Júniusban és júliusban szerkesztőségünk több alkalommal telefonon és e-mailben, július közepén az MSZP-s Mesterházy Attila a miniszterhez benyújtott írásbeli kérdésben, a független Szél Bernadett augusztusban pedig közérdekű adatigénylésben próbálta megtudni az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi), hogy a tárca vagy mely háttérintézménye foglalkoztatja a nácibarát Takaró Mihályt, akiről július elején írtuk meg, hogy szerepet kapott a készülő nemzeti alaptanterv (NAT) hazafias szempontok szerinti átdolgozásában.

Több mint két hónap alatt sem mi, sem a képviselők nem kaptak választ a kérdésre, a kezdetben még a Horthyért rajongó irodalomtörténész alkalmazásáról is ködösítő Emmi államtitkára két hete csak annyit ismert el, hogy Takaró valóban részt vesz a munkában, és a Hajnal Gabriella miniszteri biztos vezette kerettantervi munkabizottságok tagjaként dolgozik.

Szél Bernadett érdeklődését egyenesen azzal a – legalábbis logikátlanul hangzó – érveléssel szerelte le a minisztérium, hogy a tárca csak a saját vonatkozásában adatkezelő, a miniszter által felügyelt háttérintézményekében nem, vagyis arról, hogy Takaró Mihállyal pontosan mely háttérintézménynek van szerződése, állításuk szerint nincs információjuk.  

Augusztus közepén ezek után a tárca összes szóba jöhető háttérintézményét, a tananyagfejlesztéssel is foglalkozó, a tavaly őszre elkészült NAT kidolgozásában is részfeladatokat vállaló Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézetet (OFI), az alaptantervért felelős miniszteri biztos vezette Klebelsberg Központot (KK) és az Oktatási Hivatalt (OH) is megkerestük a kérdésünkkel, hogy ők alkalmazzák-e Takaró Mihályt – többek között azért, hogy az irodalomtörténész megbízásával kapcsolatos számos kérdésünket kinek tegyük fel, ha egyszer az Emmi nem érzi magát illetékesnek.

Az OFI és a KK rövid időn belül válaszolt: mindketten az Emmihez irányítottak bennünket, az OH azonban többszöri ígérete ellenére azóta sem. Igaz, informálisan megsúgták: ez nem rajtuk múlik, az Emmi blokkolja a választ a „nem baráti” sajtótól érkező megkeresésekre.  

Szél Bernadett közérdekű adatigénylésére viszont – amelyet a tárca első, irreleváns válasza után adott be újra, pontosítva a képviselő – szerdán megérkezett a kiegészítés: ebben pedig az Emmi egyetlen lakonikus mondattal azt írta:

Tájékoztatom, hogy Takaró Mihály úr az Oktatási Hivatallal áll szerződéses jogviszonyban.

Vagyis az OH fizeti ezek szerint azt a havi húszezer híján félmillió forintot, amely az államtitkár korábbi válasza szerint december közepéig jár a Trianoni Szemlét is szerkesztő, Kásler minisztertől idén második kitüntetését kapó egykori pedagógusnak.

Facebook / Orbán Viktor

A foglalkoztatás ténye ugyanakkor továbbra is csak egy apró adalék az irodalomtörténész megbízásával kapcsolatban, az igazán lényeges kérdésekre továbbra sem kaptunk választ a valamennyi háttérintézmény szerint illetékes, de ezt makacsul tagadó minisztériumtól, sem az alap- és kerettantervekért felelős Hajnal Gabriellától. Például, arra, hogy

–          név szerint kik a tagjai az egyes kerettantervi munkabizottságoknak?

–          ki döntötte annak idején, és mi alapján, hogy kiket kérjenek fel, és ki döntött konkrétan arról, hogy Takaró Mihály a magyar nyelv és irodalom kerettanterv kidolgozásában vegyen részt?

–          Milyen minőségben – tagként vagy vezetőként – dolgozik Takaró Mihály a munkabizottságban?

–          részt vesz-e az irodalomtörténész a NAT általános, nem kerettantervi részeinek finomításában?

–          mi a miniszteri biztos véleménye arról, hogy Takaró Mihály személyében olyasvalaki formálja a jövő nemzedéknek szóló magyar nyelv és irodalom kerettantervet, aki antiszemita szerzőkkel szimpatizál, aki szerint a Nyugat „egy kis zsidó lapocska”, aki szerint Kertész Imre nem magyar, Spiró György nehezen nevezhető embernek, és aki szerint Esterházy Péter kultúraromboló, tehát nem kell tanítani?

A jelenleg hatályos, 2013-ban életbe lépett nemzeti alaptantervbe annak idején éppen Takaró Mihály nyomására került be Wass Albert és Nyírő József, valamint a műveikben a zsidók ellen uszító Szabó Dezső és Sinka István is, ami ellen a Magyartanárok Egyesületének tagjai és zsidó szervezetek is élesen tiltakoztak annak idején. Utóbbiak amúgy most sem hagyták szó nélkül az irodalomtörténész megbízását.