szerző:
Gergely Márton, Tóth Richárd

2004. május 1-je fontos dátum Magyarországon és a térségben, 15 éve csatlakoztunk az Európai Unióhoz. Frans Timmermans azt mondja, bízik abban, hogy az uniós széthúzás múló jelenség, Jean-Claude Juncker szerint megy az egymásnak feszülés rendesen, Balázs Péter szerint pedig Magyarországot ma már nem vennék fel az EU-ba. A hvg.hu emlékezik, múltat idéz és a jövőbe tekint az évfordulón.

Generációs kérdés is, hogy ki hogyan emlékezik az EU-csatlakozásra. Milyen személyes élményekre pillant vissza, amikor 2004. május 1-jére gondol. Frans Timmermans például a katonai kiképzésére. Az Európai Bizottság első számú alelnöke egy budapesti háttérbeszélgetésen mondta el azt, fiatalkorában arra képezték ki a holland hadseregben, hogy egy esetleges Szovjetunióval folytatott háború esetén ő hallgassa ki a foglyul ejtett orosz katonákat. Ez az a perspektíva, amiből a most 57 éves holland politikus, az európai szocialisták májusi csúcsjelöltje értékeli a kontinens elmúlt három évtizedét. Azt mondja:

ha 2004-ben nem sikerül az Európai Unió bővítése, akkor ma Vlagyimir Putyin nem Kelet-Ukrajnát szaggatja, hanem Lengyelországot.

Jean-Claude Juncker nála hét évvel idősebb, és Luxemburg miniszterelnökeként 1997-ben az EU soros elnökségét ellátva döntő helyzetbe is került a tárgyalások megkezdésénél. Azt mondta múlt héten a HVG-nek, hogy egyenesen meg kellett harcolnia a vonakodó tagállamokkal, amelyek kifejezetten ellenezték a csatlakozási folyamat megkezdését. A legfőbb probléma Szlovákiával, pontosabban Vladimír Meciar kormányával volt. Juncker elment Pozsonyba, hogy beszéljen a miniszterelnökkel, és elháruljon a közös csatlakozás akadálya. Azt a vitát megnyerte.

©

Juncker szerint a csatlakozás egy egyedülálló lehetőség volt, amelyre a közép-európai államok zsarnokság ellen mutatott bátorsága adott esélyt. Timmermans is egyetért az esemény fontosságában, de ő több nehézséget lát a jelenben. A csatlakozás által okozott fájdalmakat alulbecsülték az új tagállamok, míg a régiek a tíz ország érdekei miatt bekövetkező változás mértékét bagatellizálták el. Timmermans szerint ezért réved most, másfél évtized múltán mindkét csoport nosztalgiával a múltba.

©

Nem tagadja az egymásnak feszülést Juncker sem. És pillanatnyilag ez is aggasztja leginkább. A különbség mindössze az, hogy az elmúlt 30 év számtalan válságot hordozott, és az Európai Bizottság elnöke úgy tapasztalja, hogy ezek megoldódnak (majd jön helyettük másik). Ahogy rövidre vágva fogalmaz: az ő lelkiismerete tiszta, amikor a nyugati és keleti tagállamok úgynevezett megosztottsága szóba kerül. Timmermans másként rakja össze a korábbi események tapasztalatait, bár hasonló következtetésre jut: jól láthatóan minden tagállam meghülyült 10-15 évvel a belépése után, ez szinte szükségszerűség, így volt a britekkel, a spanyolokkal vagy a skandinávokkal.

Az unió ugyanis mélyreható társadalmi átalakulást hoz magával, amelynek rövid távon vesztesei vannak, és sokan elbizonytalanodnak, nem találják a helyüket az új, immár nemzetközi versenyben – mondja a holland politikus.

A mostani krízis azért súlyosabb a korábbiaknál, mert egyrészt a közép-európai társadalmak elődeiknél lényegesen nagyobb átalakuláson esnek át a rendszerváltást megelőző egypártrendszer elnyomása miatt, másrészt az uniót nem csak belső, de számos külső válság is tépázza. A közép-európai országok polgáraira nehezedő nyomást Juncker is fontosnak tartja megemlíteni. Szerinte hatalmas teljesítmény, hogy az emberek eltűrték a gazdasági reformokat és a gyors és radikális jogharmonizációt, amelyet az uniós csatlakozás megkövetelt.

Az uniós támogatások ennek a teljesítménynek az elismerése – vallja Juncker.

Timmermans bízik abban, hogy az uniós széthúzás múló jelenség csupán. Az identitások igenis kibékíthetőek, hiszen a holland sajtóban azt mondják rá, hogy ő a limburgi tartományból származó Timmermans, az európaiban azt olvassa magáról, hogy holland, a CNN meg csak úgy mutatja be, hogy európai. Ezek megférnek egymással, és erre már tanítani sem kell a fiatalabbakat. A politikus a saját gyerekeit ismerve és utazásain gyűjtött tapasztalata alapján állítja, van egy új európai generáció, amelynek azonosak az álmai az egész kontinensen, szólaljanak meg magyarul vagy éppen hollandul.

A hvg.hu kérdésére Balázs Péter korábbi külügyminiszter, aki az első Magyarország által delegált biztos volt az Európai Bizottságban, azt mondta, amikor hazánk első 15 EU-s évéről kérdeztük, azt mondta, ez valójában 30 év története, Magyarország európai története rögtön a rendszerváltás után, 1989-ben elindult. „Ez 15 év nekifutás és 15 év tagság.”

©

Harminc éve Magyarország elsőként nyitott a Nyugat felé ebből a térségből – magyarázta a CEU tanára, Lengyelország is csak egy héttel a magyar csatlakozási kérelem után adta be a sajátját. „2004-ben elértük, amit akartunk, hosszú évekig vágytunk arra, hogy az európai közösség tagjai legyünk.” Szomorú aktualitás, hogy a volt uniós biztos szerint ez az a két ország, ami „először kezd hátat fordítani Európának”. Pedig a mostani politikai válságból „a Nyugat felé kellene kitörnie Magyarországnak” – tette hozzá.

Kérdésünkre, hogyan látja, ma felvennék-e Magyarországot a volt külügyminiszter azt mondta:

számos olyan kifogást tett az elmúlt években több olyan uniós intézmény is, ami azt jelzi, hazánkat ma nem vennék fel az Európai Unióba.

Ugyanakkor – hiába tudja elképzelni Orbánról, hogy szándékában állhat kivezetni hazának az EU-ból – úgy véli, a közösségen belül a helyünk, a magyarok elsöprő többsége EU-párti. „Sokkal többet jósolok, mint pusztán újabb 15 év. Magyarországnak egy erős európai foglalatban van a helye, az EU-nak nincs alternatívája.”

©

Nemrég ismertettük a Policy Solutions felmérést a másfél évtizedes magyar tagságról. Kiderült, az EU általános megítélése szerint a magyarok csaknem kétharmada (65 százalék) pozitív véleménnyel van a közösségről, és mindössze minden negyedik megkérdezett (25 százalék) értékeli negatívan az Európai Uniót. Arra a kérdésre, hogy mindent egybevetve az első 15 év az EU-ban előnyös volt, vagy sem, az a válasz született: 57 százalék szerint inkább előnyös, 18 százalék szerint nagyon előnyös, 14 százalék szerint inkább előnytelen, 3 százalék szerint nagyon előnytelen. (8 százalék nem tudja, nem válaszolt.) Pártokon átívelő konszenzus van arról, hogy Magyarország EU-ban eltöltött első 15 éve előnyös volt az ország számára.

A kormánypárti szavazók nagy többsége (71 százalék), a bizonytalanok (72 százalék) és a jobbikosok (76 százalék) is így vélekednek. A baloldali és liberális pártok mindegyikében elsöprő többségben vannak a pozitív vélemények, a szocialisták négyötöde, a momentumosok, az LMP-sek, a Demokratikus Koalíció tábora pedig szinte egyöntetűen (97 százalék) előnyösnek ítélte meg az EU-ban eltöltött 15 évet.

©

Ha most vasárnap tartanának Magyarországon szavazást az uniós tagságról, akkor vélhetően nagyon hasonlóan alakulnának az eredmények, mint a 2003-as népszavazáson. A megkérdezettek 63 százaléka szavazna a tagság mellett, 19 százalék a tagság ellen voksolna, míg minden tizedik megkérdezett otthon maradna inkább (további hét százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre). Ahogy már írtuk: a fideszesek a legkevésbé elkötelezettek. De még így is több mint a felük (54 százalék) szavazna a tagság mellett, és kevesebb mint harmaduk (29 százalék) lépne ki.

A néppárti fordulat után a jobbikosok körében már csaknem kétharmados (64 százalék) az EU-tagság támogatottsága. A baloldali és liberális pártoknál pedig döntő többségben vannak a tagságot pártolók: a szocialisták 76 százaléka, momentumosok 83 százaléka, LMP-sek 85 százaléka, míg a DK-sok szinte teljes szavazótábora (95 százalék) a tagság mellett foglalna állást egy képzeletbeli népszavazáson.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ruhákat akart lopni, harapni próbált

Ruhákat akart lopni, harapni próbált

Beyoncé lányát is hallhatjuk énekelni Az oroszlánkirályhoz készült albumon

Beyoncé lányát is hallhatjuk énekelni Az oroszlánkirályhoz készült albumon

Világkuriózum az egyéves magyar adónem, amelyből egyetlen forint sem folyt be

Világkuriózum az egyéves magyar adónem, amelyből egyetlen forint sem folyt be

Mi a közös Trumpban és Boris Johnsonban? Mindkettőből lufi lett Londonban

Mi a közös Trumpban és Boris Johnsonban? Mindkettőből lufi lett Londonban

Tenisz: Balázs Attila életében először döntős egy ATP-tornán

Tenisz: Balázs Attila életében először döntős egy ATP-tornán

Heller Ágnest saját halottjának tekinti Budapest

Heller Ágnest saját halottjának tekinti Budapest