Tiborcz István, Orbán Viktor veje 2016-ban szerezte meg a budapesti Belvárosban az egykori Mahart-székházat, illetve mellette a volt takarékbanki épületet és a Futura-házat, hogy a tömbben egy hotelt alakítson ki. A kormány segített neki (is): egy 2018-as rendeletben engedélyt adott a műemlékvédelem alatt álló épület kibelezésére. A rendeletben felsorolt, nemzetgazdaságilag kiemelt projektek felmentést kapnak bizonyos törvényi előírások alól. A Mahart-székház esetében ez azt jelenti, hogy a homlokzatot kell csak megtartani, az épület belseje bontható. Tiborcz cége, a BDPST áprilisban kapta meg az építési engedélyt, a munka májusban elkezdődött, annak ellenére, hogy az ENSZ örökségvédelmi intézménye, az Icomos április végén kérte a projekt felfüggesztését.

A szervezet akkor több, világörökségi helyszínen futó projektet ellenőrzött (például a Liget projektet, a budai Várban folyó beruházásokat, a 120 méteres Mol Campust a Kopaszi-gáton) és hangot adott kételyeinek. Az országról szóló hosszú jelentésben írtak a hotellé váló, szecessziós stílusban épült Mahart-székházról (a vezetőknek a BDPST Zrt. tartott prezentációt – tudtuk meg magától a cégtől). Az Icomos jelentése szerint a projekt leírása alapján a homlokzat, az előtér, a lépcsőház és néhány fal változatlan állapotban marad, azonban az épület más részeit lebontják, a tetőre pedig egy bárt terveznek.

Az épület tervezett átépítése

egyértelműen nagy fenyegetést jelent az autentikusságára.

A projektet felül kell vizsgálni, az új terveket is el kell küldeni számukra – írta jelentésében az Icomos. A cél, hogy a belső épületstruktúrák is megmaradjanak. Általánosságban azt kifogásolták, hogy a világörökségi helyszíneket érintő projekteknek nincs felelőse, ahogy az átfogó városfejlesztési tervek is hiányoznak, a megőrzés, restaurálás, az újjáépítés és az építkezések közötti határvonalak elmosása nincs összhangban a nemzetközi gyakorlattal. Szerintük a hatáskörök sem tisztázottak, ezért is kérték a futó projektek felfüggesztését.

A szabályok szerint világörökségi helyszíneken, illetve azok egy kilométeres zónájában a város látképét befolyásoló változtatásokat csak az Icomos hozzájárulásával lehet megtenni. A szervezet az észrevételeire jövő februárig várja a kormány válaszát. A tét a budapesti helyszínek világörökségi státusza – bár az Icomos inkább megegyezésre törekszik. Eddig két helyszínt vettek le a listáról, Ománban és Drezdában egyet.

Egy ilyen döntés azonban nagy presztízsveszteség lenne, nem segítené a turizmust és a kormány konzervatív, hagyományőrző, kulturális gyökereket ápoló arculatát sem erősítené. Nem véletlen, hogy az Icomos-látogatást a kormány ahogy csak tudta, titokban tartotta – még az érintett civil szervezetek előtt is.

Úgy tudjuk, a Mahart-székház átalakítása miatt az ombudsman is kapott panaszt, de hogy annak kivizsgálása hol tart, nem tudni. Az ombudsmani hivatal ugyanis folyamatban lévő ügyről nem ad tájékoztatást.

Van hunyó?

Két civil szervezet és az Icomos Magyar Nemzeti Bizottsága (IMNB) néhány hónappal ezelőtt bele akart nézni a tervekbe, de ezt elsőre – az IMNB-től kapott tájékoztatás alapján – a BDPST Zrt. elutasította, holott a Kúria korábbi jogértelmezése szerint az IMNB érintettként (mint a világörökségi helyszínekről döntő Icomos magyarországi képviselete) jogosult erre. A bizottság elnöke, Nagy Gergely a hvg.hu-nak azt mondta, az ügyben májusban bírósági keresetet nyújtott be a Fővárosi Kormányhivatal V. kerületi hivatalához, ez a kereset azonban a bíróságra nem ment át. Legalábbis az ügyben illetékes Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság augusztus végi megkeresésünkre azt írta, az általunk megjelölt ügyet az elektronikus nyilvántartásban nem találják. Nagy azt mondta, ők sem kaptak semmilyen visszajelzést május óta. Hetekkel ezelőtt megkerestük a Fővárosi Kormányhivatalt, hogy mi történt ezzel a keresettel, valóban előfordulhatott-e, hogy onnan nem továbbították, ám erre azóta sem kaptunk választ.

Az IMNB végül bírósági rákényszerítés nélkül is láthatta a terveket: a BDPST Zrt. ugyanis megkereste őket, és engedélyt adott a betekintésre. Ez alapján megfogalmaztak egy véleményt az örökségvédelem szempontjaival. Ez nem nyilvános, csak a BDPST teheti közzé, ha akarja.

Nem ez volt az első alkalom, hogy az IMNB belenézett az átalakítási tervekbe: 2017 októberében már láthatták a koncepciót. Nagy azt mondta, ahhoz képest mostanra jelentősen finomodott a terv, ugyanis akkor még plusz szintet is ráépítettek volna a házra, az egész tető átépítésével együtt. Most az engedélyezéshez szükséges terveket látták, de ezek után is maradtak aggályaik.

Tiborczék fogadkoznak, minden rendben lesz

A kifogások miatt megkerestük a BDPST Zrt.-t is, amely három hét elteltével válaszolt is. Ők azzal érvelnek, a beruházás a főváros építészeti örökségének megóvása és értékmentése szempontjából is kiemelkedő jelentőségű.

A beruházás során a BDPST Group az egyes, korhű, restaurálási feladatokhoz kapcsolódó kihívások mellett szigorúan ügyel arra, hogy az épületkomplexum meghatározó részei műemlékvédelem alatt állnak. A patinás épületegyüttes, a fenti kritériumokat teljes mértékben figyelembe vevő felújítást követően, felsőkategóriás dizájnhotelként, illetve prémium lakóépületként funkcionál majd, de üzlethelyiségeknek is helyet fog adni.

A Mahart-ház, illetve a beruházáshoz kapcsolódó további két épület – a Futura-ház és a volt takarékbanki székház – felújítása során

nem csak az épület homlokzatát, de a belső építészeti értékeket is megóvja, megtartja, felújítja.

Az értékmegőrző szándék nem csak az épületek műemlékvédelmet élvező belső tereire és külső építészettörténeti értékeire irányul, hanem a belvárosi városszerkezetbe szervesen illeszkedő beépítést is megőrzi és megújítja a beruházás. A beruházók célja, hogy az épületeket a műemléki védelem alatt álló elemek megőrzése és felújítása mentén megfeleltessék a jelenkor műszaki és hatósági előírásainak."

Mindez nagyon jól hangzik, de egyáltalán nem cseng egybe az IMNB álláspontjával. Nagy Gergely elnök a hvg.hu-nak azt mondta, észrevételeikre nekik is küldött választ a BDPST, az alapján, úgy tűnik, nem fogadták meg azokat. A BDPST a hvg.hu-nak csak általánosságban írt arról, hogy az IMNB az épületek összenyitására, a tetőszerkezet átalakítására vonatkozóan tett javaslatokat, de azt nem árulták el, mit.

Nagy Gergely viszont elmondta:

a cég megváltoztatná az épületek tetőszintjét, kitüremkedések jelennének meg rajta, amelyek éjszaka világítanának. Ez pedig megváltoztatná az épület karakterét.

A historikus épületeknek ugyanis nemcsak a homlokzatai és belső terei a részei, hanem a tető is. A városnak a tetőszerkezeti szinten is van egy karaktere, amelyet szintén óvni kell. Ha ez megváltozik, az ugyanúgy veszélyeztetheti a világörökségi besorolást, magyarázza Nagy. Ilyen változtatásokra volt pár sajnálatos példa korábban is, a Szabadság téri Bankcenter épülete "olyan, mint a Kába-kő", sötét kockaként emelkedik ki a tetősíkból.

Az IMNB azt is kifogásolta a tervekben, hogy az összenyitások miatt az eredeti telekosztás is megszűnne, megmaradnának tehát az eredeti homlokzatok, de mögöttük egy teljesen közös, egységes épület állna.

Így a homlokzatok csak díszletként szolgálnának.

Nagy azért beszélt erről, mert ezekre valamilyen szinten a cég is hivatkozott a hvg.hu-nak küldött válaszában. Nagy azt mondja, a műemlékesek nem a korszerű és modern épületek és építészet ellen vannak. Hanem azt mondják, úgy kell ezt megvalósítani, hogy közben az eredeti épített örökség is megmaradjon. Épp ezáltal lesz egy felújítás értékes, és egyedi, hogy megőrzi az eredeti telekkiosztást, megőrzi az épület eredeti jegyeit, stílusát, anyaghasználatát, léptékét, és ezen belül kell kreatívan kialakítani az új funkció tereit.

A BDPST Zrt. a belső terek átalakításánál az IMNB-nek műszaki szükségszerűségre hivatkozott, illetve arra: azért nem tudják, hogy mit lehet tenni és mit nem, mert a fővárosnak nincs kezelési terve a világörökségi státuszra vonatkozóan. Ez Nagy szerint is igaz: Budapest 1987-es listára kerülése óta nem készült ilyen. Tiborcz cége a hvg.hu-nak azt írta, kiemelten fontosnak tartják az építészeti értékek megőrzését és fenntartását. Azt gondolják,

a fejlesztés kiemelten hozzájárul ezen értékek fennmaradásához, megőrzéséhez, azért is, mert a beruházás hiányában az épülettömb egyik épülete néhány éven belül nagy valószínűséggel már menthetetlen lett volna, annyira rossz állapotban volt. A fejlesztés tehát nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a belváros építészeti öröksége fennmaradjon.