Gyakran szükségtelenül tág spektrumú antibiotikumot adnak az orvosok a betegeknek, ami súlyosabb mellékhatásokkal, a rezisztencia gyorsabb kialakulásával jár.
2016-2018-ban a betegek itthon 9 milliárd forintért vásároltak antibiotikumokat, írja az MTI a Világgazdaság cikkére hivatkozva. A vényköteles antibiotikumok tb-támogatása tavaly 3,4 milliárd forint volt. Összehasonlításképpen a lap megjegyzi, hogy az egészségbiztosító adatai szerint a vényköteles gyógyszerek bruttó fogyasztói ára 2017-ben 477 milliárd forintot tett ki, abban az évben a támogatott patikaszerekért 124 milliárd forintot fizettek a betegek.
A WHO adatai szerint bár kevesebb antibiotikumot szedünk az európai átlagnál, de észszerűtlenebbül csináljuk: a pácienseket gyakran szükségtelenül kezelik széles spektrumú antibiotikummal, ami súlyosabb mellékhatásokhoz, magasabb költségekhez, a rezisztencia gyorsabb kialakulásához vezethet.
A fekvőbeteg-ellátó intézményekben a legtöbb antibiotikum az intenzív osztályon és a belgyógyászaton fogy, de nagy felhasználó az urológia, a sebészet és a gyermekgyógyászat is. Magyarországon 2016-2017-ben a kórházakban a betegek 16 százalékát kezelték antibiotikummal terápiás vagy megelőzési céllal, ami a legalacsonyabb európai érték.
Tovább aprítja az egykori akadémiai kutatóhálózatot a kormányzat. Meglehet, hogy a humán tudományokkal foglalkozó intézetek megszűnnek, ha azokat végül valóban az ELTE-hez csatolják.
Egy év alatt jelentősen romlott Orbán Viktor kormányfői alkalmasságának megítélése, Magyar Péter viszont tömegeket tudott meggyőzni arról, hogy kompetens vezetője lehetne az országnak.
A dollárral szemben kétéves csúcsot is döntöttünk.
Egymilliós ruhát és nyolcmilliós táskát vélt felfedezni.
