatpontossággal kapcsolatos adatok egyértelműen tükrözik a már felújított és az éppen felújítás alatt álló vonalak menetrendszerűségre gyakorolt hatását. A pályarekonstrukciónak és járműpark-korszerűsítésnek köszönthető szolgáltatásminőség-javulást a múlt évi számok egyértelműen igazolják.  A felújított Budapest–Esztergom vonalon 2017-hez képest 31,5%-kal nőtt a pontos vonatok száma, míg az egyik legforgalmasabb szakaszon, Budapest és Győr között 1,5%-kal  emelkedett a járatpontosság. A percben mért fajlagos késés mindkét példaként említett vonal esetében csökkent: Budapest–Esztergom viszonylatában kevesebb mint a felére esett vissza, de  Budapest–Győr vonal tekintetében is 10%-kal csökkent a fajlagos késés mértéke.

A kialakított menetrendeknek, a jegyértékesítés korszerűsítésének, a pályafejlesztéseknek, a felújított kocsiknak és az új motorvonatoknak köszönhetően az elmúlt három évben országos viszonylatban mintegy 4 millióval nőtt a MÁV-START utasszáma, a növekedés leginkább a nagy elővárosi forgalmat lebonyolító szakaszokon kiugró. A tavaly év végi adatok alapján a legjelentősebb utasforgalom-emelkedés az elővárosban a fent említett, Budapest-Déli–Tatabánya szakaszon volt, ahol tavaly 24 százalékkal választották többen a kötöttpályás közlekedést, egész évben közel 4,8 millióan utaztak. Az esztergomi és a székesfehérvári vonalon 22–22 százalékos a növekedés, mindkettőn rekordszámban vásároltak menetjegyet – előbbi esetében 3,9, utóbbinál 9,4 millió utas. A kunszentmiklós-tassi vonalon – a modern FLIRT motorvonatok közlekedésének is köszönhetően – szintén jelentős, 21 százalékos volt az emelkedés 2017 és 2018 negyedik negyedévét összehasonlítva; tavaly – a teljes évre vonatkoztatva – közel 1,9 millió utazást regisztráltak. (Ezen utasszámadatokban nincsenek benne a jogszabály alapján díjmentesen utazók, pl. 65 év felettiek, 6 év alattiak, határon túli magyarok, díjmentesen utazó diákcsoportok, valamint a fővároson belül Budapest-bérletet használók. Az egyes vonalaknál kimutatott számok azokat az utasokat jelzik, akik viszonylatos menetjeggyel vagy bérlettel utaztak az adott vonalon.)