Kutatni akarnak, nem politizálni – mondják az új NKE-s intézetvezetők

Új kutatóközpont alakult a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, amely akár az átalakítandó MTA-s kutatóintézetek átvételében is szerepet játszhatnak. Az érintettek tagadnak.

  • Dercsényi Dávid Dercsényi Dávid
Kutatni akarnak, nem politizálni – mondják az új NKE-s intézetvezetők

Egyre több információ szól a Magyar Tudományos Akadémia átszervezéséről, illetve arról, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) létrehozták az Eötvös József Kutatóközpontot (EJK). Ez arra is alkalmas lenne, hogy befogadjon más egyetemekhez és állami intézetekhez kapcsolódni nem tudó intézeteket és kutatócsoportokat, ilyen információk jutottak el a hvg.hu-hoz. A február 1-jével elindított kutatóközpont egyes vélemények szerint az MTA kutatóintézeteinek átalakításában is lehet valamilyen szerepe.

A kutatóközponton belül működik majd több intézet, a Politika- és Államelmélet Kutatóintézet, Hörcher Ferenc, a Közép-Európai Kutatóintézetet Hatos Pál történész, és a Stratégiai Tanulmányok Intézete Prőhle Gergely vezetésével, valamint a Tisza István Program.

A megbízott vezetők közül sikerült elérni Prőhle Gergelyt, a Petőfi Irodalmi Múzeum nemrég leváltott vezetőjét, volt berlini nagykövetet (nyitó képünkön). Ő azt mondja, olyan intézet megszervezésére kapott felkérést, amely államigazgatási szakemberek, diplomaták posztgraduális képzését végzi. A részletekről annyit mondott: most zajlik a hazai diplomáciai akadémia curriculumának összeállítása, a költségvetés is ennek megfelelően áll majd össze. Az intézet széles együttműködésre törekszik idehaza és külföldön egyaránt, és az oktatási programban a külügy szempontjai is érvényesülnek majd. Ugyanakkor nem csak külügyesek, hazai szakemberek fognak oktatni, nemzetközi oktatói gárda összeállítása a cél.

Az eddig a kultúra és a diplomácia területén mozgó Prőhle, a PIM-ben történteket sajnálja, de azt mondja, mivel külügyi-diplomáciai területen is kiismeri magát, örül az új feladatnak, amire Koltay András, az NKE rektora kérte fel. Arra a kérdésre, hogy mennyire lesz átideologizált, a kormánynak megfelelő világnézetű a képzés, azt fejtegette: nem tudja, mennyiben lehetne a tárgyalástechnika vagy a biztonságpolitika átideologizált, a curriculum majd megmutatja, ettől mennyire kell félni. De aki épp benne látja a kormány ideológiai vasöklét, az eléggé el van tévedve, vagy átaludta az elmúlt egy évet – mondja a PIM volt igazgatója.

Hatos Pál történész szerint őt a Közép-Európai Kutatóintézet megszervezésével bízta meg az NKE rektora. Itt a térséggel kapcsolatos kutatásokkal és tudományos együttműködéssel, valamint szakmai kapcsolatépítéssel foglalkoznak, "s nem mással". Egyben azt a nézetét hangsúlyozta, hogy a KEK életre hívása semmiféle kapcsolatban nincsen az MTA átalakításával – ilyen „árukapcsolásra” ő nem is vállalkozna. Az MTA egyébként is több ezer fős kutatóintézeti rendszert tart fenn, itt 10 fő fog dolgozni – érvelt.

A február 1-vel létrejött intézet az egyetem szervezeti és működési szabályzata szerint az EJK-n belül fog működni. A KEK projektjei a térség közös történelmi örökségének feldolgozására és közös jövőbeli kihívásaira fognak koncentrálni, azt pedig az NKE vezetése dönti majd el, hogy a kutatóintézet költségvetése milyen forrásokból áll össze.