szerző:
Tóth Richárd

Jobb bent, mint kint – így lehetne a legrövidebben összefoglalni azokat az elemzéseket, amelyek arról a fikcióról készültek, hogy Magyarország kilép, illetve kilépett az unióból. Ebben a sem politikailag, sem gazdaságilag nem létező forgatókönyvben csak a Századvég elemzői találtak pozitív részeket, az elemzésre felkért egyik tanszékvezető egyetemi tanár viszont egyenesen azt állítja: ha tényleg kilépnénk az EU-ból, Magyarország kompországként végleg kikötne a keleti parton.

Mit veszítene Magyarország azzal, ha megszűnne a tagsága az Európai Unióban?

Ezt a kérdést teszi fel öt szerzőnek a Külgazdaság című kiadvány, a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány folyóirata legfrissebb számában. A kérdésre Csaba László, Csáki György, Deák Dániel, Gálik Zoltán és a Századvég (Horváth Diána – Molnár Dániel – Regős Gábor) válaszolnak.

Néhány hónapja Farkas Zoltán, a HVG gazdasági újságírója kétrészes elemzésben foglalkozott a Huxit kérdésével, ugyanis a „Brüsszel elleni hadviselés konoksága láttán egyre többekben vetődik fel a kérdés, nem fogja-e kivezetni az Orbán-kormány Magyarországot az Európai Unióból”.

Mi van, ha a Brexit után jön a Huxit?

A Brüsszel elleni hadviselés konoksága láttán egyre többekben vetődik fel a kérdés, nem fogja-e kivezetni az Orbán-kormány Magyarországot az Európai Unióból, illetve nem löki-e el magától renitens tagját „Brüsszel".

Mi történik a magyar gazdasággal, ha a Brexit után jön a Huxit?

Bár mindez fikció, nem árt egy pillantást vetni a rémforgatókönyv lehetséges és számszerűsíthető következményeire. Farkas Zoltán elemzésének második része.

A Külgazdaság nem kérte a szerzőktől annak taglalását, hogy milyen okból kifolyólag következik be a kiválás, nem is szűkítették csak a gazdaságra a témát, szabadon felkínálták az értelmezés lehetőségét. Az írás műfaja tudományos sci-fi, amit Csaba László, az MTA rendes tagja, a CEU és a Corvinus egyetemi tanára azzal vezet fel, hogy ma még egyértelműen hipotetikus a feltett kérdés, de a tételmondata az, hogy „ami néhány éve még elképzelhetetlen volt, a politikai folyamat összetevőinek megváltoztatása okán a lehetséges birodalmába került”.

Csaba László leírja, számos országban teret nyertek az EU-val nyíltan szembenálló, azt nem átformálni, hanem elhagyni kívánó erők, a hagyományos euroszkepticizmus helyét azok az erők vették át, amelyek az EU mint politikai értékközösség felszámolását, hat évtizedes történetének eltörlését tűzték zászlajukra. Csaba itt a német AfD-t, a görög Arany Hajnalt, a spanyol Podemost említi, de szól az olasz Öt Csillagról és az angol Munkáspártról is.

Csaba László
©

A Térkép és iránytű nélkül címet viselő írásában az egyetemi tanár azt írja, nem kétséges, hogy Magyarország – egy főre vetítve – Észtország után a legnagyobb nettó haszonélvezője a közösségnek, így mérhető módon veszítene az ország a kilépéssel. De a gazdasági mérlegelést egy sor tényező felülírhatja, így az érzelmek, a politikai számítás, a post-truth érvelésmód és a közösségi média uralma.

A hazai közéletben különösen – bár nem kizárólag – a radikális jobboldalon évtizedek óta jelen van az Európai Uniót a tőkés vállalatok világbirodalmi eszközének láttató, s ekképp a magyar függetlenséget súlyosan veszélyeztető imperialista szervezetként történő felfogás – írja.

Ráadásul mára egyre gyakoribb a „van élet az EU-n kívül is” érvelés, ami a harmadik Orbán-kormány idején abban csúcsosodott ki, hogy óriásplakátokra tette a kormány a Brüsszel-ellenességet. Ugyanakkor Csaba leírja, nem gondolja, hogy a magyar kormányzat „rejtett vagy valós célja az EU-ból történő kilépés lenne”, ugyanis a tartósan nettó haszonélvezői pozíció önmagában is ellene szól.

Orbánnak kell az EU?

A magyar miniszterelnöknek azonban nem csak gazdasági, hanem politikai okai is vannak a maradásra. Csaba szerint ugyanis csak akkor tud hatékony tényező maradni Európában és a világpolitikai porondon, ha „egy nagy, a döntéshozatalban meghatározó” szövetség markáns alakja, nem pedig a többség által vonalon kívülinek tekintett radikális csoport szószólója. Csaba szerint nem lehet kizárni – az elmúlt évek politikai és érzelmi logikáját követve –, hogy nálunk is elindulhat egy folyamat, amely az eddigieken túlmutat, de most azt írja:

a kilépés nem hozna semmiféle javulást.

Szerinte ugyanis van ugyan az EU-n kívül élet, de az nem jobb, hanem rosszabb, mint az unión belüli lét.

©

Keleten köt ki a kompország

De kanyarodjunk vissza egy kicsit a kérdés pénzügyi részéhez. A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, Csáki György azt a címet adta a kérdést vizsgáló írásának, hogy: Huxit? Komolyan?, a bevezetőben pedig leírja, a világgazdaság egészének fejlődésére az integráció kibővülése és mélyülése a jellemző, de vannak, lehetnek dezintegrációs folyamatok és korszakok is. Csáki korábban csak elméletileg tartotta elképzelhetőnek, ám a Brexit óta már a gyakorlatban sem elképzelhetetlen. 

Legfeljebb azt az óvatos előrejelzést fogalmazhatom meg, hogy a poszt-brexit élet Nagy-Britannia számára felettébb előnytelen lesz.

Csáki idézi Schmidt Mária korábbi szavait, aki azt mondta, addig kell az EU-ban maradni, amíg annak több az előnye, mint a hátránya. A tanszékvezető szerint ha valóban elkezdünk gondolkodni a Huxit lehetséges következményeiről, akkor „azonnal beleütközünk minden hosszú távú előrejelzés alapvető nehézségébe: azt tudjuk, hogy mi lesz egy bizonyos – viszonylag hosszabb – idő után, de azt nem tudjuk, mi lesz addig, hogyan jutunk el oda?” Majd leírja:

az EU-ból érkező vissza nem térintendő támogatások nélkül összességében legalább két százalékpontos növekedéslassulással számolhatnánk.

Csáki szerint egy Huxit teljesen felforgatná a magyar külgazdaságot, ugyanis a magyar export több mint 80 százaléka EU-tagállamokba irányul, az importban pedig az EU részaránya valamivel alacsonyabb. „Kikerülve az EU-ból a piac többé-kevésbé jelentős részét elveszítené a magyar gazdaság – ráadásul hosszabb idő alatt, folyamatosan, így a negatív hatások és következmények is elhúzódnának.” Felborulna a külkereskedelmi mérleg, a folyó fizetési mérleg és növekedne a külső adóssága is Magyarországnak.

Egy esetleges Huxit kitaszítaná az országot a nemzetközi fejlődés főirányából.

A tanszékvezető írását azzal zárja, hogy a „rendszerváltás után sokan hitték, hogy a polgári szabadság és a demokrácia már megvalósult, a prosperitásra még várni kell egy kicsit. Harminc év nem volt ehhez elég (és most a polgári szabadság és a demokrácia állapotáról nem is beszélek). Még most is kompországnak érezhetjük magunkat. Egy esetleges Huxit ezt a gondot megoldaná: egyszer és mindenkorra kikötnénk a keleti parton.”

©

Hitler, Harmadik Birodalom, EU

A Corvinus egyetemi tanára, Deák Dániel Egy Huxit lehetséges jogi következményei című írásában azt írja, ha bekövetkezik a magyar kilépés, „akkor az minden bizonnyal egy olyan kormányzat alatt történhet meg, amelynek működése alapvetően eltér a nemzetközileg elfogadott demokratikus és jogállami normáktól”. Másként ugyanis Deák szerint józan ésszel aligha képzelhető el, hogy egy olyan külső kapcsolatoknak kitett és sérülékeny ország számára, mint Magyarország, vonzó perspektíva lenne az élet az unión kívül.

Írásában Deák sorra veszi a tagság előnyeit és hátrányait, előbbinél a nettó haszonélvezői státuszt említi elsősorban, de az ország megnyitotta piacait a tagállamok előtt – jönnek a dömpingáron értékesített termékek és szolgáltatások. Úgy fogalmaz, a Huxit a Brexit után az EU számára nem jelenthet megrázkódtatást, sőt az unió megszabadulhat az integrációs politika kerékkötőitől. Majd Deák leírja, mi lesz a kiválás következménye:

  • a kilépés felszámolja ugyan az illiberális magyar állam túlhatalmának máig legjelentősebb korlátját, nemzetközi kötelékek azonban még maradnak;
  • a hazánkban letelepedett vállalkozások a kilépés után nem nyithatnak majd szabadon fióktelepet az EU-s tagállamokban;
  • Erasmus-hallgatók már nem lesznek nálunk;
  • visszajön a határellenőrzés is.

Deák az utószójában leírja, a Huxit a Facebookon már realitás. „A funkcionális racionalitás anyagi alapjait megteremtő kapitalista gazdaság és a politikai önkény házasságából született meg a náci rendszer, és a körülmények ilyen együttállására van szükség ahhoz is, hogy Magyarország ne a Népszövetséget hagyja el, mint

tette azt Hitler Harmadik Birodalma, hanem az Európai Uniót.”

Alku nélkül

A Brexit tanulságai a Huxit számára címmel írta meg gondolatait a témában Gálik Zoltán, a Corvinus egyetemi docense. Ahogy a brit, úgy az esetleges magyar kiválás is megoldandó bonyodalmak sokasságát jelentené, ráadásul Magyarország – ellentétben az Egyesült Királysággal – nem a világ ötödik legnagyobb gazdasága. Gálik hosszan elemzi, hogyan érintené Magyarországot a puha és a kemény Huxit, utóbbinak a lényege, hogy ezzel a kilépési formával az uniós jogok és kötelezettségek megszűnnek, „nem történne meg a közös piachoz való hozzáférés kialakítása, sem a vámunió fenntartása”.

©

Gálik az írását azzal zárja, hogy az EU összetett és hatékonyan működő külkapcsolati rendszerének felváltása egy saját rendszerrel évtizedekre elnyúló feladat, amely „a rosszabb alkupozíció miatt szinte biztos, hogy kevesebb előnyt hozhat”.

Sci-fi közgazdász módra

Írást közöl a témában a Századvég is, Horváth Diána, Molnár Dániel és Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató munkatársai, Mit veszítene Magyarország a Huxittal? – avagy a sci-fi közgazdász módra címmel. A szerzők megjegyzik, a levél, amiben felkérték őket a tanulmány megírására, a veszteségekre kérdez rá, ők azonban kitérnek a vélt vagy valós nyereségekre is. A hármas is kemény és puha forgatókönyv-elképzeléseket vázolnak fel, a kemény Huxit azt jelenté, hogy „elveszne az unió által biztosított védőháló", amely gazdasági sokkok és nehézségek esetén segítséget jelent. Egy esetleges kilépéssel Magyarország számára megszűnne a schengeni övezet jelentette előny is, igaz, itt a szerzők megjegyzik,

az övezet sikeressége az utóbbi időszakban megkérdőjeleződött.

Szerintük hazánk egyik fontos vonzereje, az uniós piacok könnyű elérhetősége, valamint „a kormányzati támogatási programok lehetnek a jövőben is. A Huxit révén az előbbi versenyelőnyről mondanánk le”, ha az esetleges kilépés úgy történne meg, hogy nem születnének külön alkuk a kérdésben az Európai Bizottsággal – ugyanis a Századvég elemzői szerint erre megvan a lehetőség.

A szerzőhármas leírja, a kilépés egyik legnagyobb előnyét: kiszélesedne a gazdaságpolitikai mozgástér. Ugyanis úgy látják, hogy ez a mozgástér most a „brüsszeli bürokrácia” által korlátozott az uniós gazdaság egészének sikeressége érdekében.

További előnyként a vámunióból való kilépést és a szabad kereskedelempolitika visszaszerzését lehet még megemlíteni, ahogy a Brexit-kampány idején is ez volt az egyik sarokpont.

A kilépés érintené a munkavállalókat is, akik nyugatra mentek dolgozni, számukra megszűnne a szabad munkavállalás joga, de „a hazatérő munkavállalók révén enyhülhetnek a munkaerőhiány, és a tapasztalt, idegen nyelvet beszélő munkavállalók bevonásával akár még a termelékenység is javulna”.

Gazdasági szempontból tehát az EU-ból való kilépés lehetne akár siker is, írják az elemzők, amennyiben annak során „számunkra előnyös megállapodásra tudunk jutni az Európai Bizottsággal”. (Ez tehát különalkukkal megkötött, puha kilépést vázol fel elméleti síkon.) Azonban az ilyen kilépés nem érdeke az EU-nak, ahogy azt a Brexit esetén látjuk.

De a Századvég-írás leszögezi, a magyar lakosság 79 százaléka szerint az ország inkább profitál az EU-tagságból, egy esetleges kilépési népszavazáson csupán 17 százalék szavazna igennel. Az Eurobarometer-kutatásból azt a következtetést vonják le a szerzők, hogy a Huxit valószínűsége körülbelül 0 százalék. Közgazdászként nem értik, miért merül fel mégis időről időre a kilépés gondolata. Ez szerintük a fantasztikum világa, aminek – ahogy fentebb bemutattuk – a

Századvég szerint mégis lehet előnye.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Farkas Zoltán Itthon

Mi van, ha a Brexit után jön a Huxit?

A Brüsszel elleni hadviselés konoksága láttán egyre többekben vetődik fel a kérdés, nem fogja-e kivezetni az Orbán-kormány Magyarországot az Európai Unióból, illetve nem löki-e el magától renitens tagját „Brüsszel”. Bár mindez fikció, nem árt egy pillantást vetni a rémforgatókönyv lehetséges és számszerűsíthető következményeire. Farkas Zoltán elemzésének első része.

Farkas Zoltán Gazdaság

Mi történik a magyar gazdasággal, ha a Brexit után jön a Huxit?

A Brüsszel elleni hadviselés konoksága láttán egyre többekben vetődik fel a kérdés, nem fogja-e kivezetni az Orbán-kormány Magyarországot az Európai Unióból, illetve nem löki-e el magától renitens tagját az unió vezetése. Bár mindez fikció, nem árt egy pillantást vetni a rémforgatókönyv lehetséges és számszerűsíthető következményeire. Farkas Zoltán elemzésének második része.

TASZ: A kormány megveszi a nyugdíjasokat

TASZ: A kormány megveszi a nyugdíjasokat

Kampányolás a zavarosban: Budapesten bármit lehet?

Kampányolás a zavarosban: Budapesten bármit lehet?

Egy android tart éppen a Nemzetközi Űrállomás felé

Egy android tart éppen a Nemzetközi Űrállomás felé

Indiában nyitotta meg legnagyobb irodaházát az Amazon

Indiában nyitotta meg legnagyobb irodaházát az Amazon

Afrikai útépítésről szóló reklámfilmben tűnik fel a Duna Aszfalt

Afrikai útépítésről szóló reklámfilmben tűnik fel a Duna Aszfalt

Az izlandi kormányfő nem fogadja az amerikai alelnököt, mert nem ér rá

Az izlandi kormányfő nem fogadja az amerikai alelnököt, mert nem ér rá