Farkas Zoltán
Farkas Zoltán
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A Brüsszel elleni hadviselés konoksága láttán egyre többekben vetődik fel a kérdés, nem fogja-e kivezetni az Orbán-kormány Magyarországot az Európai Unióból, illetve nem löki-e el magától renitens tagját „Brüsszel”. Bár mindez fikció, nem árt egy pillantást vetni a rémforgatókönyv lehetséges és számszerűsíthető következményeire. Farkas Zoltán elemzésének első része.

A szabad mozgás vonzásban

Politikai értelemben busásan megtérül az Orbán-kormánynak a Brüsszel elleni lázadás – annak ellenére is, hogy egyre messzebb merészkedik. Gazdasági értelemben sem érte emiatt különösebb veszteség. Eddig. Ez a helyzet azonban egy szemvillanás alatt megváltozhat, ha az uszítás nyomán a közhangulat netán Huxit-párti lesz, azaz a nép kikövetelné a kilépést az Európai Unióból. Ilyesmi történt Nagy-Britanniában, ahol az egymást váltó kormányok olyan sikeresen mutogattak a brüsszeli bürokráciára, annyi valóságos és összehazudott bűnt zúdítottak rá, hogy a közvélemény többsége a kilépés híve lett. És nem csupán egyetlen napra, hiszen táboruk a 2016. június 23-án tartott népszavazás után sem csökken számottevően, bár a Brexit szemlátomást megoldhatatlan feladat elé állította a parlamenti pártokat.

A brit kormány beszorult a feltétel nélküli kilépést követelők, a fokozatos átmenetet pártolók és a maradni óhajtó csoportok közé. Ebből a megosztottságból ismét a legegyszerűbb üzenettel, leghangosabban kampányoló csoportosulás emelkedett ki, amelynek idén január óta már új pártja is van. Az európai parlamenti választásokra kampányoló Brexit Párt a felmérések szerint a közvélemény-kutatások éllovasa. Igaz, ezt a jól kommunikálható tényt árnyalja, hogy a Munkáspárt és a Konzervatív Párt együttes támogatottsága még mindig nagyobb, és szépen jönnek fel a kilépést elutasító Liberális Demokraták, valamint az EU-ban maradás mellett annak megreformálását szorgalmazó Zöldek is. Csak éppen ebből a szétszórt mezőnyből egyetlen tömb emelkedik ki.

©

Magyarországnak is megvan a saját monolitikus tömbje. Ennek árnyékában a közvélemény tudathasadásos állapotban leledzik, amennyiben mind a Brüsszel ellen uszító Fidesznek, mind az Európai Uniónak többségi támogatottsága van. Az Eurobarometer legutóbbi felmérése szerint Magyarországon a megkérdezettek négyötöde kötődik Európához, 60 százalékuk az Európai Unióhoz. Többen bíznak az Európai Parlamentben, mint a magyar Országgyűlésben. A válaszolók 43 százalékában pozitív kép él az EU-ról, és csupán 19 százalék látja negatívan; a többiek véleménye semleges. Mindazonáltal elgondolkodtató, hogy a miniszterelnökként, majd köztársasági elnökként a 90-es évek óta EU-ellenes szólamokat hangoztató Václav Klaus Cseh Köztársaságában a lakosság csupán 29 százaléka kötődik az unióhoz, Görögországot leszámítva ott a legkisebb annak támogatottsága. Vagyis ebben a térségben sem tekinthető ártalmatlan és következmények nélküli játéknak a monoton brüsszelezés. Pedig a fejlett országok csoportjába tartozó cseh gazdaság az uniós csatlakozás óta 44 százalékkal bővült, miközben a felzárkózók közé sorolt magyar mindössze 27 százalékkal.

A leegyszerűsítésre, a propagandaszólamok kritikátlan befogadására a magyar közvélemény is hajlamos.

A felszínes következtetések egyike, hogy az Orbán-kormány előbb-utóbb kivezeti Magyarországot az EU-ból. Tartja magát az a vélekedés is, hogy Brüsszel, megelégelve a magyar miniszterelnök illiberális szólamait és kiépülő önkényuralmát, véget vet a tagságának. Az utóbbira azonban nincs lehetőség, kilépést csak tagország kezdeményezhet.

Az uniós alapszerződés 50. cikkelye szerint „saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok bármelyike úgy határozhat, hogy kilép az Unióból”. Ez írja elő a távozás menetrendjét is, beleértve a kétéves határidőt, amit az Európai Tanáccsal közösen meg lehet hosszabbítani. Ez történt Nagy-Britannia esetében, azonban a kilépést szabályozó szerződés jóváhagyásán a brit parlament fennakadt, és az ország a megállapodás nélküli kiesés felé sodródik. A Nemzetközi Valutaalap legutóbbi felmérése szerint a brit gazdaság 2021-ig három százalékpontot veszít a Brexit nélküli fejlődési pályájából. Ehhez átmeneti ideig egyoldalúan a nullára kell csökkentenie importja döntő többségének a vámtételeit, és 2021-ig új kereskedelmi megállapodásokat kell kötnie – azok helyett, amelyek a kilépéssel megszűnnek. Utóbbi lehetetlen. Csakúgy, mint az az állítólagosan felmerült megoldás, hogy a folyamatos gyorsítására a brit kormány kereskedelempolitikai szakértőket importálna.

Ami az esetleges magyar kilépést, a Huxitet illeti, a HVG által megkérdezett szakértők kánona képtelenségnek tartja azt. „Lidérces lázálom, senki nem foglalkozik vele komolyan” – csillapítja a kedélyeket Balázs Péter, a Bajnai-kormány külügyminisztere, korábbi uniós biztos. „Nehéz elképzelni, hogy Magyarország elhagyná az Európai Uniót, ez olyan mértékben ellentétes minden stratégiai, politikai, gazdasági és pénzügyi érdekkel, beleértve a hatalmon lévők személyes érdekeit, amelyek a hatalom megtartásához fűződnek” – véli Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank volt vezérigazgatója.

A közvélemény szemében az EU-tagságnak két mindent elsöprő előnye van. Az egyik a határok lebontása; az utazás, a tanulás és a munkavállalás szabadsága az Eurobarometer felmérése szerint minden más értéket és jellemzőt megelőz, beleértve olyan elvont fogalmakat, mint béke, demokrácia, kulturális sokszínűség. A másik vonzerőt pedig a bőségesen befolyó uniós támogatások jelentik. Kétrészes összeállításunk elsősorban ezekre a tényezőkre koncentrál.

A mozgás szabadsága nyilvánvaló érték egy olyan országban, amelyet évtizedekig szögesdrót választott el szomszédjaitól.

És még nyilvánvalóbbá tették a közelmúlt kellemetlenségei: a német és az osztrák határellenőrzés ideiglenes felállítása. Passaunál például a gépkocsik lelassítása és egyenkénti szemrevételezése rendszerint hosszadalmas várakoztatással jár. Többórás kényszerpihenő esetenként a magyar–osztrák határon is előfordul. Ez önmagában is látványos bizonyíték arra, mivel járhat, ha az uniós tagság óta sokszorosára növekedett közúti áruforgalmat vámkezelésnek vetnék alá.

A késleltetést, az alkatrészek, részegységek célba juttatása körüli bizonytalanságot még ideig-óráig is nehezen viselnék a világcégek magyarországi leányai. Erre nem lehet felkészíteni őket, ezt jól példázza Nagy-Britannia. Néhány nappal a Brexit március 29-ei határideje előtt a doveri kikötő vezérigazgatója, Doug Bannister riadóztatta a csatornán átkelő turistákat, vigyenek magukkal elég enni- és innivalót, mert ha csak két perccel nő meg egy-egy jármű ellenőrzése, 17 mérföldes sor kerekedik. A forgalomra jellemző, hogy évente 2,3 millió turistajármű kel át a doveri kikötőn. Ez pedig csak töredéke az utasszámlálások során Hegyeshalomnál mért forgalomnak.

©

Százezreket érne személyes veszteség, ha a külföldi munkavállalás vagy a tanulás szabadsága szűkülne vagy odaveszne.

A Demográfiai Portré 2018 című kötet szerint az EU-n kívül Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát magában foglaló Európai Gazdasági Térségben, valamit Svájcban 2014-ben 330 ezer, 2017-ben 461 ezer magyar állampolgár élt. A legtöbben Németországban laknak, a második legkedveltebb célország pedig Nagy-Britannia, ahol 2004 és 2017 között 220 ezer magyar kapott társadalombiztosítási számot. A csúcsot a 2012 és 2015 közötti időszak jelentette, évi 22-26 ezer új kérelmezővel. Bár a brit politikai nyilatkozatok és fogadkozások alapján munkavállalásukat, letelepedésüket a Brexit nem veszélyezteti, az elmúlt évek fejleményei láttán nincs garancia arra, hogy a piac- és munkahelyvédő indulatokat a szigetországban a kilépéssel le lehet szerelni. Főleg akkor, ha Nagy-Britannia az EU-val kötött megállapodás nélkül távozna.

A szabadság fő nyertesei a fiatal egyetemisták, gyakornokok, kutatók, akik előtt az Erasmus révén korábban elképzelhetetlenül szélesre nyílt Európa kapuja. Az Európai Bizottság összegzése alapján a program az 1987-es start óta 9 millió fiatalt mozgósított. Elsöprő többségük úgy nyilatkozott, hogy a külföldi tanulás után jobban megbecsüli más kultúrák értékeit, és csaknem minden harmadik erasmusosnak más nemzetiségű élettársa, párja van. Lehet, hogy ez a következmény nem pontosan illeszkedik a magyar kormány demográfiai terveibe, de ez feltehetőleg elnézhető mellékkörülmény a megszerezhető tudástöbblethez és kapcsolati hálóhoz viszonyítva.

Magyarország az uniós tagjelöltekkel együtt 1998-ban csatlakozott az Erasmushoz, azóta több mint 230 ezer magyar tanuló, oktató, önkéntes vagy gyakornok vett részt valamelyik programban. Annak vonzereje a 15–30 éves korosztály véleményében is tükröződik. Arra a kérdésre, hogy a következő esztendőkben minek kell elsőbbséget kapnia az EU politikájában, a magyar fiatalok 65 százaléka válaszolta azt, hogy az oktatás és a képzés javításának, a tanulók, egyetemi hallgatók, gyakornokok szabad mozgásának. Szerintük ez a második legfontosabb teendő az egészség és a jólét javítása után – ezt 69 százalék választotta. Összehasonlításképpen, a képzési szabadság uniós átlagértéke 56 százalék volt – ennél több voks csak a klímavédelemre jutott –, a jólétet, az egészség védelmét viszont csak 44 százalék tekintette uniós prioritásnak. (Minden megkérdezett legfeljebb öt célt jelölhetett meg.)

©

Az Erasmus jelentősége a brit kilépés miatt szűkülő 2021–2027-es uniós költségvetésben sem fakul, sőt pénzügyi kerete megduplázódhat, 30 milliárd euróra ugrik, ami 12 millió fiatal külföldi tanulmányait, pályakezdését segíthetné meg – feltéve, hogy a tagországok a bizottsági javaslatot elfogadják. Amúgy pedig a britek sem akarják elbukni az Erasmust. Ha szabályosan távoznak az EU-ból, részvételük 2020 végéig zavartalanul folytatódik. Ha viszont a kilépési szerződés nélkül esnek ki, a programok elvileg leállnak. A kormány az EU illetékeseivel ebben az esetben is igyekszik megoldást találni arra, hogy a tanulók, gyakornokok lehetőségei és a brit földön futó Erasmus-programok a lehető legkevésbé sérüljenek. Mivel ebben az esetben uniós pénzekre a britek nem számíthatnak, a kormány garanciát vállal a programok folytatására.

(Cikkünk második részében azt vizsgáljuk, mennyire rendítené meg a magyar gazdaság alapjait a kilépés.)

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.


Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
G7.hu: Az MSZP és volt pénztárnoka úgy adta el sajtóját, hogy még bukott is rajta

G7.hu: Az MSZP és volt pénztárnoka úgy adta el sajtóját, hogy még bukott is rajta

Képeket posztolt Gulácsi Péter az újszülött kisfiáról

Képeket posztolt Gulácsi Péter az újszülött kisfiáról

Nagycsaládos vagy fiatal lakásvásárló? Július 1-jétől kevésbé kell a zsebébe nyúlnia

Nagycsaládos vagy fiatal lakásvásárló? Július 1-jétől kevésbé kell a zsebébe nyúlnia

Videón az Oppo izgalmas újdonsága: ilyen lesz a kijelző alá rejtett szelfikamera

Videón az Oppo izgalmas újdonsága: ilyen lesz a kijelző alá rejtett szelfikamera

15 600 forintba kerül ez a miniatűr számítógép, amire két 4K-s monitort is ráköthet

15 600 forintba kerül ez a miniatűr számítógép, amire két 4K-s monitort is ráköthet

A rollerezőkre és az autósokra is szigorúbb szabályok várnak Szlovákiában

A rollerezőkre és az autósokra is szigorúbb szabályok várnak Szlovákiában