A nemzetbiztonsági bizottságig ért a ferencvárosi erdoganista török iskola ügye

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága is foglalkozott már az erdoganista török Maarif Alapítvány iskolájának budapesti megjelenésével - tudta meg a hvg.hu. Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s tagja részleteket nem árulhatott el, csak annyit mondott, nemzetbiztonsági aggályok miatt az ellenzék vetette fel a témát, amely még nem került le a napirendről, a tárgyalás folytatódik. Zárt ülés volt, így a testület jobbikos elnöke, Lukács László György is csak annyit árulhatott el, az eddig meghallgatott jelentések egy korábbi időszakra vonatkoztak, úgyhogy azokat aktualizálni kell. Azt nem árulta el, milyen jelentésekről van szó.

A ferencvárosi Harsányi János Szakközépiskola helyén és épületében működik majd 2020-tól a török kapcsolatú Maarif Általános Iskola és Gimnázium. Az iskola egy nagyobb, világméretű rendszernek a része, a Maarif-iskolákat a regnáló török hatalom, Erdogan elnök és hátországa hozta létre. Itthon 240 tanulóval számolnak, ebből 80 gimnazista. Külföldi Maarif-iskolákban előfordult, hogy kötelezővé tették a Korán oktatását (az itthoni iskola pedagógiai programjában ez nincs benne), a 24.hu pedig arról is írt, "az alapítvány egyik albániai iskolájában az egyik tanárt, Emine Alushit letartóztatták mert tanórán az Iszlám Állam terrorszervezet propagandavideóit nézette diákjaival, akiknek azt magyarázta, hogy a terroristák elsődleges célja megvédeni a muszlimokat, jó emberek."

A kerületében nyíló iskola miatt Baranyi Krisztina polgármester is számos kérdést tett fel november elején Pintér Sándor belügyminiszternek, hogy megtudja, az iskola mögött álló Maarif Hungary Nonprofit Kft. hogy tudta kevesebb, mint egy hónap alatt megszerezni az iskolanyitáshoz szükséges engedélyeket az oktatási illetve kormányhivataltól (a kft. alapító okirata augusztusi, az iskolának szeptember 1-el volt jóváhagyott SZMSZ-e), vajon a hatóságok kellően alapos döntést hoztak-e ilyen rövid idő alatt.

Baranyi a Pintérnek címzett levelében felhozta, hogy a török alapítvány 135 iskolát működtet 41 országban, több helyen a Turkish Maarif Foundation iszlamista terrorszervezetekkel való kapcsolatáról írtak, és kiderült, hogy az iskolákban a radikális iszlám megjelenése mellett diáklányok szexuális zaklatására is volt példa. Baranyi arra várt választ, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Terrorelhárítási Központ vagy más szerv készített-e megfelelő kockázatelemzést, és ha igen, az Orbán Viktor elé került-e. Érdekelte az is, hogy a sajtóban megjelent biztonsági kockázatokat mennyire kell komolyan venni, amennyiben nincs biztonsági kockázat, látni szeretné a jelentést.

Pintértől egy hét alatt sem kapott választ, a hvg.hu viszont igen, bár abban sem volt sok konkrétum.

A Belügyminisztérium és az irányítása alá tartozó szervek – a feladatkörükbe tartozó keretek között – minden szükséges intézkedést megtesznek a nemzetbiztonsági kockázatok felderítése, azonosítása és elhárítása érdekében.

Beszéltünk az alapítványi iskolák működését ismerő szakemberrel, aki azt mondta, a pedagógiai szakmai vizsgálatra valóban elég lehet egy hónap, az alapításra vonatkozó adatokat és dokumentumokat május végéig kell beadni, a hatóságnak 60 napja van ezeket elbírálni. A nemzetközi iskolák akkreditációja másképp működik, ha az iskola vállalja, hogy a magyar Nemzeti Alaptanterv szerint oktat - ilyen a Maarif is -, akkor az állam csak azt ellenőrzi, megvannak-e az oktatáshoz szükséges tárgyi-személyi feltételek (tantermek, könyvtár, oktatók).

Forrásunk azt gondolja, a Maarifnál fontos szempont lehetett az is, hogy az Erdogan-látogatásra már legyen engedélye. A török elnök meg is köszönte az Orbán Viktorral tartott sajtótájékoztatón, hogy Magyarország engedélyezte az iskolát.

Megkerestük az iskolát is, hogyan kaptak ilyen gyorsan engedélyt, mire az igazgató, Láda Erika azt írta, minden szükséges engedélyük megvan a szabályszerű működéshez. További kérdéseinkkel az illetékes hatósághoz irányított minket.

A Maarif Alapítványt 2016-ban alapította a török állam, mondja Egeresi Zoltán turkológus, az NKE tudományos segédmunkatársa, még az az évi puccs előtt - ekkor próbálták meg Erdogant erőszakkal eltávolítani a hadsereg bizonyos tagjai, ami után a mai napig tartó tisztogatás kezdődött az állam számos területén. Az alapítvány célja az volt, hogy létrehozza a Fethullah Gülen hitszónok által világszerte, a 90-es évek óta kiépített, az ő mérsékelt, elfogadó eszmeiségét hirdető gülenista iskolák ellenrendszerét. Gülen és Erdogan egy ideig szövetségesek voltak, majd 2013-ban összevesztek, azóta ellenségek.

Egeresi azt mondja, a Maarif Alapítvány megjelent azokban az országokban, ahol vannak gülenista iskolák, az autoriterebbeknél egyszerűen átvették azokat, lecserélték a tanárokat, dolgozókat. A Balkánon és az EU-ban ennél finomabban jártak el (bár nálunk is próbálkozott a török állam bezáratni két, gülenistának mondott iskolát, de a magyar állam nem teljesítette a kérést) a párhuzamos, új iskolák létrehozásával. A tapasztalatok szerint megpróbálják magukhoz csábítani a helyi törökség és a tehetséges középosztály gyerekeit. Megjelentek Franciaországban, Németországban, Ausztriában, ahol a magyar háromezresnél jóval nagyobb török közösségek vannak. 2016 után egyébként sok török kivette a gülenista iskolákból a gyerekeit Európa-szerte, félve a török állam haragjától, ami akár a Törökországban maradt családtagokon is csattanhatott.