Rengeteg írásbeli kérdést feltettek a kormánynak Gruevszki-ügyben, miután a bukott macedón miniszterelnök nemrég a magyar külügy helyettes államtitkárával találkozott a 444 melletti lakásban. Később egy parlamenti ülésen Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta, ő az irodájában szokott találkozni Gruevszkivel.

Mesterházy Attila (MSZP), Vadai Ágnes (DK) és Demeter Márta (LMP) az alábbi kérdéseket tették fel:

• Miért találkozott pénteken a KKM helyettes államtitkára a volt macedón miniszterelnökkel?
• Milyen gyakran találkoznak Nikola Gruevszkivel a magyar kormány képviselői, és általában milyen témák kerülnek szóba?
• Milyen jogcímen és mire használja a magyar kormány a mostani találkozó helyszínéül szolgáló körúti lakást?
• Hogyan kerültek kapcsolatba a lakás kínai tulajdonosaival?
• Igaz-e az az információ, mely szerint a lakás egyik tulajdonosa a magyar letelepedési kötvényprogram ügyfele volt?
• Nem éreznek-e ellentmondást a kormány korábbi álláspontja, mely szerint Gruevszki ügyében nem játszik szerepet a politika, és a tény között, hogy egy kormányzati tisztviselő találkozik vele egy körúti lakásban?
• Milyen közös dolga volt Joó Istvánnak, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkárának és Nikola Gruevszkinek, hazájában jogerős szabadságvesztésre ítélt, volt macedón miniszterelnöknek egy kínai letelepedési kötvényes magánszemély tulajdonában is álló lakásban?
• A kormányzati tisztviselők milyen kapcsolatot tartanak fenn a bukott macedón miniszterelnökkel?

A válasz mindannyiszor annyi volt – eltekintve a kérdésben feltett információigénytől –, hogy:

A Nyugat-Balkánnak nemzetbiztonsági, nemzetstratégiai és nemzetgazdasági szempontból is kiemelt jelentősége van Magyarország számára, így semmi különös nincs abban, hogy a KKM kapcsolatban van egy hazánkban tartózkodó személlyel, aki 10 évig hazája miniszterelnöke volt. Ez így volt eddig is, és így lesz ezután is.