szerző:
T. R.
Tetszett a cikk?

Hollandiából üzentek a Fidesznek menekültügyben. "Nem helyett igent kell mondani." Egy holland és három magyar politikus vitázott a migrációról – fókuszban a progresszív-liberális megközelítés.

A Fidesz szerint migránskaraván halad Európa felé (a szóösszetétel ismerős lehet, Donald Trump riogat "ezzel" hosszú ideje), a magyar kormánypárt szerint a közelgő EP-választás tétje az, hogy menekültkontinenssé válik-e Európa. Ilyen közhangulatban (is) szervezett konferenciát a Republikon Intézet az Európai Liberális Fórummal, ahol Marthe Hesselmans, a holland liberális műhely, a Mr. Hans van Mierlo Stichting vezető kutatója bemutatta az európai migráció progresszív-liberális vízióját. Ezután pedig az LMP, a DK, a Momentum és a holland koalíciós kormány egyik képviselője vitázott.

Hesselmans leszögezte, nem állítja, hogy a migráció kezelése nem nehéz, de szerinte ehhez a kérdéshez úgy kell hozzáállni, mint egy realitás, amiben évek óta élünk. A migráció fontos velejárója az integráció (legalábbis a kettőnek kéz a kézben kellene járnia), kiemelte, hogy Hollandiában a bevándorlók gyermekeinek oktatására is nagy hangsúlyt fektetnek, ami hozzájárul a felzárkóztatáshoz.

A holland műhely szerint lehet, hogy a migráció okozta problémáink abból fakadtak eddig, hogy nem volt a jelenséghez kapcsolódó jövőképük az európai politikusoknak. Számukra a vízióalkotáshoz fel kell tenni a kérdést, hogy olyan társadalomban szeretnénk-e élni, ahol félünk a migrációtól vagy olyanban, ahol tudjuk, ez a jelenség létezik, de van megoldásunk is rá. Fontos azonban – tette hozzá –, hogy ennek a megoldásnak egy közös európai megoldásnak kell lennie.

A nemzetállamok egyedül nem tudnak megbirkózni ezzel.

Marthe Hesselmans
Twitter / Csaba Tóth

Hesselmans példaként hozta fel, hogy Magyarországon munkaerőhiány van, ráadásul öregszik a társadalom. „Nem azt mondom, hogy csak a migráció a megoldás, de lehetőségként ezt is számba kell venni.” Azon is el kell gondolkodnunk, miért Európa a menekültek elsődleges célpontja. Mert – válaszolta meg – Európa nekik az ígéret földje, a progresszív-liberális szemlélet pedig azt mondja, az ígéret földje nyújtotta lehetőségeket biztosítani is kell azoknak, akik ide menekülnek. Ehhez azonban a kutató szerint szabályozott keretek közé kell szorítani a migrációt, pontosan – és közösen – meghatározni a bejutás és a tartózkodás feltételeit. Felvetette, meg kell fontolni azt is, hogy lehet-e a schengeni övezet tagja az, aki elzárkózik a közös megoldásoktól menekültügyben.

Végül összegezte a Mr. Hans van Mierlo Stichting menekültügyi megoldásjavaslatának sarokpontjait:

  • közös európai együttműködés,
  • megerősített határvédelem,
  • szabályozott bejutás,
  • az ellenőrizetlen migráció visszaszorítása,
  • több uniós vízum kibocsátása a menekültek számára,
  • az afrikai válságövezet megsegítése.

(A műhely által közölt progresszív-liberális vízió angol nyelvű kivonatát ITT éri el.)

Marthe Hesselmans gondolatait később Ungár Péter (LMP), Hajnal Miklós (Momentum), Arató Gergely (DK) és Joris Backer (a holland koalíciós kormány egyik pártjának, a szociálliberális-progresszív D66-nak a tagja) vitatták meg.

Backer azzal kezdte, a négypárti koalíciós megállapodás (a kormányt a konzervatív-liberális VDD, a kereszténydemokrata CDA, a szociálkonzervatív-kereszténydemokrata Keresztény Unió és a D66 alkotják) egyik nagy kihívása volt az integrációs politika. „Nem csak beengedjük és hagyjuk az utcán lézengeni az embereket, iskolában a helyük vagy dolgozniuk kell” – mondta. Hozzátette, van olyan hely Hollandiában, ahol több mint 200 nemzetiség képviselteti magát, amit nehéz, de menedzselhető feladatnak nevezett. Szólt az utrechti lövöldözésről is, amit kezdetben iszlamista támadásnak gondoltak, de később kiderült, egy pszichés problémákkal küzdő ember követett el – mondta. (Gökman Tanis Törökországban született, négy embert ölt meg, amikor lövöldözni kezdett, amikor elfogták, beismerte tettét.)

Könnyű feladat az integráció? Nem. De kézben tartjuk.

Joris Backer
jorisbacker.nl

A DK-s Arató Gergely arról beszélt, a migráció kezelésében nincs könnyű út, a kormány „hazug és ostoba kampányára” a progresszív oldal sokszor olyan reflexekkel válaszol, ami szintén nem megoldás. Úgy véli, a kérdést nem lehet csak humanitárius kérdésként felfogni, a menekültügy kulturális, biztonsági, szociális dimenzióira is válaszolni kell. Máskülönben „csak arról biztosítjuk magunkat, hogy mi mennyire elképesztően jó emberek vagyunk”, de ez kevés. Szerinte az integráció vegyes sikereket hozott Nyugat-Európában, ráadásul azt hiba a tagállamokra bízni.

Hajnal Miklós személyes példával kezdve arról beszélt, az igazi tragédia a kormány menekültpolitikájában az, hogy amikor a húga egyik osztálytársa elmondta, Franciaországba költözik a család, volt, aki megkérdezte, nem félnek-e az ottani muszlimoktól.

A kormány agymosása elképesztő károkat okoz.

Elismerte ugyanakkor, a magyar társadalom fél az ismeretlentől, de erre kampányt és politikát épít a magyar kormány, nem ad válaszokat a migrációs kérdésekre. Szerinte európai szolidaritásra van szükség, egy összeurópai kvótarendszerre, ahol a tagállamok kereskedhetnek a kvótákkal.

Az LMP-s Ungár Péter leszögezte, őt biztos azért hívták, hogy legyen, aki nem ért egyet az elhangzottakkal. Ugyanis – mondta – nincs olyan emberi jog, hogy bárki bárhol élhet. Szerinte két dolog miatt jönnek a menekültek Nyugat-Európába: az egyik a gyarmatosító országok múltjában, a másik a globalizációban, a nyugati multinacionális vállalatok kizsákmányolásában keresendő.

Amikor újra a holland politikushoz került a szó, elmondta, való igaz, hogy nem mindenki élhet ott, ahol szeretne, de ha valaki menekül, akkor biztosítani kell neki az őt megillető jogokat. Szerinte a politikusok túl szemérmesek, nem mindig merik kimondani a nyilvánvalót, a választók sok esetben sokkal őszintébbek. Példaként hozta fel, hogy amikor a D66 először szólalt fel a szélsőséges-rasszista Geert Wilders politikája ellen, sokat erősödtek, a második legerősebb párt lettek.

Felidézte, néhány hete Pozsonyban találkozott a V4-ekkel, ott volt Kövér László fideszes házelnök is, neki is elmondta, most is megismételte, a V4-ek nem építhetik a politikájukat arra, hogy a menekültügyben mindenre nemet mondanak.

A Fidesz mindenre nemet mondó politikája zsákutca.

Igen a migrációra, erre lehet közös európai politikát építeni – mondta.

A beszélgetés végén a három magyar politikus elmondta, szerintük hogyan kellene hozzáállni a migrációhoz az EP-választások után. Hajnal szerint fel kell készülni a jövőre és a változásokra. Arató szerint integrációra, közös határvédelemre és menekültpolitikára van szükség. Ungár szerint pedig a kvótaalapú diskurzus helyett az segít, ha az EU-n kívüli megoldást sürgetjük, megsokszorozva a segélyezésre szánt forrásokat.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!