Hétfőn folytatódott a Czeglédy Csaba és húsz társának büntetőügye a Szegedi Törvényszéken. Júniusban ugyan megkezdődtek az előkészítő ülések a büntetőügyben, ezeken Czeglédy nem volt ott, mert az európai parlamenti választásokon jelöltként mentelmi jog védte, ezért megszüntették az eljárást ellene a már folyó perben. A választások után viszont felmerült, hogy akkor most ismét vádat kell-e emelni Czeglédy ellen, vagy simán folytatódik az eljárás. A Szegedi Ítélőtábla nyári döntése szerint mehet minden tovább, nem szükséges újabb vád a büntetőügy fővádlottja ellen. Hétfőn reggel, bár eredetileg péntekre idézték be, de megjelent Czeglédy Csaba is, aki kitart amellett, hogy jogszerűtlenül folyik ellene az eljárás.

„Lehet, hogy csak tíz év múlva fog kiderülni, hogy teljesen jogszerűtlenül folytatták le ellenem az eljárást”

– véli Czeglédy Csaba, aki szerint ő most a vád nélküli fővádlott.

Az ügyészség szerint a Czeglédy Csaba által irányított bűnszervezet működése során több, Magyarországon működő multinacionális vállalatnak, illetve vállalkozásnak közvetített diákmunkaerőt 2011 és 2017 között. A vád szerint egy olyan számlázási láncolatot hoztak létre, amelynek alsó szintjén iskolaszövetkezetek, középső szintjén ténylegesen gazdasági tevékenységet nem, csak átszámlázást végző gazdasági társaságok, míg a legfelső szintjén a Humán Operátor Zrt. állt. A bűnszervezet módszere az volt, hogy a döntően diákmunka közvetítéshez kapcsolódó általános forgalmi adót az iskolaszövetkezetek az egyes esetekben az adó megfizetésének szándéka nélkül vallották be, más esetekben az ezzel kapcsolatos bevallási kötelezettségüknek sem tettek eleget, ezzel összesen 6,215 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.

Czeglédy úgy jött, hogy ment

A hétfőn folytatódó egyeztető ülésre ugyan eljött a politikus-fővádlott, de az idézése e hét péntekre szól, egyelőre még az is kérdés, hogy akkor ott lesz-e. Most csak annyit jegyzett meg a bíróság előtt, hogy álláspontja szerint az idézésének a kézbesítése nem szabályszerűen történt, ezért kifogással élnek. Az, hogy a pénteki ülésre eljön-e Czeglédy, attól függ, hogyan dönt a bíróság a kifogás ügyében, elvileg péntekig meghozhatják a végzést. A bíró mindenesetre szóban már közölte is Czeglédyvel a következő időpontot arra az eshetőségre, ha a vádlottnak adnak igazat, és valóban nem szabályszerűen történt a szombathelyi politikus pénteki idézése.

Mégsem kell az enyhébb büntetés

A hétfői ülésre öt vádlottat idézett a bíróság, ők előzetesen egyezséget kötöttek az ügyészséggel arról, hogy beismerik a bűncselekményeket, és elfogadják a vád, büntetésre szóló ajánlatát, amely nyilván enyhébb, mint amire számíthatnának egy bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény miatt. A júniusi üléseken az derült ki, hogy a vádlottak közel fele élne is ezzel a lehetőséggel, júniusban négyen el is fogadták a bíróság előtt is az egyezséget. A hétfői ülésre idézett öt vádlott azonban most visszatáncolt, nem tettek beismerő vallomást, arról nyilatkoztak, hogy inkább végigcsinálják a perrel járó tortúrát.

A visszalépők védői tanúk megidézését kérték a bizonyítási eljárásban, az egyik most visszakozó ügyvédje azt szeretné majd bizonyítani a becsatolt dokumentumokkal, és a megidézett tanúkkal, hogy a megvádolt védence, aki pár hónapja még egyezséget kötött volna, ott sem volt, ahol a vád szerinti bűncselekményt elkövette. A másik esetben pedig a védő a védence munkatársait idéztette be, akik olyan munkakörökben, olyan tevékenységet végeztek, mint a vádlott.

„Ez munkaszervezet volt, nem bűnszervezet”

– indokolta a tanúk megidézését az ügyvéd.

Csak néhány előkészítő ülésen vagyunk túl, de az már most látszik, hogy nem lesz egyszerű az eljárás, eddig is volt néhány csavar benne, pedig a tárgyalás még el sem kezdődött. Az új Büntető Eljárás szerint a vádlottak első körben előkészítő üléseken tehetnek beismerő vallomást, ha erről nyilatkozatot tesznek, akkor a vádlott elfogadja a vád ajánlatát a büntetésre, amely enyhébb lehet, mint ha lefolytatnák a bizonyítási eljárást, ez fel is gyorsítaná a pert. Most egyelőre ez látszik dugába dőlni, de más csavarok is voltak már az ügyben.

Gigahosszú előzetes

Két és fél évvel ezelőtt vették előzetes letartóztatásba Czeglédy Csabát és néhány társát azzal, hogy a politikus vezette Humán Operátor Zrt, egy közbeiktatott cégen keresztül végzett munkaerő-közvetítői tevékenységet úgy, hogy a döntően multikhoz kiközvetített diákok iskolaszövetkezetekkel álltak szerződésben. A gyanúsítás szerint 6,215 milliárd adót csaltak el a részt vevő cégek, végül tavaly augusztusban zárták le a nyomozást, az idén februárban emelt vádat az Csongrád Megyei Főügyészség, a vád szerint a politikus és húsz társa bűnszervezetben követték el a bűncselekményeket.

A gigahosszú letartóztatást még akkor sem szüntették meg a hatóságok, amikor a politikus a tavalyi parlamenti választásokra összegyűjtötte a jelöltségéhez szükséges ajánlásokat, ekkor pár napra élvezhette Czeglédy a szabadságot, de rövidesen Polt Péter kezdeményezésére a Választási Bizottság felfüggesztette a mentelmi jogát, így ismét letartóztatásba került. Végül, amikor újabb és újabb döntés született Czeglédy letartóztatásának meghosszabbításáról, a politikus az szegedi ügyész ellen tett panaszt hivatali visszaélés miatt, de ezt elutasította az első és a másodfokon eljáró bíróság is. Czeglédy ekkor magánvádlóként is panaszt tett, de ezt is elutasították, jogerősen tíz nappal ezelőtt.

Elfogult bírók

A júniusi előkészítő üléseken a tanácsvezető bíró, Tóth Tibor még amellett érvelt, hogy jogszerűen jelölték ki az ügy tárgyalására, nincs olyan alapos ok, ami miatt őt ki kellett volna zárni, mivel ugyan valóban hozott az üggyel kapcsolatosan végzést, de az 2015-ben volt. Szeptemberben mégis egyéb okokra hivatkozva elfogultságot jelentettek be az ügyet júniusban elkezdő bírók közül ketten, Tóth is, így újabb két bíró lép be helyettük hétfőtől.

Elfogytak a bírók a Szegedi Törvényszéken, akik eljárhatnának Czeglédy és társai ügyében, írta meg a hvg.hu pár héttel ezelőtt: A törvény kimondja, hogy a vádemelést követően nem járhatnak el azok, akik az ügy korábbi szakaszában már részt vettek, döntést hoztak az ügyben, hiszen így nem kellően pártatlanok. Mivel a Czeglédy-ügy 2015 óta ezen a bíróságon zajlott, szinte minden bíró belefolyt már az ügybe, így összesen 16 bírót emiatt szerinte ki kellene zárni. A megmaradt, „kizárással nem érintett” négy bíró a hatályos ügyelosztási rend alapján „csak és kizárólag fellebbviteli ügyek intézésében vesz részt”, illetve egyikük meg a bv-eseteket viszi. A törvényszék által megnevezett, visszalépő bírók helyett kijelölt mindkét bíró ebben az utóbbi felsorolásban szerepel: vagyis, az ügyelosztási rend alapján rájuk más típusú ügyeket szignálhatnak ki. Ez kevéssé erős kifogás, mintha kizárt bírók vennének részt az eljárásban, hiszen utóbbi esetben az ítélet megtámadható, és Czeglédy Csaba előre megmondta a hvg.hu újságírójának, hogy élni is fog ezzel a lehetőséggel.